Oszkó Albert Mezőkövesden született, középiskolai tanulmányait a szegedi Radnóti Miklós Gimnáziumban folytatta. 1984-ben okleveles fizikusként végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Végzés után az ELTE Szilárdtest Fizika Tanszékén kezdett el dolgozni, ahol elsősorban fémüvegeket és különféle fémötvözeteket vizsgált transzmissziós elektronmikroszkópiával és elektron diffrakcióval.

1993-ban került az akkori József Attila Tudományegyetem Szilárdtest és Radiokémiai Tanszékére. Itt kezdettől fogva röntgen fotoelektron spektroszkópia módszerével vizsgálta oxidhordozós fémkatalizátorok és fémegykristály modellkatalizátorok felületének változásait katalitikus reakciók során.

A tudományos eredményeit összefoglaló PhD disszertációt 2003-ban védte meg „summa cum laude” minősítéssel. Társszerzőkkel közösen eddig 70 tudományos cikke jelent meg, amelyekre több, mint 1100 független hivatkozás érkezett. Hirsch indexe 18. Aktívan részt vesz a korábbi Radiokémia Tanszéket magába foglaló Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszék oktatási munkájában, ahol radiokémia, illetve anyagszerkezet vizsgálati módszerek témakörében tart előadásokat és vezet laboratóriumi gyakorlatokat.