Egyetemi építkezések

Szeged látképén még nem okozott változást az a történelmi jelentőségű fordulat, hogy a trianoni döntéssel hirtelen határszélivé lett alföldi városba költözött a Kolozsvárról száműzött egyetem.

A Szeged című napilap 1921. december 2-i száma arról tudósíthatott, hogy az „egyetemi építkezések még mindig nem fejeződtek be rendesen, így a csapatkórházban és a felsőipariskolában belső szerelési munkálatok folynak, az elmebetegosztály pavilonjának átalakítását pedig még meg sem kezdték. Az egyetemi építkezések ügyében érkezik ma Szegedre Dudás Kálmán építész, Korb Flóris egyetemi tanár megbízottja.”

A december 10-i lap beszámolója szerint az „egyetemi munkalatok befejeződtek”. Az abban szerepet vállaló „iparosság ősi magyar szokás szerint, étel-italáldozat mellett ünnepelte meg a munka befejezését” a Próféta éttermében (amely ma az MTA Szegedi Akadémiai Bizottság székháza). December 16-án azt tudatták, hogy dr. Tóth Lajos államtitkár megállapította: „néhány kisebb átalakítás és az elmebeteg-pavilon felépítése hiányzik még ahhoz, hogy az építkezéseket véglegesen befejezettnek mondhasssuk”. Berzenczey Domokos főmérnök pedig elárulta: „az építkezésekre harmincmillió koronát költöttek el eddig, amiből hétmillió koronát visel a város. A harmincmillió koronából tizenegymilliót emésztettek fel az építkezési és tizenkilencmilliót a berendezési költségek”.

Tudománynépszerűsítés

Az egyetemi tanárok nyilvános előadásairól is hírt adtak a korabeli lapok. Például 1921. december 8-án arról, hogy az egyetem Dugonics téri épületében a „Szegedi Törvényhatósági Szabadoktatási Bizottság” a „m. kir. Ferenc József Tudományegyetem I. emeletén lévő bölcsészkari 3. számú termében előadó lesz dr. Lechner Károly egyetemi tanár, a kiváló pszychológus és pszychiáter. Előadásának címe: A női lélek és a feminizmus. Az európai hírű tudós előadása iránt városszerte igen nagy az érdeklődés.”

Vörhenyjárvány

„Bezárták az összes iskolát a vörhenyjárvány miatt” – kiabálták a rikkancsok, írták a szegedi lapok 1921. december 17-én. A skarlát (régebbi nevén vörheny) baktérium okozta fertőzés, amelynek következtében a test nagy részét vörös kiütések borítják. A ragályos betegség miatt már 18 paciens feküdt a szegedi járványkórházban. „Az előadásokat csak az egyetemen folytatják tovább a karácsonyi szünet kezdetéig.”

Ápolónői kurzus

„Dr. Pálfy József, a Szegedi Vöröskereszt Egyesület elnöke megbeszélést folytatott dr. Vidákovics Kamill egyetemi tanár, vöröskeresztegyleti főorvossal abban az irányban, hogy a szegedi közegészségügyi intézmények ápolónőkkel való ellátására ápolónői kurzust létesítsenek” – kezdődött az 1921. december 22-i felhívás.

Ünnepélyek és egyetemi bál

A gyermekklinikai „karácsonyfa-ünnepélyt” dr. Hainisch József egyetemi tanár „rendezte a gyermekek nagy örömére. A karácsonyfaestélyen a kis Erdős Pistike aratta a legnagyobb sikert, aki egy hazafias költeményt szavalt a szép számmal egybegyűlt közönségnek” – tudósított a Szeged. Megtudhattuk: a vagonlakók és a Székely Egyetemista és Főiskolai Hallgatók Egyesülete (SZEFHE), és a szegedi „közintézményekben és a helyőrségi laktanyákban is díszes karácsonyestélyt készítettek elő”. Ünnepeltek „a városi árvaházban, a szegényházban, az egyetemi menzán” is. A Szeged 1921. december 25-i számában olvastuk, hogy „reggeli 6 óráig tart a Délvidéki Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületének irodalmi műsorral egybekötött bálja (…) a Tisza-szálló nagytermében”.

