Fried István 1934-ben született Budapesten, jelenleg professor emeritus a SZTE BTK Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékén, pályáját általános iskolai tanárként kezdte, 1973-ban lett az Országos Széchényi Könyvtár tudományos munkatársa, majd főmunkatársa, az 1982/83-as tanévben másodállású adjunktus a József Attila Tudományegyetemen, 1983/84-ben úgyszintén, 1984. július 1-től ugyanott docens, 1967-ben doktorált a József Attila Tudományegyetemen, 1976-ban védte meg kandidátusi értekezését, 1987-ben nagydoktori értekezését, ez évtől kezdve egyetemi tanár 2004-es nyugdíjazásáig. 1985-től tanszékvezető. A Magyar Nyelv és Irodalom Intézetének öt és fél évig volt vezetője, hat éven keresztül a kari Habilitációs Bizottság elnöke, tíz éven át a kari diákkör elnöke.

Tudományos munkája során foglalkozott a XVIII-XX. század magyar irodalomtörténetével, a magyar és a szomszédos népek irodalmainak összehasonlító történetével, a XVIII-XX. század szláv irodalmi jelenségeinek vizsgálatával, valamint az összehasonlító irodalomtudomány elméleti kérdéseivel.

Diákköri munkájáért Mestertanári, valamint Pro scientia honoris causa kitüntetésekben részesült.

A Tiszatáj és az Alföld folyóiratok díját megkapta, 1999-ben Herder-díjas, megkapta a MTA Eötvös koszorúját, valamint az Erdélyi Magyar Írók Ligája életműdíját.

Tanítványai közül az ELTE, valamint a Debreceni Egyetem professzori, illetőleg docensi posztján találunk néhányat, a Színművészeti Egyetemen, valamint a Helikon és Libri Kiadó irodalmi vezetői posztján, a Tiszatáj és a kolozsvári Helikon szerkesztői posztján. Az SZTE BTK alábbi tanszékein leljük egykori doctoruandusait: Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék, Francia Tanszék, Angol Tanszék, Szláv Filológiai Tanszék, Vizuális Kultúra Tanszék, Modern Magyar Irodalmi Tanszék.

Egyik doctorandusa a Pannon Egyetem Magyar Irodalom Tanszékén óraadó.