SZTE magazin

Kiemelt_Leveltar_KHT_2

Mozaikok Csongrád-Csanád megye múltjából a 91. Ünnepi Könyvhéten

Milyen kutatómunkát végeznek a Csongrád-Csanád Megyei Levéltárban dolgozók? E kérdésre is választ adtak a levéltárosok, bemutatták köteteiket a 91. Ünnepi Könyvhét résztvevőinek 2020. szeptember 20-án, a szegedi Napfény Műteremben.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Identitásképző, ad egyfajta lokálpatriotizmust, ha megismerjük az adott települést és annak a múltját. Tudunk belőle meríteni, tudunk róla beszélni a fővárosban vagy akár nemzetközi szinten is, mikor azt kérdezik: "hogy honnan jöttél?" – fogalmazott a Csongrád-Csanád Megyei Levéltár munkatársai közül dr. Zeman Ferenc, aki Hódmezővásárhely politikai múltját kutatta a két világháború között.


Leveltarosok_1_KHT_2


A Csongrád-Csanád Megyei Levéltár munkatársa, dr. Kissné Bodor Tímea moderátorként kérdezte a levéltári dolgozókat – Rotár Krisztinát, Tóth Marcellt és dr. Zeman Ferencet – kutatásaikról, jövőbeni terveikről, vizsgálódásairól hallhattunk.


– A helytörténeti kutatásokból fog összeállni az országos történet. Egy óriási közösségformáló erővel bíró dolog. Az, amikor egy kistelepülés lakói szembesülnek a saját múltjukkal és saját történetükkel, az nagyon-nagyon erős kohéziós erővel bír. Összefogja a közösséget – válaszolt a „Miért fontos a helytörténet?” kérdésre Rotár Krisztina, aki Klárafalva történetében mélyedt el.


Szeged, Tarján városrészének múltja érdekli Tóth Marcellt. Kiemelte, hogy az nem jó, amikor az országos történetbe akarnak valamilyen helytörténetet betuszkolni, hanem ez fordítva működik. Szerinte a helytörténetből érdemes építeni az országosat. A Régi Szeged és Szegedi Emlékkereső Facebook csoportokat emelte ki a szerző, mert ezek az aktív közösségek is mutatják, hogy mennyire fontos egy-egy hely története, és hogy rengetegen nosztalgiáznak ezeken a felületeken. – A helytörténet nemcsak az, hogy mi történt a 18. században a szegedi polgárokkal, mert a többség betelepült lakos. Viszont arra, hogy mi történt a 60-as, 70-es, 80-as években, szívesen emlékeznek az emberek. Érdekes, hogy miként ütközik az emlékezet és a levéltári kutatás – mesélte Tóth Marcell.


Leveltarosok_2_KHT_4


– Nagyon fontos, hogy levéltári kutatásokon alapul a téma, amivel foglalkozom – mondta az országgyűlési és a törvényhatósági választásokat, Hódmezővásárhely két világháború közötti politikai helyzetét vizsgáló dr. Zeman Ferenc. – Hosszú napokat, heteket, hónapokat töltöttem Hódmezővásárhelyen, a levéltárban. Igazából így lehet felépíteni egy tudományos tekintetben is megfelelő munkát. Áldozatokat kíván egy levéltári kutatásokon alapuló munka, de talán most már kevesebbet, mert egyre több a digitalizált anyag, egyre több dologhoz hozzá lehet jutni az internet segítségével online verziókban. Gondolok itt a korabeli folyóiratokra, napilapokra – mesélte munkájáról. – Nagyon érdekes ez a 100 évvel ezelőtti világ, hiszen, ekkor még a sajtó volt a legfőbb médium. A sajtóból tájékozódtak az emberek, vagy a pletykákból, kocsmákból, de a sajtó számított „hivatalos forrásnak”. Hódmezővásárhelyen volt olyan időszak, mikor 4 napilapot tartott el a város. Ezek egymás után jöttek-mentek. Csődbe mentek, tulajdonosváltás történt, betiltották, nem tiltották. Változtak az idők, de 2-3 napilap mindig megjelent a városban. A 20-as években, 30-as években, amit én vizsgáltam. A politikai küzdelmek a választásokról szólnak – magyarázta a levéltáros, aki a helyi, közéleti küzdelmeket vizsgálta. Arról mesélt még, hogy akkoriban egyesületekbe tömörültek a lakók szakma, esetleg politikai nézet szerint.

