18 éve ünnepeli az Egyetem Napját november 11-én az SZTE.

„KIVÁLÓSÁGOKAT TÜNTETTEK KI AZ UNIVERSITAS ÜNNEPÉN”

„Külföldi tudósokat avattak díszdoktorrá, kitüntették a kiváló oktatókat és hallgatókat tegnap, a Szegedi Tudományegyetem napja alkalmából rendezett ünnepségen, amelyen részt vett Mádl Ferenc köztársasági elnök” – írta a Délmagyarország 2002. november 12-i számában „S. E.” az első egyetem napi ünnepségről szóló tudósításában, amelynek címe: „Kiválóságokat tüntettek ki az universitas ünnepén – Államfői vizit az egyetemen”.

„A Szegedi Tudományegyetem Napját megnyitom” – kezdte beszédét az első Egyetem Napján Mészáros Rezső rektor. „A Szegedi Tudományegyetem évkönyve 2000-2003” című kiadványban közzétett szónoklata szerint „Az Egyetem Napját azért hívtuk életre, hogy egy kicsit más módon mutatkozzunk meg a társadalmi-gazdasági környezetünk előtt, elsősorban azzal, hogy eldicsekedjünk, milyen sok nagyszerű kollegánk van, akik tisztelgésére most megállunk egy pillanatra, fejet hajtunk, hogy elismerjük munkájukat. Az ünnepi ülést az egyetemi kitüntetések átadásának szánjuk. (…)” – magyarázta a szegedi felsőoktatási intézmények integrációjával létrejött Szegedi Tudományegyetem első rektora.

A geográfus szegedi professzor és akadémikus a kivételes ünnepnapról 2020- ben rektorként elmondta: „Azért döntöttünk úgy, hogy az Egyetem Napja november 11-e legyen, mert a Kolozsvári Egyetem utódjának és szellemi örökösének tekintjük magunkat. 130 évvel ezelőtt, éppen ezen a napon kezdődött meg az oktatás a Kolozsvári Egyetemen. Ezzel kapcsolatban azonban engedjék meg, hogy egy figyelemreméltó bejelentést tegyek. Minker Emil emeritus professor úr egyetemtörténeti kutatásai ismételten felhívták a figyelmet arra, hogy a Kolozsvári Egyetem történeti előzménye a XVI. századra vezethető vissza. Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király 1581-ben Kolozsvárott iskolát hozott létre, amelyet XIII. Gergely egyetemi rangra emelt. A Báthory-egyetem a történelem viharaiban elpusztult, és nagyobb szünettel ugyan, de újra felépült, és folytatódott Mária Terézia 1774-1775-ös egyetemszervező munkájában, majd mint Jogakadémia és Orvosi Sebészeti Tanintézet elvezetett az egyetem 1872-es megnyitásához. És ez az egyetem költözött 1921-ben Szegedre. Bár kétségtelen, hogy 1940-ben jogilag új egyetem alakult városunkban, de a kolozsvári gyökerek személyi, szellemi és történeti vonatkozását nem vitatja senki. Ebben a gondolatmenetben talán nem túlzó, hogy a Kolozsvári Egyetem és a mi Egyetemünk története ugyanazzal a Báthory Istvánnal kezdődött, aki 1581-ben a Kolozsvári Egyetemet alapította, s akinek a szobra a Szegedi Panteonban, mint Egyetemalapító áll. (…)”

„A TUDOMÁNY HATALMA MAGÁT AZ EMBERT ÉS ÁLLAPOTÁT IS ÁTVÁLTOZTATJA”

A „Beiktatási beszéd, mellyel Berde Áron egyetemi rector 1872. november 10-én a Kolozsvári Kir. Tudomány-egyetem rectorinak sorát megnyitotta” című dokumentum fellelhető a „Négy (I-IV) beszéd, melyek a Kolozsvári Kir. Tudomány-egyetem megnyitása alkalmával MDCCCLXXII october 19-én és november 10-én tartattak” című kiadványban, köszönhetően az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta repozitórium-rendszerének.

