Szegedi Tudományegyetem TUDÁSPORTÁL

Prof. Dr. Kiss Tamás tanszékvezető egyetemi tanár

 

Kiss Tamás 1996 óta szegedi polgár és egyetemi tanár, amikor külső pályázóként a Szervetlen és Analitikai Kémiai Tanszék vezetésével bízták meg. 1978-ban végzett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem vegyész szakán. Végzés után maradt az egyetemen és végigjárta az egyetemi ranglétra lépcsőit, míg 1994-ben megszerezte a kémiai tudomány doktora címet, majd 1995-ben egyetemi tanári kinevezést kapott.

Bár fémek, fémvegyületek gyógyászati alkalmazása elvétve már a rómaiak idején is előfordult, ha gyógyszerekre gondolunk elsősorban bonyolult szerves molekulák jutnak eszünkbe. A múlt század közepén a bioszervetlen kémia, mint új határtudomány kialakulásával indult meg egy új területnek a fejlődése a gyógyászatban, mely a szervetlen vegyületeknek a gyógyításba való nagyobb mértékű bevonásával foglalkozik; ez az orvosi vagy gyógyszerészeti szervetlen kémia (medicinal inorganic chemistry).

 

Hatásterülete kiterjed a létfontosságú fémes elemeknek, ásványi kiegészítőknek az alkalmazására mindennapjainkban, hogy a szervezet hozzájusson a számára nélkülözhetetlen fémes elemekhez is, mint a Fe, a Cu, a Zn, a Se, stb.

 

Ugyanúgy fontos valamilyen anyagcsere betegség folytán a szervezetben fölöslegben felhalmozódott fémion specifikus eltávolítása a fémion-háztartás egyensúlyának fenntartása, pl a Cu-háztartáshoz a Wilson-kór, a Fe-háztartáshoz a ß-Thalassemia orvoslása.

 

Ma már nagy számban alkalmaznak fémvegyületeket terápiás céllal egyes betegségek kezelésében. Ezek közül talán a legismertebbek a Pt-vegyületek (ciszplatin) a rákterápiában, vagy az aranyvegyületek az izületi gyulladás, a LiCO₃-nak a mániás-depresszió, a Bi-citrátnak a gyomorsav-megkötésben és a fekélybetegség kezelésében való használata. Kevésbé ismert terület egyes fémkomplexek alkalmazásának a lehetősége a cukorbetegség gyógyításában.

 

Klinikákon megfordulva mindenkinek megütheti a szemét a Nukleáris Medicina osztály; itt radioaktív izotópokat használnak diagnosztikai vagy terápiás céllal leggyakrabban rákbetegségek kezelésében. Mindenki által jól ismertek a különböző műszeres diagnosztikai módszerek (Röntgen, MRI, PET). Itt is gyakoriak a szervetlen vegyületek, mint segítőtársak, elsősorban a képalkotás kontrasztosabbá tétele érdekében.

 

A gyógyítás ezen újabb, a köztudatban ma még kevésbé beívódott lehetőségéről a tájékoztatás igényével szól ez az előadás.