Napjainkban a búza kórokozó gombái elleni rezisztencia-nemesítés számára, a hagyományos módszerek mellett, a molekuláris biológia is segítséget nyújthat a rezisztenciagének izolálása és funkcionális tesztelése terén. Az árpánál jól ismert az Mlo gén mutáns allélja (mlo) által kódolt nem rassz-specifikus ellenállóképesség, mely a kórokozó támadási helyén azonnali papillaképződéssel akadályozza meg a lisztharmat hifák behatolását a növényi sejtekbe. Kutatási programunk alapvető célja egy hasonló típusú rezisztencia kialakítása búzában, poszttranszkripciós géncsendesítéssel.
Kísérleteinkben a lisztharmatra fogékony CY-45 tavaszi búza genotípus genetikai transzformációjával és a feltételezett transzgénikus növények tesztelésével foglalkoztunk. A búza Mlo1 génjének elcsendesítésére egy, az Mlo1 szekvenciát szensz és antiszensz orientációban hordozó plazmidkonstrukcióval (pSTARLING-A) végeztünk transzformációt. Mivel a pSTARLING-A nem tartalmaz szelektálható markergént, együtt vittük be a bar gént hordozó pAHC20 plazmiddal. A génbelövéssel előállított, in vitro szelektált transzgénikus jellt növényeinket az üvegházba történt kiültetés után két héttel lepermeteztük 1%-os Finale 14 SL totális gyomírtószerrel. A kezelést túlélő növények levélmintáiból genomiális DNS-t izoláltunk, majd PCR-rel bizonyítottuk a bar gén, illetve a szensz és antiszensz MLO1 szekvenciák jelenlétét.
Munkánk során összesen 3650 éretlen embriót transzformáltunk. A mikro- és makrohordozók bevonására alkalmazott kezelések közül a legmagasabb szintű regeneráló képességet akkor kaptuk, mikor a két plazmid oldatából (1 µg/µl) 4-4 µl-lel vontuk be az aranyrészecskéket, melyeket azután 150 µl etanolban felszuszpendálva vittünk fel a makrohordozóra. Itt a transzformált embriók 37,42%-ából kapott regeneránsok (>2 cm) kerültek egyedi növénynevelő csövekbe. Összesen 106 növényt regeneráltunk, ami a belőtt embriók számához viszonyítva 2,9% hatékonyságot jelent. A gyomírtószeres permetezést növényeink 1,8%-a (66 db) élte túl.
A 66 növényen elvégzett PCR-tesztek alapján mind a bar mind pedig a szensz és antiszensz orientációjú Mlo1 szekvenciákra nézve 25 mintánál kaptunk pozitív eredményt. 25 független transzgénikus vonallal elért 0,69% transzformációs ráta nemzetközi viszonylatban is jónak mondható eredmény.
Munkánk folytatásaként, a transzgénikusnak bizonyult növényeknél Northern hibridizációval jellemezzük a specifikus siRNS-ek jelenlétét és mennyiségét. Jövőbeni feladatunk az együtt bejutatott szelekciós markergén és az Mlo1 csendesítési konstrukció együtt öröklődésének tesztelése. Vizsgáljuk továbbá, hogy a génmódosítás az utódgenerációkban okoz-e mérhető kórtani elváltozásokat, azaz kialakítható-e búzában a lisztharmat rezisztencia az Mlo1 szekvencia elcsendesítésével.
Az előadás megtekintése:
Modemes változat (méret:192x144 sávszélesség:40kbps)
Szélessávú I változat (méret: 320x240 sávszélesség: 200kbps)
Szélessávú II változat (méret: 384x288 sávszélesség: 500kbps)
LAN változat (méret: 640x480, sávszélesség: 1000kbps)
Megjegyzések:
Az Internet elérés sávszélessége, és számítógépe teljesítménye szerint válasszon a fenti lehetőségek közül!
Az előadás megtekintéséhez Microsoft Windows operációs rendszer alatt a Windows Media Player 9-es vagy 10-es változatát ajánljuk. A korábbi Windows Media Player elvileg automatikusan telepíti a szükséges Windows Media 9-es kodeket, ha mégsem történne meg, abban az esetben a Windows Media 9-es kodekcsomag külön telepítése szükséges.
Linux alatt az Mplayer program használatát javasoljuk.
Természetesen más Windows Media 9-es formátummal kompatibilis lejátszóprogram is használható.
Kérjük, amennyiben technikai problémája van, írjon a help@cc.u-szeged.hu címre!
