Szegedi Tudományegyetem Centenáriumi Ünnepségsorozat

Magyarországon 1896-ban nyíltak meg az egyetemek kapui a női hallgatók előtt. Mára a Szegedi Tudományegyetemnek több nő hallgatója van, mint férfi. A kutatónők aránya is 42,67 százalék. A Nemzetközi Nőnap alkalmából a sajtóból szemezgettünk híres SZTE-s kutatónőkről.

„Elemi iskolás korunk óta ismerjük egymást. Mindketten reformátusok vagyunk, s együtt jártunk Biblia órákra, a Honvéd téri templomba, Balatonszárszóra konferenciákra…” – mesélte egymást kiegészítve az egykori bölcsész és vegyész hallgató, dr. Tandori Károlyné Csetri Mária és Dr. Tóth Béláné dr. Huszti Zsuzsanna. A két ’56-os egyetemistával a MEFESZ 65. születésnapján találkoztunk. Kettőjük közül most ismerkedjen meg ön is Huszti Zsuzsannával a Hónap Alma Mater tagja portré-sorozatunkban!

Svájcisapkát húzott a fejébe az egyik fiú. Lódenkabátot öltött magára a másik srác. A harmadik a kezében tejes kandlit szorongatott… Tárgyakkal, hangképekkel, színpadi és számítógépes játékkal is megidézi a 65 évvel ezelőtti korszakot a Szegedi SZC Déri Miksa Műszaki Technikum 1956-os megemlékezés-sorozata. A kolozsvári tudományegyetemet 100 évvel ezelőtt befogadó iskolaépület lépcsőit manapság koptató diákokkal a főpróba szünetében a MEFESZ szegedi egyetemi megalapításáról és dédszüleik kálváriájáról is beszélgettünk.

Vidékről indult és vidéken ért véget az 1956-os forradalom. Kitüntetett időpontot jelentett Szegeden 1956. október 16., a MEFESZ megalakulása, az október 23-i utcai tüntetés és október 25., a „csillaghullás napja”… A 65 évvel ezelőtti ősz szegedi eseménysorát is megidézték a Kossuth Rádió 2021. október 23-i műsorfolyamában. A hangképek történelmi helyszínen, az SZTE Auditórium Maximumában készültek.

„A szövetség célja az, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő ifjúság, ne közönyös tömeg, vagy megfélemlített réteg legyen, hanem a népért, a hazáért, a boldogabb jövőért harcoló bátor, lelkes sereg” – idézte a helyi napilap a szegedi MEFESZ 1956. október 20-i nagygyűlésén elhangzottakat. A szegedi egyetemisták és oktatóik 64 évvel ezelőtti napjait az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből kiemelt visszaemlékezéssel és újságcikkel, valamint fotókkal és hangképekkel is fölidézhetjük.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc indító szikráját adó MEFESZ-nagygyűlés egykori résztvevői és a mai szegedi egyetemi polgárok együtt ünnepeltek a 65. évfordulón. A Szegedi Tudományegyetem konferenciával és koszorúzással tisztelgett azok előtt, akik „bátor lélekkel és éber értelemmel” haladtak a „nagy úton”, amelyre 1956. október 16-án, a MEFESZ megalakításával léptek.

„1956. október 16-án a szegedi egyetemi ifjúság mintakövetőből mintaadóvá vált” – összegezte a MEFESZ megalapításának jelentőségét Jancsák Csaba, az SZTE egyetemi docense. Miként született meg ez az ikonikus szervezet? Bekukkantottunk az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszerébe, ahonnan egy visszaemlékezést, egy naplótöredéket és egy korabeli újságcikket idézve köszöntjük a 65 éve született MEFESZ-t.

A magyar sajtó napját március 15-én ünnepeljük. Az 1848-as forradalom nyitányaként e napon nyomtatták ki a magyar sajtó első szabad termékeit… 2021-ben a 100 éves szegedi egyetemi sajtóról és a tudományos újságírásról 15 érdekességet gyűjtöttünk össze március 15. alkalmából.

A Szegedi Tudományegyetem mely posztjain dolgoztak nők egy és fél évszázaddal ezelőtt? Hogyan telt a szegedi felsőoktatásban március 8. száz vagy ötven ével ezelőtt? Az időutazás apropója, hogy 1917 óta a világ több pontján ünneplik a Magyarországon 1948-tól kötelező nemzetközi nőnapot. Az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből számokat, neveket és cikkbeli üzeneteket villantunk föl.