Könyvtárlátogatók

A Somogyi-könyvtárban Fischoff Ágota könyvtárost kérdezte, de a „kultúrpalotába” látogatva saját tapasztalatát is megosztotta olvasóival az újságíró, mikor rögzítette: „az egyetemi hallgatók alkotják a könyvtár látogatóinak a zömét. A jogászok csak igen kevés szakmájukba vágó könyvet olvasnak, de annál több Jókait; a medikusok orvostudományi munkákat, a filozopterek pedig a magyar irodalomtörténetet bújják. Egy-két egyetemi tanár is felkeresi a könyvtárat napjában. A modern magyar irodalom legolvasottabb terméke Szabó Dezső híres Elsodort faluja volt, Adyt is olvassák néha, de mást nem. Szépirodalmi könyvet nem szívesen olvasnak az emberek a könyvtárban”. Az összegzés szerint: „a Somogyi-könyvtárnak még így is van napi 60—80 főnyi olvasóközönsége, ami – állapítsuk meg – mégis csak kultúrát jelent.”

Kedvenc író és költő

100 éve a 3 legfelkapottabb szerző Hedwig Courths Mahler, Rabindranáth Tagore és Francis William Bain – a szegedi kölcsönkönyvtár listája szerint. A könyvkereskedők szerint a szegediek még karácsonyra készülődve is csak „elvétve vásárolnak egy-egy modern magyar regényt, mig újabban főleg a tudományos könyveknek nagy a kereslete. Az egyetem tehát a kereskedelemben is érezteti hatását; az egyetemi polgárok Szegeden szerzik be tankönyveiket és a segédkönyvekként használatos tudományos irodalmi termékeket.”

Együtt a bibliotékával és a múzeummal

„Régi gondolat úgy az egyetem rektorának, mint a város hatóságának részéről, hogy a szegedi Somogyi-könyvtárt és az egyetemi könyvtárt közös intézménnyé összekapcsolják” – emlékeztetett az 1921. december 22-i cikk. A dr. Menyhárt Gáspár rektor vezette bizottság továbbment: javasolta, hogy „ne csak a Somogyi-könyvtárat, hanem az egész múzeumot tegyék egyetemi intézménnyé, miután különösen a természettudományi fakultás tekintetében lenne erre szükség. Az- egyelem célja nem csak az, hogy a múzeumot használja, hanem hogy európai hírűvé fejlessze ki, amit dr. Apáthy István világhírű gyűjteményének Szegedre való hozatalával el is érnének”.

Móra Ferenc, a „közművelődési palota” igazgatója a karácsonyi lapszámban közölte, hogy 1921 végére 110 ezer kötetre bővült a Tisza-parti épületben működő Somogyi-könyvtár állománya. A „jövőre vonatkozólag” megjegyezte: valószínűleg ez volt az utolsó esztendeje a külön Somogyi-könyvtárnak, mert „a legpesszimistább számítások szerint is a jövő év őszére meglesz a kapcsolat az egyetemi könyvtár és a város könyvtára között”.

1921 „két nagy eseményt hozott”

Az 1921. december 25-i ünnepi lapszám „Az év története, melyet nem a krónikás mond el, hanem maga a közönség” című összeállításában elsőként dr. Somogyi Szilveszter értékelt. „Az elmúlt esztendő két nagy eseményt hozott Szeged történelme számára. Az egyik, hogy Szeged egyetemet kapott, a másik, hogy visszakaptuk Újszegedet. Január 8-án lesz egy éve, hogy küldöttségileg jártunk Vass kultuszminiszternél az egyetem idehelyezésének érdekében és hosszú huzavonák után végre június 17-én iktatta törvénybe a nemzetgyűlés az egyetem áthelyezésére vonatkozó törvényt. Az egyetem megnyitásához fűződik Horthy Miklós ez évi látogatása is, aki egyúttal megszemlélte az augusztus 21-én felszabadult Tisza–Maros szögét” – összegzett Szeged polgármestere. Dr. Somogyi Szilveszter a „város belső ügyei” között említette, hogy nagyobb „befektetéseket eszközöltünk az egyetemi építkezéseknél”.

