SZTE magazin

Szabó Gábor rektor: Két félidős meccs a felsőoktatásban

Futballmérkőzésként jellemezte a felsőoktatási térben vezetőként vállalt időszakát Szabó Gábor. A Szegedi Tudományegyetem rektora úgy véli: az első négyéves ciklusban az universitas tapasztalt játékosaival együtt döntetlenre hozták ki a meccset. A most kezdődő második félidőben azt tervezi: sok fiatal kap esélyt arra, hogy gólt lőjön.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

szabó gábor szte„Tartottunk a szegedi egyetemre jellemző magas színvonalat minden területen” – mondta Szabó Gábor akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem rektora, mikor négyéves rektori ciklusának végén leltárkészítésre kértük. Újjáválasztott rektorként pedig – az egyetem polgáraira, köztük az elsőéves hallgatókra is gondolva – kijelentette: jól dönt, aki a szegedi egyetemet választja.

 

  Topon a rangsorokban

A tanulási, önképzési és önkifejezési lehetőségek szinte kimeríthetetlen változatosságát kínálja a Szegedi Tudományegyetem – hívta föl a gólyák figyelmét Szabó Gábor. Példaként említette, hogy egy joghallgatónak módja lesz itt tudományos diákkörösként vagy szakdolgozati témaként a szellemi tulajdon védelmének problémakörét úgy vizsgálni, hogy az intézményen belül konzultálhat olyan kutatókkal, akik érintettek, mert szabadalmakkal is rendelkeznek. „A szegedi egyetem azért az, ami, mert ilyen nagy és sokszínű” – magyarázta a rektor, aki azt is megemlítette, hogy az SZTE évek óta és folyamatosan topon van minden komoly felsőoktatási rangsorban.

„Át kell gondolni az egyetemi szakok rendszerét, jobban kell támaszkodni a gazdaság és a leendő munkaadók véleményére” – emelt ki egyetlen elemet a felsőoktatás várható változási irányai közül a Magyar Innovációs Szövetség elnökeként is Szabó Gábor. Szegedi rektorként arra emlékeztetett, hogy az SZTE százas nagyságrendben csökkentette már a szakok számát például a tanárképzés területén. De a felsőoktatási profiltisztítás kormányzati feladat.

 

  Egyetemi missziók

„Jelentős fejlesztési projektek zárultak a közelmúltban. Ezért 2013-ban, minden elvonás ellenére, 72 milliárd forint volt a Szegedi Tudományegyetem költségvetése. Ez a szám jóval nagyobb, mint amekkora összegből Szeged gazdálkodhatott” – jellemezte intézményét a rektor.

„A Szegedi Tudományegyetem és az ehhez kapcsolódóan itt létesülő ELI lézeres kutatóközpont, az itt létrejövő tudás az egyetlen valós kiindulópontja Szeged és a régió gazdasági fejlődésének” – hangsúlyozta. Szabó Gábor szerint ugyanis az egyetem fontos küldetése, hogy az itt felhalmozott tudást és a kutatási eredményeket hasznosítsa a nem akadémiai környezetben is. Ezért hát összefonódik a dél-alföldi régió és a Tisza-parti universitas sorsa. Ugyanakkor „a világszínvonalú oktatást és a nemzetközi szintű tudományos munkát is misszióul választó egyetemként az SZTE sorsa függ attól, hogy a következő időszakban mennyire tud majd nemzetköziesedni, és milyen mértékű kutatás-fejlesztési forrásokhoz jut” – magyarázta a szegedi rektor.

 

  Belső béke

„A felsőoktatás körüli változások, a nehéz kényszerdöntések ellenére a munkahelyi béke fennmaradt a szegedi egyetemen” – utalt a mögénk került évekre. Az intézmény és az érdekképviseletek vezetése egyetértett abban, hogy a hatékonyság növelését szolgáló átszervezések mellett, a munkahelyek megtartása érdekében le kell faragni a többletjuttatásokból.

„Az eddigi válságmenedzselésből sok új dolgot megtanultunk. De ebből a tudásból most már építkezni szeretnénk” – fogalmazott a rektor. Az egyetem infrastrukturális igényeiről összeállított listából kiemelte a zeneművészeti és a fogorvosi kar épületének gondjait. Az új megoldások közül pedig azt, hogy folytatni szeretné az energiaracionalizálási programot.

Az SZTE szokásos évi 14-15 milliárd forint állami támogatása idén 1 milliárd forinttal nőtt. Ám ennek a növekménynek közel a felét csak valamilyen rögzített célra – például hallgatói juttatásra, a közoktatási intézmények működtetésére – lehet felhasználni. Kulcskérdés, hogy az intézményi költségvetés további két lába erősödhessen. Ezért várja az SZTE az új uniós pályázati ciklusban elnyerhető fejlesztési forrásokat, fűz nagy reményeket a rektor a vállalati szektorral bővíthető és újabban az innovációra alapozó együttműködéshez.

„Úgy vélem: az önálló gazdálkodó egyetemi egységek gazdálkodási autonómiájának biztosítását követően lehet számon kérni döntéseiket. Így lehet megtalálni azt a kényes egyensúlyt, hogy miközben a karok önállóan gazdálkodnak, érzékeljék, hol az a határ, amikor már az egyetem közös céljait veszélyeztetik adott esetben. A szenátus egészére olyan fórumként tekintek, amelynek felelőssége, hogy az egyetem egésze működjön” – magyarázta Szabó Gábor.

Az egyetem vezetésében várható változásokról azt mondta a rektor: ha a felsőoktatásban vállalt feladatára két félidős futball mérkőzésként tekint, akkor úgy véli: az első négyéves ciklusban az universitas tapasztalt játékosaival együtt döntetlenre hozták ki a meccset. A most kezdődő második félidőben azt tervezi: sok fiatal kap esélyt arra, hogy gólt lőjön.

 

Ú. I.




A hallgatók dolga

Ráférne a hallgatói önkormányzat működését is a változásokhoz igazítani – fogalmaznak a felsőoktatási szakemberek. Szabó Gábor elárulta: „Laikusok, külső szemlélők, de még az akkreditációs bizottságban is felvetették, hogy ’a szenátus miért nem lép föl’ a HÖK ilyen vagy olyan vitatható belső szabályzata vagy döntése ellen. A válasz egyszerű: azért nem léphet a szenátus, mert nincs jogosultsága a HÖK belső életébe szólni, azt csak maguk a hallgatók tehetik meg.”

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés

SZEM_2019_HUN_borito SZEM_2019_ENG_borito

AlmaMater_Magazin_2019_telAlma_mater
Szteminarium_2019klinika_magazin_2019_osz