1921 novemberében a szegedi újságolvasók is remélhették: az „egyetem mizériái kezdenek lassankint megszűnni és az egyetem áldásai, ha szintén lassankint is, de annál bizonyosabban mutatkozni fognak”.

Az egyetem rektori és dékáni hivatalai, a könyvtár mellett a bölcsészek és jogászok is a Dugonics téri épületben leltek otthonra 1921-ben.

SZÉTSZÓRATVA A VÁROSBAN IS

„A szegedi egyetemen négy tudományi kar működik: a jog- és államtudományi, az orvostudományi, a bölcsészet, nyelv- és történettudományi és a mathematikai és természettudományi fakultás. Ezek a város különböző pontjain, különféle iskolai, kórházi és más középületi helyiségekbe szétszórva munkálkodnak a jövő generáció tudományos kiképzésén” – kezdte ismertetőjét az 1921. november 6-án megjelent Délmagyarország 2. oldalán megjelent cikkének ismeretlen nevű újságírója.

A szegedi egyetemen 1921. október 9-én elindult első tanév nehézségei közül kiemelte a cikkíró, hogy „néhány értékes tanerő még mindig nem tudott megérkezni a mondvacsinált határokon túlról és néhány előadás számára még mindig nem lehetett megfelelő helyiségeket találni”.

„Az egyetem tanrendjében, amely az 1921/22. tanév első felére szól, több kollégium után ezt olvassuk: előadja később megállapítandó időben és helyen a megbízandó vagy a kinevezendő tanár” – árulta el az újságíró.

Például a bölcsészkaron meghirdetett „magántanitói oktatások között szerepelnek a kardvívás és a tőrvívás, amelyeket Tomanóczy Gusztáv egyetemi vívómester ’később megállapítandó helyen’ tart” majd.

AKTUALITÁSOK A JOGBAN

30 kurzus szerepelt „A Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Tanrendje az MCMXXI-MCMXXII. tanév első felére” című könyvecskében a „Jog- államtudományi kar” fejezetnél. E dokumentumot lapozgatva állapíthatta meg az újságíró, hogy a jogi karon 1921 novemberében még nem tudták megnevezni például „a magyar alkotmány és jogtörténet” oktatóját. Holott „ez most ugyancsak erősen aktuális tantárgy lett a történelmi nevezetességű események révén, amelyeknek kortársai lettünk” – kommentálta a hírt a cikkíró.

Micsoda „időket élünk és mivé lettünk”? A 100 évvel ezelőtt is időszerű kérdésre válaszoltak az 1921. novemberére Szegedre érkező jogtudósok. A Délmagyarország cikkéből megtudható, hogy például dr. „Biró Balázs magántanár a megcsonkított Magyarország perjogi és igazságügyszervezeti kérdéseiről, dr. Dános Árpád magántanár az ipari közigazgatási jogról a háború alatt és a háború után prelegál, mig a nemrég még Erdélyben, a magyar ügy érdekében szokatlan bátorsággal cikkező dr. Kosutány Ignác nyilvános rendes tanár a nemzetközi jogról” tartott előadást.

A rektori feladatokat is ellátó Menyhárt Gáspár hétköznaponként, szombat kivételével, délelőtt 8 és 9 óra között „Magyar magánjogot”, 10-től 11-ig „Részszerű magánjogot” adott elő.

AKADÉMIKUSOK A KATEDRÁN

„A bölcsészeti fakultás filozófiai, nyelvi és irodalmi, valamint történelmi és földrajzi részekre oszlik” – kezdődött a magyarázat. Az első részhez sorolt tudományterületekkel foglalkozó egyetemisták 30, a második részbe soroltak 12 tantárgy közül választhattak 100 évvel ezelőtt.

„Az irodalmi részben a modern magyar és európai irodalom nagyon gyéren szerepel, Vörösmarty és köre talán mégsem ’az újabb magyar irodalom’-hoz tartozik, mint ahogy a tanrend hirdeti” – kritizált a zsurnaliszta.

„A német irodalom a tizennyolcadik századdal végződik, a francia pedig Rousseauval. Viszont érdekes, hogy a kiváló klasszikus filológus, Homérosz, a görög tragikusok, Horatius és más római lírikusok fordítója, dr. Csengeri János nyilvános rendes tanár, adja elő a magyar mondattant” – emelődött ki a cikkben a bölcsészkar dékánja.

