A nanotechnológia olyan alapvető tudományos és technológiai újítás, amely a tudomány és a technika minden ágában megváltoztatja az anyagok előállításának és „manipulálásának” megközelítési módját.
Ezeket a lehetőségeket használja ki a tudomány és az ipar (pl.: a gyógyszeripar): a robotika, az érzékeléstechnika, a folyamattechnika, a biotechnológia és a gyógyszergyártás területén, amelyek a továbbiakban lehetővé teszik más iparterületek továbbfejlődését. A nanotechnológia egészségügyet érintő ága, a nanomedicina. Az új diszciplína előre vetíti a gyógyíthatatlan betegségek terápiáját, valamint integrálja a biológiát és az információtechnológiát. Az utóbbi tíz évben a nanorészecskékkel foglalkozó kutatások a gyógyszerészeti alkalmazások számára is elérhetővé váltak.
A nanotechnológia új és érdekes irányvonalat képvisel a gyógyszertechnológia területén, amely kihívást jelent kutatóknak, fejlesztőknek egyaránt. Az eljárások alkalmazása a gyógyszeriparban számos probléma megoldását jelenthetik. Az előadás az SZTE Gyógyszertechnológiai és Gyógyszerfelügyeleti Intézetében folyó nanotechnológiai kutatásokból ad ízelítőt, magában foglalva számos integráló (elektrosztatikus szálképzés, elektroporlasztás, plazma kristályosítás stb.) és dezintegráló (száraz őrlés, szonikus kavitáció, nagynyomású-homogenizálás stb.) eljárási módot. Továbbá bemutatásra kerülnek a nanonizált részecskék gyógyszerészeti szempontból fontos vizsgálati módszerei és alkalmazási lehetőségei is, többek között már forgalomban lévő „nano-gyógyszerkészítmények” is ismertetésre kerülnek. Az előadás kitér a nanoanyagok alkalmazásával kapcsolatos kockázatokra, veszélyforrásokra és azok gyógyszerfejlesztés szempontjából lehetséges kontrolljára.
A nanorészecskék formulálása javítja a biohasznosíthatóságot, növeli a felszívódást, valamint nagy lehetőséget kínál a gyógyszerhordozó rendszerek tervezésében. A nanotechnológia alkalmazása minőségi ugrást jelent a meglévő gyógyszerek hatás-optimalizálásában, valamint újabb készítmények formulálását teszi lehetővé a rák és fertőtézes megbetegedések terápiájában. A „nanogyógyszerek” fejlesztésére éppen ezért szükség van, azonban méretük és ebből adódó eltérő kémiai tulajdonságuk miatt egészségre gyakorolt kedvezőtlen hatásaik ismerete és megfelelő nyomon követése, szabályozása elengedhetetlen.