„Egyetemistaként a könyvtárban éltem, de – bevallom – sose igazán figyeltem, mit is csinálnak a könyvtárosok, mert menet közben meg tanultuk használni a bibliotékát. Amikor belülről is megismertem az összes zegzugát, rájöttem: a könyvtárban a helyem” – idézi első benyomásait a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtárának új főigazgatója, Keveházi Katalin. Az egykori JATE Egyetemi Könyvtárának legendás igazgatója, Karácsonyi Béla történész professzor tanítványaként és útmutatásai alapján végigjárta a bibliotéka minden osztályát. Közben persze elvégezte az ELTE könyvtár szakját is. „Dán Róbert, Fülöp Géza bácsi, Horváth Tibor is tanított engem” – sorolja neves tanárait.

A professzor kisinasa

„Latin vagy műszaki rajz? Ez volt a választási lehetőség a ceglédi Kossuth Lajos Gimnázium általános tagozatos osztályában. Én a latint választottam, és ezzel a pályámon elindító Velkey Imre tanár urat” – emlékszik Keveházi Katalin a továbbtanulási irányát is meghatározó döntésre.

„Evangélikus lelkész anyám és apám miatt úgysem vesznek föl az egyetemre történésznek – ijesztgettek. De a József Attila Tudományegyetemen a szóbeli felvételin mindkét vizsgabizottságban Karácsonyi Béla professzorhoz kerültem, aki csak a tudásomra volt kíváncsi. Később jöttem rá, hogy talán azért figyelt külön is rám, mert ő a Budapest-Fasori Evangélikus Gimnáziumban érettségizett. Kitüntető támogatásának köszönhetem, hogy részt vehettem az Egyetemi Könyvtár 1850 előtti nyomtatványokból álló régi könyves és kéziratos gyűjtemény kialakításában. De azért is Karácsonyi Bélának hála, hogy már könyvtárosként bekerültem a szegedi bölcsészek régi-magyaros társaságába, ahol Klaniczay Tibor, Keserű Bálint irányításával olyan kutatásokat végeztünk, amelyek célja megismerni, hogy a kora-újkori Magyarországon kik és milyen könyveket olvastak. Ott inspiráló volt a műhelymunka. Rengeteg könyvet, folyóiratot néztünk át, levéltárba jártunk, kéziratokat olvasni tanultunk – németül és latinul is” – szól első kutatói élményeiről.

„Szent Gellért Deliberatio-jának a szövegkiadását úgy készítette elő Karácsonyi professzor, hogy egyrészt olvasta és javította is a latin nyelvű középkori szöveg változatait, másrészt a Deliberatio forrásait igyekezett feltérképezni” – emlékszik Keveházi Katalin arra a nagyszabású teljesítményre, amelyhez „kisinasként” hozzájárult, mikor a könyvtárbeli munkáját követően Karácsonyi Béla kérésére hol idézetet keresett, hol latint fordított magyarra. Közben jurátusoknak és történész hallgatóknak tanított latint – nem középiskolás fokon.

1 évtized a 4 gyereknek

„Sosem akadémiai pályafutást képzeltem el magamnak” – magyarázza, hogy öt esztendeig tartó kutatói próbálkozásai, doktori dolgozatának elkészítése ellenére miért maradt otthon örömmel tíz éven át a négy gyermekével. „Visszatalálni a munkához nem okozott gondot, holott 1985-ben írógépet hagytam az íróasztalon, de komputereket találtam 1995-ben az akkor már Mader Béla igazgatta könyvtárban” – utal a rövidített munkaidős átmeneti korszakra. Hirtelen belecsöppent az internetezés, az e-mailezés akkor még nagyon újszerű világába. Munkatársaival együtt tanfolyamon ismerte meg a számítógépes, a katalógus-használatot lehetővé tevő adatbázis készítés titkait. „Mi dolgoztunk fel talán az országban elsőként régi nyomtatványokat elektronikusan az akkoriban frissen beszerzett Corvina, korábbi nevén Voyager könyvtári integrált rendszerben” – büszkélkedik. Hasonlóképpen kihúzza magát, mikor szóba jön: a világ legszebb 50 bibliotékája közé került az a 78 kisebb egységből 2004-ben „összefésült” TIK-beli könyvtár, amely – sok egyetemi polgárral egyetemben – Keveházi Katalinnak is a második otthona.

Iránytű a digitális világban

„A könyvtára sokat elárul az emberről. A bibliotékát a külön gyűjtemények teszik egyedivé” – rögzíti a főigazgató. Az alapgyűjtemények – például a régi könyvek, a keleti, a társadalomtörténeti, a hispanisztikai gyűjtemény – mellett kiemeli a különleges hadi- és a kottatárat. A magyarországi kultúrtörténet néhány egyedi ritkaságát is őrző bibliotékának az egyetemtörténet forrásainak gyűjtése, őrzése, feltárása is küldetése.

„Az olvasói szokásokra figyelő igyekezetükben a könyvtárak kezdenek egymáshoz hasonlítani. Együtt kell rendet tenni a hihetetlen mennyiségű információt felhalmozó világunk dokumentum-áradatában, miközben az elektronizáció átvette az egyik legfontosabb eszköz szerepét” – nézi a másik pólust Keveházi Katalin. Úgy véli: a könyvtár dolga, hogy képes legyen elérni és szolgáltatni a releváns dokumentumokat az olvasóknak.

„A tudományos teljesítmény mérése befolyásolja az egyetemeket, pozicionáló rangsorokat.

Ez munkát ad a könyvtárnak is, folyamatosan bővül a tudománymetriai szolgáltatásaink köre. Ezek között is egyik legfontosabb, hogy az egyetemen született tudományos munkák bibliográfiai adatai időben és korrekt módon kerüljenek a Magyar Tudományos Művek Tárába.

A szerzők és adminisztrátorok számára könyvtárunk nyújt szakmai támogatást ehhez” – sorolja a főigazgató. Az elektronikus kölcsönzés mielőbbi bevezetése, a repozitóriumok bővítése digitalizálással, a külön gyűjtemények értékeinek gondos feltárása és gyarapítása igényli a folyamatos fejlesztést.