Az 1970-es évek óta foglalkozik az arab világ 20. századi történetével Prof. Dr. J. Nagy László. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Újkori Egyetemes Történeti és Mediterrán Tanulmányok Tanszékének emeritus professzora – többek között – a nacionalizmussal és annak hatásaival, a nemzeti felszabaditó mozgalmakkal és az arab világ nemzetközi kapcsolataival foglalkozik.

– Kutatásaim közben találkoztam sok magyar vonatkozással, egészen a 16. századig visszanyúlóan. Arra gondoltam, hogy megírom a kapcsolatok történetét – avatott be J. Nagy László a könyve megírásának folyamatába. – Az ezzel járó kutatómunka igen hosszan elnyúlt – mondta az emeritus professzor, aki nagy utat járt be az ismeretanyag megszerzése érdekében.

Az SZTE professzora könyvtárakat és levéltárakat látogatott Algírban, Tuniszban, Kairóban, Párizsban, Aix-en-Provence-ban és Budapesten is. Az évtizedek alatt esősorban kutatókkal találkozott, illetve a politika azon képviselőivel, akik az 1954 és 1962 közötti nemzeti felszabaditó háborúban részt vettek.

– Többször jártam ezekben az országokban kutatni: Kairó, Tunisz, Algír, Rabat, Bejrut egyetemei meghívására vagy nemzetközi konferenciákon tartottam előadást – mesélte el J. Nagy László.

A „Magyarország és az arab világ 1947-1989”című, az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóságához tartozó JATEPress Kiadó gondozásában megjelent könyv az első magyar követ Egyiptomba érkezésétől a rendszerváltásig taglalja az eseményeket.

– Az új időszámítást a kapcsolatokban Antall József miniszterelnök 1991. novemberi kairói látogatásától számíthatjuk – rögzítette az SZTE emeritus professzora. – Az ezt követő időszakot már nem beszélem el e kötetben, mert az már politika, arról nem szándékozom írni. Az úgynevezett „Keleti nyitás” jó program, mert a rendszerváltás után a kapcsolataink, amelyek korábban nagyon jók voltak, igencsak meglazultak, egyes esetekben lenullázódottak. Ezeket most helyre kell állítani. Mert ez a térség nem csupán „terrorista fészek”, nem ártana, ha a nagyközönség jobban ismerné az arab világot.

A terrorista veszély – J. Nagy László szerint – mindenkit, minden országot érint, némelyeket jobban, elsősorban a történelmi múlt miatt.

– A világ soha nem látott krízisen megy át, s ilyenkor a szélsőségek, a „szörnyek” mindenhol megjelennek – fogalmazott az SZTE BTK professor emeritusa. J. Nagy László a könyvét mindenkinek ajánlja. A szakembereknek azért, mert a kötet megfelel minden tudományos kritériumnak, például a lábjegyzetek és források tekintetében. A legszélesebb érdeklődő közönség is haszonnal olvashatja, mert világos, érthető megfogalmazásokkal mutatja be témáját, s bepillantást enged Magyarország külkapcsolatainak és az arab világnak a történetébe, sok érdekes magyar kapcsolatot feltárva a 16. századtól az 1980-as évek végéig.

SZTEinfo – Zombori Anett

Montázs: Gór-Nagy Gábor, Fotó: Ú. I.

J. Nagy László: Magyarország és az arab világ 1947-1989című kötetének az SZTE Klebelsberg Könyvtárban rendezett bemutatóján készült videofelvétel itt megtekinthető.

Korábban írtuk:

89. Ünnepi Könyvhét – J. Nagy László: „A múlt benne van a jelenben – Algériában és Franciaországban is”

2020 nyarán, az SZTE virtuális könyvheti beszélgetés-sorozatában megjelent cikkek, ajánlók:

Míg nincs vakcina, a járvány elleni védekezés eszköze – több száz éve – a karantén

„A megismerés szintjei – Haikufüzér utazóknak” az SZTE geológus professzorától, M. Tóth Tivadartól

A mesék birodalmában Mórocz Károllyal, az SZTE alumnusával

„Izgalmas belátni a történelem kulisszái mögé” – véli a PhD-értekezést író Szent-Györgyi-kutató könyvtáros

Egy kalandokkal teli könyv kalandos élete

Sors-cserepek – Erósztól a festővászonig

Zelka, a fagyos Persephoné

Aszterión, a csillagközi vándor

A kolozsvári és szegedi gyökerű Neohelicon a legjobbnak értékelt folyóirat a Springer kiadványai között

„Rajongani kell a választott médiumért” – véli Sebők Orsolya könyvillusztrátor

Az SZTE könyves beszélgetései az ünnepi könyvhéten és a Klebelsberg Könyvtárban