„Magyarország Münchene”

„Végre testet öltött az annyiszor elgondolt ábránd és meglett az egyetem! A város közegészségügyében végtelen nagy jelentősége lesz, s az egészségügyi intézmények fejlődésében irányító szerepet fog vinni” – fejezte ki örömét Dr. Kováts Ferenc. Az ország első vidéki tüdőgondozó intézetének a vezetője hozzátette: „Szívesebben időzöm a jövőben, mint a jelenben, ma úgyis a régmúltnak, vagy a jövőnek élünk.” Kifejtette: „Látom Szegedet – amelyet elmondtak az ország Lipcséjének –, mint Magyarország Münchenét, a város kiváló orvosi kara örömmel csoportosul az egyetem köré és tudományos téren is eredményesen veszi fel a versenyt a fővárossal. Az amerikai pénzből rendszeresített csecsemőgondozók működnek, talán végre a tuberkulózis elterjedésében is kevésbé hírhedtek leszünk.”

„Orvosi hírként” tálalva hirdette meg 100 éve dr. Berde Károly és dr. Heiner Lajos, a két egyetemi tanársegéd rendeléseit „bőr- és nemibetegek számára” a lakásán, illetve a Kálvária téri volt csapatkórházban kialakított klinikán. Az egyetem sebészeti klinikáján a betegfelvétel december 17-én megkezdődött – a Kálvária-tér 5. szám alatti Ipariskola épületében.

A rektor a jövőbe néz

„Az egyetem éve a tanév. Ennek végével lehet csak helyesen áttekinteni az év eseményeit. Ma, e csonka szemeszter végén, mikor jóformán a célba vett alkotások és teendők előkészületeire tehettünk csak meg egyet s mást, korai volna még a történtekről beszámolni” – hangsúlyozta összefoglalójában Dr. Menyhárt Gáspár, a szegedi egyetem rektora. – „Arról, hogy mit várok a jövőtől, már többel lehetne beszélni. Várom a megkezdett akcióink eredményes befejezését: a gazdasági fakultás felállításának törvényhozásilag való elhatározását, a városi múzeumnak terveink szerint való felállítását; az egységes bírói és ügyvédi vizsgáló-bizottság megszervezését. Várom a diákinternátusok tekintetében az elhintett mag kikelését és a társadalom bizonyos rétegeiben a hűvösség jegének felolvadását. És legfőként: várom az egyetértő, munkás, boldogulásának útjára térő nagy Magyarország megszületését.”

SZTEinfo – Összeállította: Újszászi Ilona

Archív fotók: SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta repozitóriumok, internet

Az SZTE centenáriumát köszöntő „100 éve történt” cikksorozat részei:

1921 NOVEMBER

„Utazás a tanrend körül” – az első tanév első hónapjai a szegedi egyetemen

1921 OKTÓBER

9 kép a 100 évvel ezelőtti október 9-ről – Az SZTE egyetemi várossá tette Szegedet

*

1920 DECEMBER

Évszázados érv: Trianon ellenszere „a haza kulturnívójának” emelése

1920 NOVEMBER

Kárpótlás a „parasztegyetemnek” nevezett, elsőként Szegeden megnyíló népfőiskola?

1920 OKTÓBER

Kulcskérdés Szegeden az egyetem orvosi fakultásának elhelyezése

1920 SZEPTEMBER

Főispáni feladattá minősült „az egyetem régen vajúdó kérdése”?

1920 AUGUSZTUS

100 éve: „Tanárok ellenezték az egyetemnek Szegedre helyezését

1920 JÚLIUS

A „szegedi egyetem kártyavára megint összedűl”het?

1920 JÚNIUS

100 éves terv: Pozsony és Kolozsvár egyeteme is Szegeden?

1920 MÁJUS

100 éve: A szegedi egyetem ügye Trianon árnyékában

1920 ÁPRILIS

100 éve: Kolozsvárott megszűnik a magyar egyetem, amelyet Szeged befogadni készül

1920 MÁRCIUS

Évfordulók: Címlapon a szegedi egyetem ügye