Az elődök cselekedeteit hozta példának az SZTE jogelődjének számító „Kolozsvári Kir. Tudományegyetem” első tanévét megnyitó rektor, amikor kimondta: „(…) Én, ki csak a jövőre vagyok utalva, gyenge erőm támogatására nem meríthetek tanúságot, nem felvillanyozó hatást a múltból, mely adta ugyan Kolozsvárnak először 1581-ben a Báthori-féle, másodszor 1774-ben a Maria-Theresia-féle egyetemet, de csak azért, hogy feltűnjenek s néhány évi vajúdás után elenyésszenek. Kétségbe kellene esnem a harmadik kolozsvári tudomány-egyetem küszöbénél, ha előre hinném, hogy a történeti tények oly következetesen ismétlik útjukat, mint a bolygók napjaik körül, és hogy ezt elődei sorsa fenyegeti” – fogalmazott Berde Áron. A kolozsvári magyar tudományegyetem első rektora nem tudhatta, hogy 47 év múlva a román hatóságok száműzik „a kincses városból” az intézményt…

A tudomány jelentőségét is fontosnak tartotta részletezni rektori beiktató beszédében a jogászként és közgazdászként is elismert egyetemi tanár. Berde Áron vallotta: „a tudomány hatalma magát az embert és állapotát is átváltoztatja. (…) Én lehetetlennek tartom, hogy miveletlen emberek szabadok, és megfordítva, miveltek huzamosan szolgák lehessenek; sőt azt tartom, hogy egyedül a miveltség hatalma képes széttörni az emberek közt a társadalmi, sőt az élvezeti egyenlőtlenség korlátáit is. Én azt tartom, hogy a tudomány készíti az emberek és nemzetek számára a jövendő épületének mintatervét s szerzi meg a hatalmat annak felépítéséhez. A tudományos kutatások által felderített igazságok hadi kémek, előőrök az élet harczában, az embert a leküzdendő akadályok felől felvilágosítják s azok legyőzésére vezetik. A tudomány az istenek társa, mint tán Cicero mondja, mely ront ahol kell, és alkot ahol szükséges.”

„Az egyetem, uraim nem egyéb, mint e nagyhatalom, a tudomány műhelye (…)” – határozta meg az universitas lényegét a kolozsvári rektor. 148 éve úgy vélte: „… ma az egyetemeknek kettős hivatása van: a tudomány fejlesztése és terjesztése tudományos emberek képzése által, és a tudomány vívmányainak a társadalomba való bevezetése. Nevelni a tudomány országát és szépíteni a gyakorlati életet. (…)”

Az 1921-ben a Tisza-parti városban otthonra talált Szamos-parti felsőoktatási intézmény szegedi vezetői gyakran idézik a kolozsvári rektort, aki szerint „… az egyetemet nem a néma falak, hanem a tanárok szellemi ereje alapítja meg jó hírnévben, áldásos működésben. (…)” E gondolat a pandémia idején bevezetett online oktatás idején új tartalmat nyert.

1872. november 10-i beszédében a rektor bejelentette: „Az egyetemi munkásság holnap az előadások megkezdésével megindul. (…)”

„A SZÍVEMHEZ LEGKÖZELEBB ESŐ KÉRDÉSRŐL, AZ EGYETEMRŐL ÉS AZ IFJÚSÁGRÓL”

A II. világháború fordulatainak következtében a Ferenc József Tudományegyetem visszatért Erdély fővárosába. Ám az egyetem oktatóinak és hallgatóinak nagy része a Tisza-parti városban maradt. Erre alapozva és Szeged évszázados egyetemalapítási törekvései elismeréseként új felsőoktatási intézményként hoztak létre. A Horthy Miklós Tudományegyetem első rektoraként a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert a tanévnyitón, 1940. november 11-én nagyhatású beszédet tartott. Ezt részletesen idézték a korabeli lapok – például a Délmagyarország 1940. november 12-i száma. A rektori székfoglalót eredeti és teljes szövegét őrzi a „Beszámoló a Szegedi M. Kir. Horthy Miklós Tudományegyetem 1940-41. tanévi működéséről” című kiadvány.

Az elődök emléke előtt Szent-Györgyi Albert is tisztelgett: „(…) Jogilag új egyetem vagyunk, de a mi gyökereink is messze nyúlnak vissza és semmiféle jogi formula nem fejezi azt a bensőséges viszonyt, amely minket a kolozsvári Ferenc József-Tudományegyetemhez köt. Mi egy törzsnek vagyunk a két hajtása, mi együtt melengettük 20 esztendőn keresztül Erdély egyetemének gondolatát és így első üdvözletünk szól a mi testvér-egyetemünknek, melyet tőlünk a távolság nem fog elválasztani.

És ha tekintetünket a múltba bocsátjuk, lehetetlen fel nem idéznünk annak a nagy embernek, gróf Klebelsberg Kunónak az emlékét, aki tíz esztendőn keresztül viselte széles vállán ennek a kettős hajtásnak közös törzsét, a szegedi Ferenc József-Tudományegyetemet. (…)

De nem tekinthetünk a múltba anélkül sem, hogy mélységes hálaérzet ne töltene el ennek a városnak, Szegednek a lakossága iránt, amely szegénysége idején a legnagyobb áldozattól sem riadt vissza, hogy az elüldözött kolozsvári egyetemnek hajlékot emeljen. Ez a hajlék lesz a mi hajlékunk is. Az egyetem pedig most már ízig-vérig Szegednek saját egyeteme leszen.”

