„A globalizálódó világban a nemzetközi orientáció, a hallgatók nagyobb számban történő küldése-fogadása, diplomaszerzési lehetőségek megteremtése nemzetközi diákok számára, vagy éppen külföldi fiókintézmények megnyitása tömeges trend, a hazai sikerekhez is elengedhetetlen feltétel, a minőség egyik fokmérője. A hazai akkreditációs önértékelési gyakorlatban az intézmények a nemzetközi oktatási és kutatási tevékenységüket jellemző mutatókat általában megjelenítik, azonban ennek egységes rendszere nincs kidolgozva” – írta Temesi József a Nemzetköziesítés a magyar felsőoktatási intézményekben, az audit eljárás dokumentumai című útmutatóban.

Az audit projekt háttere

„A nemzetköziesítési audit egyik célja, hogy a nemzetközi dimenziók bemutatását rendszeressé tegye az intézmények minőségbiztosítási munkájában és a főbb mutatók megadása révén segítséget nyújtson mind az intézményi önértékelés, mind a MAB-értékelés munkájához. Mindezen fontos szempontok mellett a fő cél az, hogy az intézmény saját nemzetköziesítési folyamatainak belső és külső elemzése, értékelése révén képessé váljon ezeknek a folyamatoknak a még tudatosabb kezelésére, fejlesztésére” – így Temesi.

A 3 éves időtartamú, 2 fázisú minősítő eljárást, vagyis a TÁMOP-4.2.4B/1-11/1 támogatottságú Campus Hungary projektet a Tempus Közalapítvány (TKA) által felkért felsőoktatási szakértőkből álló csapat dolgozta ki. Ennek az eljárásnak az első fázisa zárult 2014 márciusában az SZTE-n. Az első fázis két részből állt: a magyar és angol nyelvű belső értékelést jelentő nemzetköziesítési intézményi önértékelési jelentésből, illetve az azt követő, a külső szakértőkből álló hazai és nemzetközi auditor csoport kétnapos helyszíni látogatásából.

A projektmunkát és az önértékelést az SZTE 5 fős munkacsoportja végezte és koordinálta. A TKA részéről felkért Campus Hungary intézményi koordinátor: Balogné Molnár Gabriella (az SZTE Nemzetközi Mobilitási Iroda vezetője); az SZTE Minőségfejlesztési Iroda vezetője: Csóka Ildikó; az SZTE Stratégiai Igazgatóság megbízott igazgatója: Gódor Petra; az SZTE BTK dékánhelyettese: Vajda Zoltán; valamint az SZTE ÁOK Külföldi Hallgatók Oktatási Központja Tanulmányi Osztályának vezetője: Lehocki-Balog Andrea.

Az audit team vezetője: Bernd Wächter, az ACA (Academic Cooperation Association) igazgatója, míg tagja: Derényi András, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos munkatársa és Weiszburg Tamás, az ELTE oktatója volt. A projektet elindító és koordináló TKA részéről Dobos Gábor csoportvezető és Neumayer Petra programmenedzser segítette az auditorok munkáját.

Az ACA szempontjai

Nemzetköziesítési auditokat végzett a Campus Hungary Program részeként a TKA az arra vállalkozó hazai felsőoktatási intézményekben. A tudományegyetemek közül elsőként az SZTE vetette magát alá a pilot jellegű minősítési eljárásnak.

Az SZTE nemzetköziesítését elemző auditorok közül Bernd Wächter elmondta: a brüsszeli székhelyű, nemzetközi felsőoktatási projektekkel foglalkozó ACA elsődleges célja az európai felsőoktatási intézmények nemzetköziesedésének egységes szempontrendszer alapján történő elősegítése.

„A szegedi egyetemen működő, a nemzetköziesítéssel foglalkozó egységek munkássága kiemelkedő. Az SZTE egyik erősségét a nagy hagyományokkal rendelkező orvosi, gyógyszerészeti és fogorvosi képzésen kínált angol és német nyelvű képzési programok jelentik. Ezzel szemben – tapasztalatom szerint – az SZTE többi karán még nincsenek ilyen jól bejáratott, idegen nyelvű, teljes, diplomát adó képzési programok, de erre való kezdeményezések már léteznek, amiket támogatni és erősíteni kell” – fogalmazott az audit munkacsoport vezetője.

Az idegen nyelvi képzések mellett másik fontos nemzetköziesítési mutatót jelentő területen, a különböző mobilitási csereprogramokban, így az ERASMUS és CEEPUS programban is remekül teljesít az SZTE – állapította meg Wächter. Az egyetem nemzetközi versenyképességét a világ felsőoktatási intézményeit rangsoroló listákban elfoglalt helye is mutatja, kiemelkedő teljesítmény, hogy a világ legjobb 500 egyeteme között szerepel az SZTE.

„Lenyűgözött az egyetemen folyó tudományos és kutatómunka is” – mondta. Azt tanácsolta, hogy az itt zajló tudományos munkát és az idegen nyelvű képzési kínálatot ne csak Magyarországon, hanem külföldön is jobban népszerűsítse az SZTE.

  Magához mérten

„A nemzetköziesítés felsőoktatási világtrend, ám nem öncél, hanem eszköz az intézmény stratégiai céljainak eléréséhez” – hangsúlyozta Derényi András. Szegeden tapasztalta a nemzetköziesítés iránti elkötelezettséget a hallgatóktól kezdődően az oktatókon át egészen az egyetemi vezetésig, ami a sikeresség kulcsfeltétele. Hangsúlyozta, hogy az SZTE komoly és sokoldalú megközelítésű önértékelési programot állított össze magáról. Meglátása szerint az audit első szakaszának lezárásával, a tényleges helyszíni látogatás során tett elemzések folyamatának és eredményeinek, valamint a további fejlődést szolgáló javaslatoknak köszönhetően az SZTE maga is több lett.

A projekt 3 év múlva zárul, amikor is az auditorok a majdani önértékelés és az újabb helyszíni látogatás eredményeképpen már minősíteni fogják az egyetem nemzetköziesítésében elért eredményeit, amiről az SZTE egy európai minőségi tanúsítványt kap.

G. E., Ú. I.