110 évet átívelő időutazásra hívjuk a kedves olvasót. A „Karácsony felé” verstől indulva az „Angyalok futása” sztorin és a „Fogyasszatok!!!” kritikán át közelmúltunk Alma Mater-Mikulásáig tart az idézetekkel kikövezett utunk. A koronavírus-járványos advent idején, az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta repozitórium rendszerében egyetemi újságokat lapozgattunk. Így kutattunk a téli vizsgaidőszak ismerős emlékei és a karácsonyi szokások után.

Mit az üzen a 148, a 80 és a 18 évvel ezelőtti november 11. a Szegedi Tudományegyetem mai polgárainak? 2020. november 11-én, az SZTE Egyetem Napján ünneplés helyett a Covid-19-pandémia leküzdésére fókuszál a szegedi universitas is. A jelen tudományos, egészségügyi, logisztikai és emberi problémái megoldásához talán erőt adhatnak SZTE három „első rektora” november 11-hez kötődő gondolatai.

„… Támogassák a magyarságot a szabadságért vívott harcában!” 1956. november 3-án levelet írt és távirazott Szent-Györgyi Albertnek a szegedi egyetem nevében a rektor és 17 professzor. A világ valamennyi egyeteméhez intézett felhívás hazai és amerikai története – mint cseppben a tenger – mutatja, miként állt ki a szegedi egyetemről indult forradalomért az itteni professzori kar.

„Önkéntes” – mondták a szervezők, de a hallgatók tudták: „erősen ajánlott” részt venni egy nyári építőtáborban. Belelapoztunk az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta rendszeréből elérhető egyetemi újságokba: az 1960 utáni cikkekben 700-nál is többször bukkan föl az „építőtábor” kulcsszó. Egykori szegedi egyetemisták élménybeszámolóit és funkcionáriusok véleményét ütköztetjük.

„Víz, víz, víz… – amerre a szem ellát Szeged környékén” – adták hírül 1970-ben nyár elején a lapok: májusban Szegednél 960 centiméterrel tetőzött a folyó vízszintje, majd június 18-tól apadni kezdett. A Tisza és a Maros áradása miatti vészhelyzetben mit jelentett segítséget kérni, adni és elfogadni? Válaszként az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta repozitórium rendszerébe gyűjtött digitalizált cikkek és fotók felszínre emelésével a fél évszázaddal ezelőtti egyetemi hősökre emlékezünk.

A szegedi medikusok ballagási ünnepsége is virtuálissá lett a Covid-19-pandémia idején. Ezért 2020 májusának közepén digitalizált újságokat, fotókat nézegettünk az SZTE Klebelsberg Könyvtár Contenta repozitórium rendszerében. Az online térben „ballagva” „fiákeren vonultunk” Szeged utcáin, bekukkantottunk a „tétékások”, a jogászok és a védőnők, a „tanárképzősök” ünnepségeire, megnéztük Hódmezővásárhelyen a mezőgazdászok „sárgulását”, s – visszatérve a jelenbe – meghallgattuk az orvoskari dékántól az V. éves hallgatóknak szóló üzenetét.

Hogyan lehetséges, hogy május 8., május 9. és szeptember 2. is „a győzelem napja”? A második világháború 6 évében milyen hírek között élték mindennapjaikat a szegedi egyetem professzorai és hallgatói? Az SZTE Klebelsberg Könyvtár honlapjáról elérhető digitalizált kiadványokba, többek között a 80 és 75 évvel ezelőtt megjelent újságokba is belelapoztunk.

Az 1970-es, ’80-as évek tájékán kiemelkedő eredményeket értek el a szegedi egyetemi kulturális csoportok, köztük a JATE Bálint Sándor Táncegyüttes és a Szegedi Orvostudományi Egyetem néptánccsoportja. A korabeli szegedi egyetemi sajtóban megjelent cikkek alapján emlékeztetünk a népzenére ritmikusan mozgó egyetemistákra – a nemzetközi táncnap alkalmából.

