2017-2018-1

TO-TORT-SKSZV1-10

_Előadás, _Kollokvium

{Hétfő 12:00-14:00}

{Magyar történeti szeminárium}

TO-TORT-SKSZV, Szabadon választható tárgy

TO-TORT-SKSZV, Szabadon választható előadás

Történeti Intézet (BTK Bölcsészettudományi Kar)

heti 2.00

2

36

nincsenek

A vizualitás kora: Ikonikus képek és a média átalakulása az első világháborútól napjainkig
Előadás
Tomka Béla, egyetemi tanár, Szegedi Tudományegyetem, Jelenkortörténeti Tanszék
2017 tavasz


A 20. század során a nyomtatott sajtó, a filmek, a televízió, majd a különböző digitális kommunikációs eszközök által közvetített képek egyre fontosabb információforrássá váltak. Ez a folyamat együtt járt a média gyökeres átalakulásával és megváltoztatta a képek szerepét a politikai kommunikációban, a kereskedelemben, a szórakozásban, s a mindennapi életben. Az új évezredben tovább fokozódó „képáradat” nyomán vannak, akik egyenesen a vizualitás korának eljöveteléről beszélnek. A képi kommunikáció növekvő jelentősége kiváltotta a nemzetközi társadalomtudományi kutatás élénk érdeklődését is, ami a „képi fordulat” (pictorial turn) elnevezést kapta.
Az előadás célja, hogy bő válogatást nyújtson az első világháború utáni mintegy száz év ikonikus képeiből. Változatos témákat lefedve – mint például politikai propaganda, háborúk, mozifilmek, rockzene, reklámok, tévéműsorok vagy természeti katasztrófák – bemutatja a nagy hatású képek történeti kontextusát, s így ismereteket közvetít erről a századról. Emellett nyomon követi a médiatörténet fontos állomásait, valamint bevezetést nyújt a vizuális történelemnek nevezett aldiszciplína módszereibe.


Témakörök
1. Bevezetés: Ikonikus képek és a média átalakulása
2. 1918-1929: Az „üvöltő húszas évek”
– A korszak áttekintése képekkel
– A vizuális ember születése. Új képi világok
– Kiemelt témák: Háborús propaganda békében (A tőrdöfési legenda); Háborúellenes képi diskurzus (Krieg dem Kriege, shell shock); Tömegtermelés, fordizmus (Chaplin: Modern idők); Tömegkultúra, a fogyasztói társadalom kezdetei (Walt Disney, jazz, moziikonok); A nők helyzetének átalakulása
3. 1929-1945: Válság és világégés
– A korszak áttekintése képekkel
– A mozgókép áttörése. Az erőszak ikonográfiája
– Kiemelt témák: Gazdasági válság; Propaganda a történelemben; Sport és politika (a berlini olimpia, Leni Riefenstahl); Erőszak és háború (Robert Capa, Guernica); A Holocaust; A győzelem ikonikus képei (Iwo Jima, Reichstag); Sötét lyukak a vizuális emlékezetben (Gulag)
4. 1945-1961: Rekonstrukció, hidegháború, dekolonizáció
– A korszak áttekintése képekkel
– A kép mint vád és fenyegetés
– Kiemelt témák: Az atomfelhő mint új ikon; Világrendszerek kialakulása (A berlini blokád); Újjáépítés (A Trümmerfrauen); A gazdasági csoda (A bogárhátú Volkswagen); Amerikanizáció (A Coca-Cola és társai); Személyi kultusz a kommunista rendszerekben; A haladás szimbólumai (Szputnyik és Atomium)
5. 1961-1973: A boom
– A korszak áttekintése képekkel
– Az elektronikus kép diadalútja
– Kiemelt témák: A hidegháború képei (A berlini fal; A kubai rakétaválság); Európa-képek; A nyugati fogyasztói társadalmak hétköznapjai (az áruházi katalógusok); Értékváltozások (szexuális forradalom); Diáklázadások (1968); Ifjúsági kultúra, popkultúra (Jimi Hendrix, Beatles, Andy Warhol)
6. 1973-1989: Utak a posztindusztriális társadalom felé
– A korszak áttekintése képekkel
– A televízió mint vezető médium; Az információs társadalmak hétköznapi képei
– Kiemelt témák: Terrorizmus (müncheni olimpia, IRA); Társadalmi mozgalmak (nőmozgalmak, békemozgalmak); Kelet-Európa a desztalinizáció után (prágai tavasz, hétköznapi élet, Stasi); Globális egyenlőtlenségek; Környezeti katasztrófák (Csernobil)
7. 1989-től napjainkig: A globalizáció új szakasza
– A korszak áttekintése képekkel
– A digitális korszak beköszönte. A képözön és a képterror világa
– Kiemelt témák: Rendszerváltozások Kelet-Európában (emlékművek sorsa); A hétköznapi élet medializációja (klipek, videofelügyelet, vizuális provokációk); Nacionalizmusok, erőszak (a háború és a terror új arca); Globalizáció, globális problémák; Új vizuális és médiatechnológiák (Google Earth); Extrémizmus és populizmus a médiában a 21. században (médiapolitikusok)
8. Összefoglalás


Kötelező irodalom
Fréderic Barbier – Catherine Bertho Lavenir: A média története. Budapest: Osiris, 2004. 188-228., 352-383.


Követelmények és értékelés
A követelmények két fő területet fognak át. (1) Egyrészt az órán elhangzottak teljes körű ismerete szükséges. Ez különösen érvényes a bemutatott képekre. Az órai diákat a hallgatók megtalálják a CooSpace-re feltöltve. (2) Másrészt ismerni kell a kötelező irodalmat is.
A félév végén írásbeli vizsgára kerül sor, melynek tárgya az órai anyag és a kötelező irodalom. A vizsgán nagy hangsúlyt kap a diákon szereplő képek felismerése. A vizsga követelményeiről a hallgatók a félév során részletes tájékoztatást kapnak.
A rendszeres óralátogatást külön is díjazzuk. Aki egy előadásról sem hiányzik, annak a vizsgán elért százalékos eredményét 15 százalékponttal megemeljük. Egy hiányzás esetén ez a bónusz 10, kettő esetén pedig 5 százalékpont.

Konzultáció
Hétfő 14:00–15:00; Telefon: (62) 544–806 (munkahely)
Tanszéki információk: http://www2.arts.u-szeged.hu/legegyt/