Domináns elem

E többszörös érintettség kifejezője annak a komplexitásnak, amit ez a szakterület felölel. Kifejezője annak a világtrendnek, amit a felsőoktatás és a nemzetközi mobilitás mint országérték jelent” – fogalmazott B. Szabó Dezső. A Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkára szerint a Campus Hungary program a hazai ösztöndíj rendszer domináns elemévé vált.

  Miért a Balassi?

„Nem véletlen, hogy az oktatást is magába foglaló és az országpromóciós célokat megjelenítő külföldi magyar kulturális intézmények összefogó – bár az elmúlt években más és más szaktárcához tartozó – Balassi Intézet lett a Campus Hungary program inkubátorháza” – hangsúlyozta a helyettes államtitkár. A korábban a Balassi Intézetben dolgozó szakember szerint itt a helye annak a programnak, amely nemcsak a kifelé, hanem a befelé történő mobilitás ösztönzője.

„Elérte a célját a Campus Hungary program, ugrásszerűen megnőtt a külföldön tapasztalatot szerző fiatalok száma” – jelentette ki B. Szabó Dezső. Aláhúzta: változatlanul az a kormány célkitűzése, hogy 2020-ig elérjük: minden magyar felsőoktatási tanulmányokat hallgató fiatal legalább egy fél évet el tudjon tölteni külföldön.

  Hiánypótló program

„Hiánypótló a Campus Hungary programban, hogy – az EU finanszírozás jellegéből fakadóan is – az úgynevezett ’nem központi régiókra’ koncentrálva, ’pozitív diszkriminációval’ segít a Magyarországon belüli kiegyenlítetlen viszonyok harmonizálásában” – mondta a helyettes államtitkár. Az ösztöndíjakon kívül a rétegérdeklődést kifejező kutatási tematikák megvalósítását is segítette e program. Hozzájárult ezzel a Budapesten kívüli régiókban élők és tanulók mobilitásához. E téren is sikeresnek nevezte a Szegedi Tudományegyetemet, amely hosszú évek óta folyamatosan előkelő helyen szerepel a különböző indikátorok alapján összeállított felsőoktatási rangsorokban.

Az EU finanszírozott Campus Hungary program folytatásról nem bocsátkozott „jóslatokba” a helyettes államtitkár. Ugyanakkor hangsúlyozta: optimista, mert maga is megtapasztalta a ’90-es évek elején – pedig csak három ösztöndíj pályázására volt lehetősége – az elnyert támogatással külföldön begyűjtött tapasztalat mekkora fordulatot hozott szakmai látásmódjában, munkájában. A két évtizeddel korábbi állapothoz képest több százra nőtt az ösztöndíjak száma, nagyobb az esélye az egyetemistáknak az ország határon túli tapasztalatszerzésre. Ez a peregrináció mai formája.

Újszászi Ilona

FORRADALMI ÉS PIACI ÚJDONSÁG

„Országbrand és hungarikum a magyar felsőoktatás és tudományosság” – fogalmazott B. Szabó Dezső. Ezt fejezi ki a Campus Hungary program sikereit továbbgondoló kiadvány, amely Kreativitás és mobilitás – A magyar felsőoktatás mint országmárka címmel jelent meg. Az ezekből kibontható eredményeket mutatja be a kiadvány, mert a Campus Hungary Program több mint felsőoktatási mobilitás. Önmagában is hozzáadott érték, de alkalmas a felsőoktatási szektorról „helyzetjelentést” adni, sőt: e program révén bemutatható Magyarország. Szerinte a Balassi Intézet gondozásában angol és magyar nyelven megjelentetett könyvnek ott a helye a Magyarországot képviselő diplomaták és a gazdasággal foglalkozó szakemberek könyvespolcán. Ezt a magyar tehetségeket, kutatói eredményeket és felsőoktatási intézményeket bemutató kötetet a helyettes államtitkár forradalminak és piaci újdonságnak minősítette.