Az 1960-as és 1970-es években a Paál István vezette amatőr színházi csoportosulás a legvirágzóbb korszakot teremtette meg az egyetemi és az országos színjátszás életében. A műfaji magújulást hozó társulat, a szegedi Egyetemi Színpad történetének fordulópontjait a korabeli Szegedi Egyetem című lapból válogattuk ki.

Értéket gyűjtenek a könyvtárak és közvetítenek a könyvtárosok. Erre hívja föl a figyelmet a könyvtárosok világnapja 2020. április 14-én is. A Covid-19-járvány időszakában a szegedi egyetemi és főiskolai könyvtárak elmúlt 10 évtizedből online is összegyűjthető érdekességek közül adunk egy csokorra valót.

Közel 100 éve helyet adnak az ifjú költőpalánták zsengéinek a Szegedi Tudományegyetem diáklapjai, folyóiratai, internetes felületei. A 2020. április 11-i magyar költészet napja alkalmából 11 szegedi egyetemi polgárból lett szerző 11 versét ajánljuk az irodalomkedvelők figyelmébe.

A kövek mesélnek: a '48-as ifjak közül Jókai Mór sétált a mai szegedi Dugonics tér környékén. A város akkori magaslatának számító területet 141 éve a Tisza vize áztatta, de a környező épületek közül néhány ma is áll. Például a Katolikus Háznak nevezett épületben több szerkesztőség is otthonra lelt. A Dugonics térnek az SZTE-hez is kötődő nevezetességeire bukkanhatunk a diáklapokban.

Visszahelyeztette a Szegedi Tudományegyetem 1956-os Emlékbizottsága a Bolyai épület homlokzatára Kováts József emléktábláját. Az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjára, az egykori szegedi medikusra a mai hallgatók képviselője, az orvosprofesszor és a történész is emlékezett a 2019. október 23-i avató ünnepségen.

1956. október 16. és október 23. napjáról, a győztes forradalomról és a megtorlás miatt elveszett diákévekről Kiss Tamást, a MEFESZ egyik alapítóját, az SZTE egykori joghallgatóját kérdezték a mai egyetemisták. A Szegedi Történészhallgatók Egyesülete és az SZTE 1956-os Emlékbizottság 2019. október 15-i rendezvényén elhangzottakat lejegyeztük.

Rendhagyó történelem óra, tudományos konferencia, az SZTE „Aud.Max.” „történelmi emlékhely” státuszát hirdető tábla avatása, a MEFESZ emlékmű koszorúzása, a hallgatói önkormányzatiság ünnepe. Így folytatódott a megemlékezés 63 év távlatából a Szegedi Tudományegyetemen az 1956. október 16-án tartott nagygyűlésre, ahol először mondták ki az országot forradalmi lángba borító politikai követeléseket.

63 éve annak, hogy 1956. október 16-án a Szegedi Tudományegyetemen megalakult a MEFESZ, vagyis a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége. Az évforduló alkalmából a Szegedi Történészhallgatók Egyesülete (SZETE) és az SZTE 1956-os Emlékbizottság közös programján dr. Kiss Tamást, a MEFESZ alapító tagját mai egyetemisták kérdezték életéről és a történelmi fordulópontokról.

Lassan 100 éve, hogy megjelent az első szegedi egyetemi újság, az Új Élet. Az elmúlt évtizedek során számos egyetemi lap jelent meg hosszabb-rövidebb időre, annak ellenére, hogy a történelem is nehezítette a lapok életben maradását. Azonban az egyetemi újság hagyománya a Szegedi Tudományegyetemen túlélt mindent, a mai napig megjelenik az első lapok utódja, a Szegedi Egyetem Magazin.

A szegedi egyetemi színjátszás kezdetei Szent-Györgyi Albertig vezethetők vissza. A Szegedi Egyetemi Színház (SZESZ) ma is emlékezik a nagy elődökre, ám számos kezdeményezéssel marad hű kísérletező attitűdjéhez, valamint a kortárs magyar alkotókhoz.

„A szegedi diákok 1956. október 16-án a tudományegyetem Auditórium Maximumában nagygyűlést tartottak. Az itt megfogalmazott és országosan ismertté vált követelések készítették elő a forradalmat.” E két mondat szerepel majd azon a sztélén, amely az SZTE Auditórium Maximumát a történelmi emlékhelyek sorába emeli. A döntés hátteréről és következményeiről az SZTE 1956-os Emlékbizottsága elnökét és titkárát kérdeztük.