„Dr. Hornyánszky Gyulának és dr. Marót Károlynak, e két ízig-vérig modern szellemű, fiatal klasszikus filológusnak előadásai (Hornyánszky a görög vallásról és a hellenizmus történetéről ad elő többek között) bizonyosan élénk érdeklődést fognak kiváltani. Nemkülönben dr. Márki Sándornak, Dózsa György életírójának históriai kollégiumai és dr. Hermann Antal előadásai a hagyomány szociológiai jelentőségéről.” A cikkbeli öt – immár szegedi – bölcsész professzor közül négy akadémikus volt!

HADI SEBÉSZET AZ INDEXBEN

A szegedi egyetem orvostudományi karán „a hadi sebészet emlékeztet nemrég elmúlt nagy időkre. Érdekes kollégium dr. Imre Sándor nyilvános rendes tanáré, az orvosi ethika” – emelte ki a hódmezővásárhelyi születésű pedagógus különös tantárgyát a Délmagyarország 100 éves cikke.

A 43 meghirdetett kurzus közül nagy érdeklődést váltott ki „dr. Lechner Károlynak, a kiváló pszihiaternek elmeelmekórtani előadásai, orvosok és jogászok részére”. A neves építész, Lechner Ödön fivére önálló fiziológiai alapokra épült pszichológiát és pszichopatológiát dolgozott ki. Csak nagy nehézségek árán sikerült Szegeden új Ideg- és Elmegyógyászati Klinikát és Agykutató Intézetet létesítenie.

A gyógyszerészhallgatók 11 kurzusa közül hatot a szegedi egyetem gyógyszertani intézetét megszervező dr. Issekutz Béla „nyilvános rendes tanár” tartott.

Az egyetem orvosi és gyógyszerészeti intézeteinek, klinikáinak egy része a Kálvária téri iskolaépületben kapott helyet 1921-ben.

EURÓPAI HÍRŰ TUDÓSOK

„A mathematikai és természettudományi kar legfőbb büszkesége természetesen az európai hírű, nagy magyar tudós, dr. Apáthy István, aki Általános állattan címen ad bevezetést az élettudományba, állattani gyakorlatokat rendez tanárjelöltek részére és szövettani gyakorlatival a nagyítós vizsgálatok módszertanába is bevezeti hallgatóit” – magyarázta a nagyság természetét az újságcikk.

A hazai felsőoktatási intézmények közül Szegeden nagy hangsúlyt kapott a természettudomány. Az itteni 47 kurzusa közül 10 kötődött a matematikához, s ezeket az elméleti előadásokat és gyakorlatokat fele-fele arányban tartotta a szegedi matematikai iskola két alapítója, a két "nyilvános rendes tanár": Dr. Riesz Frigyes és Dr. Haar Alfréd.

Az egyetem matematikai és természettudományi kara - ideiglenesen - a szegedi főgimnázium épületébe költözött.

Az „orvostanhallgatók és tanárjelöltek”, valamint a „gyógyszerésztanhallgatók” részére is a „Mathematikai és természettudományi kar” adott gyakorlati képzést. Az egyetemisták ideiglenesen „elfoglalták" a főgimnázium épületét is. Szeged 100 éve egyetemi várossá alakult.

Összeállította. Újszászi Ilona

Forrás, fotók: SZTE Klebelsberg Könyvtár,

Contenta repozitóriumok

Az SZTE centenáriumát köszöntő „100 éve történt” cikksorozat részei:

1921 OKTÓBER: 9 kép a 100 évvel ezelőtti október 9-ről – Az SZTE egyetemi várossá tette Szegedet

*

1920 DECEMBER: Évszázados érv: Trianon ellenszere „a haza kulturnívójának” emelése

1920 NOVEMBER: Kárpótlás a „parasztegyetemnek” nevezett, elsőként Szegeden megnyíló népfőiskola?

1920 OKTÓBER: Kulcskérdés Szegeden az egyetem orvosi fakultásának elhelyezése

1920 SZEPTEMBER: Főispáni feladattá minősült „az egyetem régen vajúdó kérdése”?

1920 AUGUSZTUS: 100 éve: „Tanárok ellenezték az egyetemnek Szegedre helyezését”

1920 JÚLIUS: A „szegedi egyetem kártyavára megint összedűl”het? 

1920 JÚNIUS: 100 éves terv: Pozsony és Kolozsvár egyeteme is Szegeden?

1920 MÁJUS: 100 éve: A szegedi egyetem ügye Trianon árnyékában

1920 ÁPRILIS: 100 éve: Kolozsvárott megszűnik a magyar egyetem, amelyet Szeged befogadni készül

1920 MÁRCIUS: Évfordulók: Címlapon a szegedi egyetem ügye