A szegedi egyetem 1940. november 11-i tanévnyitó ünnepségén Szent-Györgyi Albert rektor; Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter; Banner János, a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar dékánja; Fröhlich Pál, a Matematikai és Természettudományi Kar dékánja és Veress Elemér, az Orvostudományi Kar dékánja. Fotó: Liebmann Béla, SZTE KK

„(…) Az egyetemnek régi szokása, hogy a hivatalba lépő rektor értekezik az elméjéhez legközelebb eső tárgyról, evvel mintegy bemutatkozván egyeteme közösségének. Én ez emelkedett ünnepi hangulatban székfoglalóm tárgyául egy, a szívemhez legközelebb eső kérdésről, az egyetemről és az ifjúságról kívánok értekezni. (…)

Az egyetem feladata hármas: Legősibb hivatása gyűjteni, terjeszteni és gyarapítani az emberi tudást. Második feladata kis számban nevelni a jövőnek tudósokat, akik majdan ezt a hivatást tőlünk átveszik. Újabb eredetű, de nem kevésbé magasztos az egyetemnek harmadik hivatása, nevelni a haza részére polgárokat, akik el vannak látva a szellem fegyverével. Erről a három hivatásról egyenként kívánok szólni, de hozzá-teszem azt, hogy a mi egyetemünknek van még egy negyedik különleges hivatása is: hogy a nagy magyar Alföldnek szellemi központja legyen” – hangsúlyozta Szent-Györgyi Albert.

Kifejtette a Nobel-díjas kutató, hogy „az egyetemnek a tudást nemcsak őriznie, de gyarapítania is kell”.

„Határozottan állítom, hogy az egyetemnek alkalmazkodnia kell hallgatósága és az élet igényeihez. Egész közoktatásunk, úgy a középfokú, mint a magas oktatásnak egyik alapvető hibája, hogy a tanítást inkább a tananyag, mint a hallgató szemszögéből ítéli meg. Evvel elérkeztem egy másik alapvető kérdéshez, hogy az egyetemnek csak tanítania, vagy nevelnie is kell?” – kérdezte. „A közélet emberének” portréját fölvázolva válaszolt, üzent a jövőnek.

„Ha tőlük csakis szaktudást kívánunk, akkor az egyetemnek sem kell neveléssel törődnie, de.ha tőlük nemcsak szaktudást, de a jellem és szellembeli tulajdonságok egész sorát is kívánjuk, mint a hivatottság érzését, az alkotás és cselekvés vágyát, a felelősség érzetét, a tettre készséget, a józan és gyors ítéletet, a becsületességet, az érdeklődést, az önzetlenséget, mely tulajdonok nélkül a szaktudás csak félembert jelent, akkor nyilván nevelnünk is kell. Hozzáteszem még azt, hogy a hivatás, betöltéséhez még egészség is kell s így az egyetemi polgárt széles vállúnak, egyenes hátúnak, pozsgás képűnek is szeretném látni, amiről szintén az egyetemnek kell gondoskodnia.

Ami magát a szigorúan vett tanítást illeti, úgy az érdeklődés felköltését, az önálló gondolkodás fejlesztését, a belső összefüggések meglátásának képességét fontosabbnak tartom, mint az adatoknak a fejbe préselését” – sorolta a szegedi egyetem Nobel-díjas rektora, s hozzátette: „nevelői és tanítói hivatásunkat csak úgy teljesíthetjük igazán, ha a tanár tanítványának nemcsak cenzora, de barátja, munkatársa és idősebb testvére.”

Szent-Györgyi Albert hozzátette: „őszintén remélem, hogy ez az ifjú egyetem meg fog birkózni tudni feladataival, és hogy Szeged barátságos levegőjében meglesz a bensőségteljes, meghitt viszony tanárok és tanítványok között, mert csak ily közösség mellett remélhetjük, hogy jól tanítunk és hogy eleget tehetünk annak a feladatunknak is, hogy ifjúságunkba oltsuk azt az izzó hazaszeretetet, amely nem a jelszavak hangoztatásából, a mások gyűlöletéből vagy eltiprásából áll, de abból, hogy a hazáért a legnagyobb áldozat is csekély legyen, hogy a hazáért ne csak meghalni, de – ami ennél sokkal nehezebb – élni is tudjunk.(…)”

SZTEinfo – Összeállította: Ú. I.

Illusztráció: SZTE Klebelsberg Könyvtár

Korábban írtuk:

Kitüntető címeket és okleveleket adtak át az Egyetem Napján

2019. november 11.

