BTK Bölcsészettudományi Kar

Neveléstudományi Intézet

Neveléstudományi Intézet

Neveléstudományi Intézet

Neveléstudományi Intézet

BTK Bölcsészettudományi Kar

BTK Bölcsészettudományi Kar

BTK Bölcsészettudományi Kar

BTK Bölcsészettudományi Kar

BTK Bölcsészettudományi Kar

Neveléstudományi Intézet

1. A pszichológia tudománya
- a pszichológia tárgya, módszerei, megközelítési módjai
- a pszichológia elméleti problémái és dilemmái
- a pszichológia rövid története, legfontosabb elméleti irányzatai
- a pszichológiai szakágak

2. A pszichológiai funkciók: a megismerés folyamatai:
- érzékelés, észlelés és érzéki csalódás
- éberség és a tudat szintjei
- tanulás és emlékezés
- gondolkodás és a nyelv sajátosságai
- képzelet és kreativitás
- intelligencia és egyéb képességek

3. Cselekedeteink hajtóereje:
- a motiváció rendszere, az emberi motiváció specifikumai
- az érzelem
- tudat, tudatos és tudattalan

4. A személyiség
- állandóság és változás a lelki működésben
- az én és a személyiség fejlődése
- személyiség - szerkezet és típusok
- önmegismerés és identitás
- mások megismerése és megítélése

5. Normalitás és patológia
- pszichés egészség és betegség
- a devianciák pszichológiai gyökerei

6. A pszichológia alkalmazása
- a pszichológia alkalmazási területei
- a pszichoterápia
- a pszichológia és a parapszichológiák

Neveléstudományi Intézet

A fél éves kurzus célja a gyermekkor általános fejlődési trendjének megismertetése a hallgatókkal. A gyermekkort kissé kiterjesztve, a magzati fejlődéstől az ifjúkorig tartó életszakaszt tárgyalja részletesen az előadássorozat. A különböző pszichés fejlődési funkciókat az egyes életkori korszakokhoz kötve mutatjuk be, hangsúlyozván az egyes mentális funkciók integrált egészként való működését. A tényanyag bemutatása a különböző elméleti irányzatok kereteinek felvázolásával együtt történik meg.

A tantárgy bevezető szakaszában bemutatásra kerülnek a fejlődés és változás fogalmakkal kapcsolatos tudományos kérdések, valamint a fejlődéspszichológia általánosabb kérdésfeltevései: a fejlődés szakaszos vagy folyamatos jellege, forrásai és az egyéni különbségek. A magzati és az újszülött kori alapvető pszichés képességek, reflexek, személyiség diszpozíciók felvázolásával a csecsemőkor alkalmazkodóképességét, aktív jellegét hangsúlyozza a tantárgy. A 0-2 éves korig tartó életkori szakasz főbb fejlődési eredményeinek összekapcsolásakor ismertetjük a gondolkodás és a beszéd kialakulását, a szociális és személyiségfejlődés (korai kötődés) alapjait, valamint az én-fogalom megjelenését. Az óvodáskorra jellemző életkori sajátosságok leírásakor elsődleges szempont a gondolkodás és érzelem összefüggése, különös tekintettel a gyermeki önkifejezés formáira: a játékra, rajzra, mesére. Az iskoláskorú gyermek fejlődésének bemutatása az iskolaérettség fogalmának ismertetésével kezdődik, de magába foglalja a műveleti gondolkodás kialakulását, valamint a társas kapcsolatok és személyiségfejlődés fontos lépéseit. A prepubertáskorú és a serdülőkorú fiatal fejlődésének vázolásában helyet kap a gondolkodás és a társas kapcsolatok változása, a pszicho-szexuális fejlődés, valamint a személyes és társas identitás, illetve az erkölcsi fejlődés kialakulásának lépései. A fiatal felnőttkor bemutatása a pályaválasztás, párválasztás és családalapítás kérdéseit taglalja a társadalmi integráció általánosabb keretei között. Kiemelt témaként szerepel a kisiskoláskori és serdülőkori magatartás és személyiségzavarok, fejlődési problémák kérdése, valamint a stresszel való megküzdés, az ellenálló képesség és sebezhetőség ismeretanyaga.

Neveléstudományi Intézet

Az oktatott kurzus célja bemutatni az ember társas viselkedésének alapvető összefüggéseit, megnyilvánulásait, különös hangsúlyt helyezve az iskolában tapasztalható szociálpszichológiai folyamatokra. A kommunikáció verbális és nonverbális csatornáinak jellemzésére épül a társas kapcsolatok fejlődésének elemzése, majd az interperszonális agresszió, valamint a proszociális viselkedés bemutatása következik. A kurzus felépítésének szerves részét képezi a csoportok funkciójának, fejlődésének, struktúrájának, kommunikációs jellegzetességeinek elemzése. Hangsúly kerül az egyén és csoport viszonyának, a normaképzés folyamatának, a konformitás jelenségének kibontására is. Szintén feldolgozásra kerül a teljesítmény és feladatvégzés csoportos sajátossága, valamint a csoportos döntéshozás. Sor kerül a konfliktuskezelés, együttműködés, versengés kérdésére, valamint a csoportközi viszonyok taglalására. További fontos tematikus egység a vezetés pszichológiai kérdéseinek megismerése is.

