Rákellenes fémvegyületek a gyógyászatban és a kutatásban

A daganatos betegségek a vezető halálokhoz tartoznak, 2024-ben várhatóan 19 millió embert fog érinteni a rák világszerte. Az immunterápia előretörése mellett az új kemoterápiás szerek fejlesztése még mindig nagyon fontos feladat. A kutatások olyan vegyületek előállítására irányulnak, melyek hatékonyabbak, de sokkal jobban tolerálható mellékhatásokat okoznak, mint a gyógyászatban jelenleg használt hatóanyagok. A kemoterápiás kezelések közel 50%-ánál használnak platinatartalmú vegyületeket önállóan vagy más gyógyszerrel kombinálva. Az alkalmazásukat sokszor korlátozó súlyos mellékhatások és a kialakuló rezisztencia miatt az utóbbi évtizedekben egyre több platinától eltérő fémvegyület kifejlesztésére is sor került, pl. több ruténiumkomplex is klinikai vizsgálatokba jutott ígéretes alternatívát kínálva. Azonban a fémvegyületek jelentős változásokon mennek keresztül az emberi szervezetben a hatás helyszínéhez való megérkezésük előtt, ami megnehezíti a hatásmechanizmusuk megértését. Emiatt az új gyógyszerhatóanyagok racionális fejlesztési és optimalizálási folyamata egyértelműen igényli, hogy egy rákellenes fémvegyület oldatbeli viselkedéséről és farmakokinetikai tulajdonságairól minél többet tudjunk meg. Az előadásban bemutatásra kerülnek a gyógyászatban jelenleg alkalmazott fémtartalmú kemoterápiás szerek, valamint az újabb fejlesztések irányai és eredményei egy oldatkémikus szemén keresztül.