SZTE magazin

A diplomáciai képviseleteket is megmozgatja a lézer

Nagykövetjárás a Szegedi Tudományegyetemen

 

A legtöbb esetben nemcsak protokolláris látogatásra érkeznek a Szegedi Tudományegyetemre a külföldi országok nagykövetei, attaséi, hanem tudományos és intézményi együttműködéseket készítenek elő.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A Magyarországon működő diplomáciai szervezetek komoly érdeklődést mutatnak a Szegedi Tudományegyetem iránt, hiszen tisztában vannak annak súlyával, tudományos potenciáljával, nemzetközi rangjával, a különböző világranglistákon elfoglalt előkelő helyezéseivel. Nem véletlen, hogy a külföldi országok nagykövetei, attaséi szinte egymásnak adják a kilincset a Dugonics téri Rektori Hivatalban. Csak az elmúlt néhány hónapban megfordult itt a francia együttműködési attasé, a kazah konzul, a mongol, a kínai, az ecuadori, a kazah és az olasz nagykövet, de nem is oly régen például az ír vagy az izraeli nagykövetet is fogadta az egyetem vezetése. Milyen jelentőséggel bír egy-egy ilyen látogatás a protokollon kívül? Erről faggattuk Pál József nemzetközi és közkapcsolati rektorhelyettest. A professzor szerint a magyarországi diplomáciai szervezetek igazán hatékony működésének biztosításához szinte minden esetben hozzátartozik Szeged, illetve a Szegedi Tudományegyetem felkeresése. Az utóbbi időben pedig ennek külön aktualitást, illetve hangsúlyt is ad a városban készülő európai tudományos nagyberuházás, az ELI. „Magyarország egyik legjobb egyetemeként keresnek meg bennünket a diplomaták, tudván azt is, hogy szorosan kapcsolódunk a lézerközpont munkájához. Szinte mindenki kíváncsi rá, hogy az adott ország mi módon tudna részt venni a projektben. Ebben a kérdésben az alapvető elhatározások természetesen nem a diplomácián múlnak, de a magyarországi képviseletek ennek ellenére rendszeresen tájékoztatják az anyaországi kormányokat a rendkívül jelentős beruházásról” – emelte ki. Mindemellett – fűzte hozzá – a nagykövetjárás során rendszerint szóba kerül a hallgatóküldés, illetve -fogadás, valamint az SZTE által lefedett tudományos spektrummal történő lehetséges kooperáció is.

Pál József két részre osztja a látogatásokat: külön csoportot képviselnek az európai uniós, illetve az azon kívüli országokból érkező nagykövetek – a két esetben némiképp különbözhet a tárgyalási tematika. „Az Európai Unióban kiválóan működik a diplomáciai csatornáktól független hallgatói csereprogram, így a diákok küldése, fogadása ezeken a megbeszéléseken kevésbé kerül szóba. Egy tipikus uniós nagykövet – például a francia vagy az olasz – programja úgy néz ki, hogy találkozik Szeged város és az SZTE vezetésével, az adott ország itt érdekeltségekkel bíró cégeivel, vállalkozásaival, valamint az adott tanszék vezetőivel, oktatóival, hallgatóival. Minden esetben feltérképezik, hogyan zajlik a nyelvük és a kultúrájuk oktatása Szegeden, megismerik az ebben szerepet vállaló kollégákat, valamint az országuk iránt érdeklődő fi atalokat, akiknek sokszor akár kisebb ösztöndíjakat is felajánlanak. Mivel ezek a nyelvek jelenleg kicsit háttérbe szorultak idehaza, ezek a látogatások bátorítást is jelenthetnek az adott kultúrákkal foglalkozók számára, illetve a diplomácia csatornáin keresztül is erősíthetik ezen nyelvek helyzetét a magyar oktatási kormányzatnál” – mutatott rá.

Az EU-n kívüli nagykövetekkel folytatott tárgyalások során jóval komolyabb szerep jut annak a szempontnak, hogyan és milyen körülmények között tud az adott ország hallgatókat küldeni a Szegedi Tudományegyetemre. Mind Mongólia, mind Kazahsztán diplomáciai képviselőjével ebben a témában folytatott előremutató egyeztetéseket az universitas vezetése. „A mongol nagykövet asszonnyal megállapodtunk, hogy megsokszorozzuk a Szegeden tanuló mongol diákok számát, ami jelenleg egyébként sajnos csak egyetlen fő.

Komoly lehetőséget lát az egyetemünkben, miképpen a hozzá hasonlóan szintén az altajisztika tanszékünk segítségével meghívott kazah követ is. Kazahsztánból szinte hetente érkeznek a legkülönbözőbb tudományterületi megkeresések, az ottani kormány felismerte, az ország fejlődéséhez elengedhetetlen, hogy európai tudásközpontokban (is) képezzenek ki szakembereket, kiknek tanulmányait természetesen az állam fi nanszírozza” – árulta el a rektorhelyettes, akitől azt is megtudtuk, akad olyan diplomata, aki kifejezetten a tudományos együttműködés erősítése céljából vendégeskedik az SZTE-n. Ecuador nagykövete példának okáért arról tárgyalt Szabó Gábor rektorral és Pál Józseffel, miként lehetne szorosabbra fonni a két ország közötti kapcsolatokat a lézerfi zika és a nanotechnológia területén, és ebben milyen szerepet játszhatnak a szegedi kutatók.

 

Pintér M. Lajos

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés



SZEM_boritoSZEM_angol
AlmaMater_Magazin_2019_telAlma_mater
SZTEminarium_cimlapSZEM_klinika_2020_01