 

– Klárafalva települését már 5000 éve lakják. Nagyon szerencsés falu, hiszen régészeti lelőhelyen fekszik – jelentette ki Rotár Krisztina, aki 2014-ben járt először Klárafalván: egy helytörténeti előadást kellett készítenie a falunapra. Akkor merült fel először annak a lehetősége, hogy a helyi önkormányzattal együttműködve kiadnák a falu történetet.


Nagyon-nagyon töredékes Klárafalva históriája. a története. Egyes időszakokban nincs forrásanyag az anekdotákon, mendemondákon kívül.


Leveltarosok_3_KHT_1


– Már elkezdték gyűjteni Klárafalván a különböző használati cikkeket a régi korokból. Elkezdték felfedezni, hogy a nagyszüleik, nagymamáik milyen hímzéseket készítettek. Elkezdték összegyűjteni a régi fotókat. E közös gyűjtőmunka nagyon összekovácsolta a falu lakosságát. Egy-egy előadás, kiállítás alkalmával mindenki megjelent a faluházban. Mindenki hozott egy kis süteményt, innivalót. Így közösségi programmá nőtte ki magát a kezdeményezés. Ők eljöttek, beszéltünk Klárafalva történetéről és mindenki elégedetten hazament – értékelte a közösségépítő erejét a helytörténet kutatásának Rotár Krisztina.


Szeged Tarján városrészét egyszerre népesítették be, így ott kialakult egy közösség. Azokban a lépcsőházakban, ahol megvan ez a régi közösség, az sokkal összetartóbb, mint ahol már teljesen felhígult.


– Egy kicsit nagyfalus beütése van Tarjánnak – fogalmazott Tóth Marcell. – Ahhoz, hogy a körutas, sugárutas szerkezethez illeszkedjen a városrész kialakítása, az építészek munkája, politikai jóváhagyás, műszaki dologok is közrejátszottak. Több család lakott egy lakásban. 3-4 család közösen használta a konyhát és a fürdőszobát. E helyzetekből sokféle konfliktus született. A lakosság száma folyamatosan nőtt – érzékeltette Tóth Marcell a közeli algyői olajmező Szegedre gyakorolt hatását.


A levéltárosok kutatómunkája folyamatos, már megjelent és készülő köteteikről az MNL Csongrád-Csanád Megyei Levéltára informál.


SZTEinfo – Szöveg és fotó: Újvári Gréta


A 91. Ünnepi Könyvhéten az SZTE NKI által szervezett programok frissülő ajánlója megtalálható az SZTE Hírportálján az Eseménynaptárban.

A 91. Ünnepi könyvhét szegedi programjainak főszevezője a Somogy-könyvtár: a könyvünnep honlapja részletesen informál a rendezvényekről.

A 91. Ünnepi Könyvhét SZTE-hez kötődő programjairól írtuk:

Megnyílt a 91. Ünnepi Könyvhét szegedi rendezvény-sorozata: minden 4. program „egyetemi”

A 91. Ünnepi Könyvhét és az SZTE GTK: Botos Katalin a közgazdaságtan emberi arcát mutatja meg

A 91. Ünnepi Könyvhét és az SZTE: Mire való a kreatív írás?

A 91. Ünnepi Könyvhét és az SZTE – Mi a televíziós műsorkészítés titka?

Online Európa és az SZTE kötelékébe tartozó Europe Direct Szeged

91. Ünnepi Könyvhét: Interjúkötet a hajléktalanságról

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés

SZEM_2019_HUN_borito SZEM_2019_ENG_borito

AlmaMater_Magazin_2019_telAlma_mater
Szteminarium_2019SZEM_klinika_2020_01