Neveléstudományi Intézet

Az oktatott kurzus célja bemutatni az ember társas viselkedésének alapvető összefüggéseit, megnyilvánulásait, különös hangsúlyt helyezve az iskolában tapasztalható szociálpszichológiai folyamatokra. A kommunikáció verbális és nonverbális csatornáinak jellemzésére épül a társas kapcsolatok fejlődésének elemzése, majd az interperszonális agresszió, valamint a proszociális viselkedés bemutatása következik. A kurzus felépítésének szerves részét képezi a csoportok funkciójának, fejlődésének, struktúrájának, kommunikációs jellegzetességeinek elemzése. Hangsúly kerül az egyén és csoport viszonyának, a normaképzés folyamatának, a konformitás jelenségének kibontására is. Szintén feldolgozásra kerül a teljesítmény és feladatvégzés csoportos sajátossága, valamint a csoportos döntéshozás. Sor kerül a konfliktuskezelés, együttműködés, versengés kérdésére, valamint a csoportközi viszonyok taglalására. További fontos tematikus egység a vezetés pszichológiai kérdéseinek megismerése is.

Neveléstudományi Intézet

Neveléstudományi Intézet

Neveléstudományi Intézet

A kurzus tartama alatt átfogó képet kívánunk nyújtani a neveléssel kapcsolatos elképzelések történeti alakulásáról, az ideák közötti kapcsolatokról és ellenpontokról. Arra is választ keresünk, hogy az egyes korokban ilyen intézményes keretek között folyt a gyerekek iskoláztatása. Célunk végsô soron az, hogy - felhasználva a neveléstörténet gazdag és tanulságos ismeretanyagát - fejlesszük a hall¬gatók pedagógiára, nevelésre, oktatásra vonatkozó szemléletmódját, alakítsuk nevelôi attitűdjeiket. A szemeszterre tervezett fôbb témák: 1. A gyermek helyzete az ókori kultúrákban. 2. A gyermek a középkori iskolákban. A humanisták gondolatai a nevelésrôl. A reformáció-ellenreformáció hatása a nevelésre-iskoláztatásra. 3. Apáczai Csere János és Johannes Amos Comenius felfogása a műveltség új tartalmáról. pedagógiája. 4. A protestáns „hivatásetika” pedagógiai következményei. John Locke utilitarizmusa. 5. Jean-Jacques Rousseau naturalista pedagógiája. 6. Johann Heinrich Pestalozzi: szív, fej és kéz kiművelése. 7. Johann Friedrich Herbart és követôi. 8. Pedagógiai törekvések és iskolaügy Magyarországon 1777-1868 között. 9. A reformpedagógia kialakulása és fejlôdése az elsô világháborúig. 10. A reformpedagógia fejlôdésének második szakasza. 11. Állampolgári nevelés és munkaiskola. 12. Eötvös József népoktatási törvénye: 1868. Középiskolák és egyetemek Magyarországon. 13. Reformpedagógiai irányzatok Magyarországon a századelôtôl 1945-ig. 14. Pedagógia és iskolaügy a két világháború közötti Magyarországon. 15. A magyar pedagógia néhány kiemelkedő teoretikusa (Kármán Mór, Fináczy Ernő, Prohászka Lajos, Karácsony Sándor, Felméri Lajos, Schneller István, Imre Sándor, Weszely Ödön). 16. A magyar iskolaügy alakulása a második világháború után.

Neveléstudományi Intézet

A kurzus célja megismertetni a tanár szakos hallgatókat a tanítás/tanulás alapvető folyamataival, eljárásaival. Az előadásokon elsősorban az alábbi elméleti témákat, a kapcsolódó szemináriumon pedig az iskolai tanítással közvetlenül összefüggő jelenségeket beszéljük meg.
Az oktatáselmélet tárgya, fejlődése, főbb irányzatai. Az oktatási rendszer és a társadalmi átalakulás. Szerkezeti változások. Tanulás és tanulási modellek.
Az értelmi fejlődés iskoláskorban. Az oktatás stratégiái és módszerei. Az emlékezet és a tanulás. Csoportszervezési eljárások az oktatásban. A motiváció és szerepe a tanulásban és a személyiségfejlődésben. Motiválás, aktivizálás és megerősítés. A tanítás-tanulás célrendszere, tananyag, követelmények. Tantervi műfajok, helyi tantervek. Az iskolai oktatómunka tervezése. Képességfejlesztés és oktatás. A pedagógiai értékelés funkciói, típusai, módszerei. A különleges bánásmódot igénylő gyermekek.

