Rajztanárnak készült, mégis a média szakirány felé fordult Pusztai Virág, aki munka közben szembesült azzal, hogy a televíziós műsorkészítéssel foglalkozók számára kevés szakirodalmat kínálnak. Elhatározta, hogy oktatási célból készít egy könyvet a televíziós műsorkészítésről. Vázlatokat írt, melyekből 2017-re elkészült első, majd három év elteltével az aktualizált, bővített változat, a Televíziós műsorkészítés című kötet. Az új információknak és a fotós illusztrációknak köszönhetően – a szerző saját bevallása szerint – az új változat impozánsabb lett, mint az előző verzió.

„A munkamódszer megmarad”

„Valószínűnek tartom, hogy elmozdul a televíziózás egy videótár irányba, hogy lesznek olyan adatbázisok, ahonnan lejhívhatók a műsorok és tetszőleges időpontban megtekinthetők, de úgy gondolom, hogy ez a vonal nem fogja átalakítani a szakmát, tehát a metódusok, a munkamódszerek hasonlóak maradnak” – nyilatkozta a szerző arra a kérdésre válaszolva, eltűnik-e az internet javára a tévé.

A tévénézők között kevesebben vannak, akik hajlandóak várni egy adott időpontra, hogy elkezdődjön egy műsor, inkább szeretnék azt akkor megnézni, mikor éppen ráérnek, vagy kedvük van hozzá. A jövő televíziózásához szükség lesz a televíziós ismeretekre, épp ezért tartotta fontosnak Pusztai Virág, hogy leírja a műsorkészítés alapjait. „Szakmai ismeretek nélkül nagy bajban leszünk” – fogalmazott.

Az első kiadás. Pusztai Virág: A televíziós műsorgyártás és műsorszerkesztés gyakorlati alapjai című kötetének főbb fejezetei: A televíziós műsorgyártás alapjai, Mozgóképes alapfogalmak a televíziózásban, A televíziós műsorkészítés kiindulópontjai, – folyamata és a szerkesztői munka alapjai; A riporteri és a műsorvezetői munka., valamint a képernyős szereplés alapjai; Műsorkészítés a gyakorlatban.

„Kihalnak, mint a mamutok”

Mi a különbség a televíziós személyiség és a celeb között? – vetődött föl beszélgetés közben a kérdés. Pusztai Virág szerint a celebek esetében nem az általuk közvetített üzenet dominál, hanem ők maguk állnak a középpontban. Tehát az emberek kíváncsiak, hogy a celebek éppen mikor mit csinálnak. A televíziós személyiségek – kiknek előbbre való a szakmaiság és a küldetéstudat – „kihalnak, mint a mamutok”. Viszont helyi szinten is találni olyan elkötelezett személyeket, akik a helyiek szemében jól és hitelesen végzik feladatukat. „Aki igazán jó és hiteles, az bennmaradhat” – jelentette ki.

A mozgóképkészítésben jobban elmosódott a határ a profi és az amatőr között, mint az újságírásban. A szerző leszögezte: a médiának kell formálnia a közönséget.

Kitért az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar oktatója a hírérték jelentésére, amelynek szerinte két összetevője lehet: mi érinti és mi érdekli a hírfogyasztókat. Ha csak utóbbival törődünk, akkor a hírműsorok bulvár témákból és tragédiák bemutatásából fognak állni. Hangsúlyozta, hogy az emberek sorsát érintő, befolyásoló témákat még akkor is fel kell vállalni egy hírműsorban, ha azok kevésbé szórakoztatóak.

„már országos televíziót sem néznek a fiatalok”

Központi téma a fiatalok és a televízió közti kapcsolat: nemhogy helyi, de már országos televíziót sem néznek a fiatalok. Pusztai Virág meglepődve tapasztalta, hogy ez még a televíziós műsorkészítő szakra érkező hallgatók esetében sincs másképp. Ahogy mondta: „Két év alatt nem lehet csodát tenni.” Olyankor, viszont büszkeség tölti el, mikor végeznek a hallgatói. „Sokat kihozunk belőlük a gyakorlat miatt” – magyarázta.

Pusztai Virág tapasztalata, hogy a fiatalok filmeket nem néznek a televízióban, főképp a reklámok miatt. Azt azonban aggasztónak nevezte, hogy híreket sem követnek. A fiatal generációt – elmondása szerint – a tájékozottság kevésbé érdekli.

A televíziós szokások jövőjéről is szót esett Pusztai Virág és Forró Lajos beszélgetésében. Hangoztatták: a mai világban már egy természetfilm is drámai, bulvár jelleget ölt, mert a nézőközönség így találja érdekesnek. Pusztai Virág elmélete szerint, társadalmi szakadás következik a televízió közönségében: kialakul egy szűk, tudatos réteg, kiknek a hírműsorokra is megmarad az igénye.

A beszélgetés után, a Televíziós műsorkészítés című könyvet akciós áron kínálták a közönségnek. A program dedikációval zárult.

SZTEinfo – Szöveg és fotó: Hegedűs Ádám Alex

Illusztráció: internet

(További információ: Pusztai Virág: Televíziós műsorkészítés című kötetéről szólva a tankönyvírás nehézségeiről vagy az újságírók „kapuőr” szerepéről is beszélt a Heti Közélet című magazin 2020. június 23-i adásában.)

A 91. Ünnepi Könyvhéten az SZTE NKI által szervezett programok frissülő ajánlója megtalálható az SZTE Hírportálján az Eseménynaptárban.

A 91. Ünnepi könyvhét szegedi programjainak főszevezője a Somogy-könyvtár: a könyvünnep honlapja részletesen informál a rendezvényekről.

A 91. Ünnepi Könyvhét SZTE-hez kötődő programjairól írtuk:

Megnyílt a 91. Ünnepi Könyvhét szegedi rendezvény-sorozata: minden 4. program „egyetemi”

A 91. Ünnepi Könyvhét és az SZTE GTK: Botos Katalin a közgazdaságtan emberi arcát mutatja meg

A 91. Ünnepi Könyvhét és az SZTE: Mire való a kreatív írás?

Online Európa és az SZTE kötelékébe tartozó Europe Direct Szeged

91. Ünnepi Könyvhét: Interjúkötet a hajléktalanságról