Ünnepi Szenátusülést tartottak az Egyetem Napja alkalmából 2019. november 9-én, a Szegedi Tudományegyetemen. Az ünnepségen adták át a Senator Honoris Causa és a Doctor Honoris Causa kitüntető címek mellett a Pro Universitate-, a Klebelsberg Kunó-, valamint a Pro Laudanda Promotione-díjakat és számos elismerő oklevelet.

Kitüntető címeket és díjakat adtak át az Egyetem Napján

2018. november 10.

A Szegedi Tudományegyetem Napját 2002 óta minden év november 11-én ünneplik. Az Ünnepi Szenátusülésen adták át a Senator Honoris Causa és a Doctor Honoris Causa kitüntető címek mellett a Pro Universitate-, a Klebelsberg Kunó-, valamint a Pro Laudanda Promotione-díjakat és a címzetes egyetemi docens címet.

Díszdoktorokat avattak az Egyetem Napján

2017. november 13.

November 11-én, a Szegedi Tudományegyetem Napján tiszteletbeli doktori címeket, elismeréseket és kitüntetéseket adtak át. Az ünnepi szenátusülésen a Nobel-díjas Bert Sakmann is elismerésben részesült.

„Elkötelezettség a Kiválóságért” díjas lett az SZTE az egyetem napi ünnepségen

2016. november 14.

Elsőként nyerte el a hazai egyetemek közül az SZTE az EFQM szervezet „Elkötelezettség a Kiválóságért” díját, Szabó Gábor rektor átvehette a „Kiválósági Nagykövete” címet is. A Szegedi Tudományegyetem Napja alkalmából rendezett ünnepségen az intézmény munkájának segítését kitüntető címekkel és díjakkal köszönte meg az universitas.

Nobel-díjas díszdoktort is avattak, kitüntetéseket adtak át a Szegedi Tudományegyetem Napján

2015. november 09.

A Szegedi Tudományegyetem Napja alkalmából az SZTE Szenátusa ünnepi ülést tartott 2015. november 7-én. Az ünnepségen díszdoktori címeket és egyetemi kitüntetéseket, díjakat adtak át.

Díszdoktorokat avattak, kitüntetéseket adtak át a Szegedi Tudományegyetem Napján

2014. november 15.

Egyetem napja ünnepséget tartottak a Szegedi Tudományegyetemen 2014. november 15-én. Ez alkalomból az SZTE Szenátusa ünnepi ülésén díszdoktori és egyetemi kitüntető címeket, díjakat adtak át.

Egyetem napi ünnepségen adták át a díszdoktori címeket

2013. november 09.

A Szegedi Tudományegyetem Napja alkalmából 2013. november 9-én az SZTE Szenátusa ünnepi ülést tartott. Egyetemi kitüntető címeket, díjakat adtak át.

Egyetemi nap Szent-Györgyi jegyében

2012. november 10.

A Szent-Györgyi-év nemzetközi keretbe ágyazottsága szimbolikusan kifejezi a Szegedi Tudományegyetem misszióját – hangsúlyozta Szabó Gábor, az SZTE rektora az egyetemen napján rendezett ünnepi szenátusülésen.

Kitüntetések és könyvtári névadó a Szegedi Tudományegyetem Napján

2011. november 11.

November 11. jeles nap a Szegedi Tudományegyetemen: kolozsvári gyökereire, Klebelsberg Kunóra is emlékezett a szenátus ünnepi ülésén. A Tisza-parti universiatas a József Attila Tanulmányi és Információs Központban tartotta az egyetem napi rendezvényt. A hagyományokhoz híven most is számos kitüntető címet és elismerést adtak át.

Az Egyetem Napját ünnepeltük

2010. november 11.

A sikeres egyetemek hozhatják meg a sikert az ország számára is – hangsúlyozta Szabó Gábor rektor a Szegedi Tudományegyetem Napja alkalmából rendezett ünnepi szenátusülésen, melyen számos kitüntető címet és elismerést adtak át. Danilo Türk szlovén köztársasági elnököt az egyetem díszdoktorává fogadták.

Világhírű professzorokat is kitüntettek az Egyetem Napján

2009. november 11.

A rendezvény díszvendégeként Sólyom László, a Magyar Köztársaság Elnöke is részt vett 2009. november 11-én a Szegedi Tudományegyetem Napján.

Az Egyetem Napját ünnepeljük

2008. november 20.

Az idei tanévben november 21-én ünnepeljük meg a Szegedi Tudományegyetem Napját. A központi rendezvényeknek a József Attila Tanulmányi és Információs Központ (Ady tér 10.) ad otthont.