Neveléstudományi Intézet

Az oktatás és az európai integráció, az oktatási rendszerek felépítése. A közoktatás fejlesztésének tendenciái az európai integrációban. Iskolarendszerek (Anglia, Németország, Svédország és az Amerikai Egyesült Államok). A magyar közoktatási rendszer felépítése, a közoktatási törvény.

Az oktatási rendszerek fejlődése és irányítása. Az oktatási rendszerek fejlődése, expanziója. A közoktatás szabályozási mechanizmusai (tanterv és vizsga). Közoktatási rendszerünk működése és irányítása.

Az oktatás és a társadalom, az iskolarendszer eredményessége. Iskolarendszer, társadalmi szelekció és mobilitás. Szociálpolitika az iskolában. Az oktatás és a munkaerőpiac, továbbtanulás, pályaválasztás. A közoktatás minőségbiztosítása, az iskolarendszer eredményessége.

Az iskola és környezete, az iskola és a pedagógusok. Az iskola működtetése, a helyi társadalom és az iskola. Az iskola mint szervezet, iskolavezetési modellek. Az iskola eredményessége. A tanári pálya szakmai és érdekérvényesítési problémái, pedagógusképzés és -továbbképzés.

Neveléstudományi Intézet

Neveléstudományi Intézet

Neveléstudományi Intézet

Pedagógiai gyakorlat

A pedagógiai gyakorlat célja a hallgatók gyakorlatközpontú felkészítése az iskolai munkában való aktív részvételen keresztül, a tanári munka minél több szeletének megismertetése, a gyerekekkel való közvetlen találkozás lehetőségének biztosítása.
A gyakorlat heti két óra, amely két részre oszlik. A hallgatók heti egy órában egyetemi foglalkozásokon vesznek részt, emellett a félév során legalább 15 órát az általuk kiválasztott iskolában töltenek.
Az egyetemi foglalkozások keretében a szemináriumvezető irányításával a hallgatók először fölkészülnek az iskolai gyakorlatra, megismerik az iskolák működésének törvényi kereteit és működési feltételeit, szempontsort kapnak a hospitáláshoz stb. A félév további részében az iskolai tapasztalatok, az iskolában végzett tevékenységek kapcsán felmerült problémák megbeszélésére és elemzésére kerül sor ezeken az órákon.
Az iskolai gyakorlat során a hallgatók aktívan részt vesznek az iskolai oktató-nevelő munkában, az iskola számára hasznos, érdemi feladatokat látnak el, segítik a vezető tanárok munkáját, pedagógiai asszisztensi feladatokat látnak el. Kiadott feladatlapok és szempontrendszer alapján hospitálnak, megismerkednek a tanári adminisztráció feladataival, bekapcsolódnak a tanulók írásbeli munkájának értékelésébe stb.
Az iskolában végzett munkáról a hallgatók naplót vezetnek, amely az általuk végzett tevékenységek leírását, a megfigyeléseik és tapasztalataik összegzését tartalmazza.

Neveléstudományi Intézet

A kurzus keretében az eddig hagyományosan neveléselméletinek tekintett témák kiegészülnek olyan, eddig nem tárgyalt problémakörökkel, amelyek elősegítik a neveléssel kapcsolatos attitűdök és képességek orientálását és fejlesztését. A klasszikus neveléselméleti témák – a nevelés tényleges és lehetséges céljai, nevelési módszerek, értékek és értékrendszerek közvetítése, az erkölcsi szocializáció, sajátos nevelési feladatok az iskolában - mellett bekerülnek a tematikába az alternatív pedagógiák, a nevelés szociobiológiai és antropológiai alapjai, a szociális kompetencia és a személyes kompetencia fejlődése és fejlesztése, a magatartási zavarok és a nevelési devianciák összefüggése a szociális készségek és képességek fejlettségével foglalkozó témakörök.

Neveléstudományi Intézet

Neveléstudományi Intézet

TTIK Természettudományi és Informatikai Kar

TTIK Természettudományi és Informatikai Kar

TTIK Természettudományi és Informatikai Kar

TTIK Természettudományi és Informatikai Kar

TTIK Természettudományi és Informatikai Kar

TTIK Természettudományi és Informatikai Kar

TTIK Természettudományi és Informatikai Kar

TTIK Természettudományi és Informatikai Kar

TTIK Természettudományi és Informatikai Kar

TTIK Természettudományi és Informatikai Kar

TTIK Természettudományi és Informatikai Kar

TTIK Természettudományi és Informatikai Kar

TTIK Természettudományi és Informatikai Kar

BTK Bölcsészettudományi Kar

TTIK Természettudományi és Informatikai Kar

Kizárólag azoknak a hallgatóknak, akik 2000-2001. tanévvel bezárólag sikeres Pszichológia záróviszgát tettek, a komplex szigorlat helyett Pedagógia szigorlatot kell tenniuk.

TTIK Természettudományi és Informatikai Kar

TTIK Természettudományi és Informatikai Kar

TTIK Természettudományi és Informatikai Kar

TTIK Természettudományi és Informatikai Kar

Kiemelt Pedagógia