Nem biztos, hogy megmarad a baba – hallotta többször is ezt a borzalmas mondatot Sipos Bernadett, a három és fél éves Grevletyi Tomika édesanyja. Első alkalommal akkor jelezték neki a bajt, amikor 18 hetesen az ultrahangvizsgálat kimutatta, hogy nem fejlődnek a veséi. Nagyon lassú volt a szívhangja. Másodszor a koraszülést követően hangzott el, amikor a köldökzsinór rátekeredett a kicsi nyakára, és súlyos oxigénhiányos állapot alakult ki nála. Háromnaposan már megműtötték a sérvét, a húgyvezetékben pedig volt egy billentyű, ami akadályozta a vizeletkiválasztást, ezért ezt is sürgősen műteni kellett.

Az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Gyermekgyógyászati Klinikán az 5 hetes babán a hasán keresztül elindították a dialízist, amit nagyon nehezen viselt. ­– Másfél hónapot töltött a Perinatális Intenzív Centrumban (PIC), szondán táplálták, nagyon gyenge volt, de idővel szépen fejlődött. Tominak eddig nyolc hashártyagyulladása, egy csúnya gombás fertőzése és két tüdőgyulladása volt – sorolja a megpróbáltatásokat az édesanya. A neheze azonban még hátra volt.

Dr. Bereczki Csaba tanszékvezető egyetemi docens, a Gyermekgyógyászati Klinika igazgatója, Tomi kezelőorvosa megadja a diagnózist: Tomi veleszületetten kis vesékkel jött a világra, ami gyakorlatilag azt jelentette, hogy csecsemőkora óta végstádiumú veseelégtelen volt. Kiderült a kisfiúról az is, hogy immunhiányos, ezért havonta infúziós immunglobulin-pótlást kap. A Gyermekgyógyászati Klinika orvosteamja, dr. Bereczki Csaba mellett dr. Sinkó Mária és dr. Jakab Dániel klinikai szakorvosok gondos kezelésének köszönhetően a kisfiú gyarapodott és erősödött. Addig hashártya-dialízissel tartották életben, amíg életkorban, testsúlyban és erőnlétben nem vált alkalmassá az életmentő vesetranszplantációra, ugyanis a szervezete már egyre kevésbé tolerálta a dialízis miatti nehézségeket, az érrendszere pedig kezdte felmondani a szolgálatot.

Az eredeti terv szerint nem Szegeden végezték volna el a beavatkozást, azonban az országban sehol nem vállalták el a transzplantációt. Ezért a szegedi orvosteam úgy döntött, hogy elvégzi az életmentő átültetést. Élődonoros veseátültetésre készültek, az édesanya egyik veséjét kapta volna meg a kisfiú. Az élet azonban más megoldást kínált.

Grevletyi Tomi két és fél évesen, 2018. augusztus 22-én felkerült az Eurotransplant listájára, és minden várakozást felülmúlva még aznap jött a riasztás: van vese! Ilyen gyors lehetőség nagyon ritkán fordul elő, a kisfiút másnap reggel kilenckor már vitték is a műtőbe. Dr. Szederkényi Edit egyetemi adjunktus, a Sebészeti Klinika Transzplantációs Osztályának vezetője elárulja, hogy Pécsen történt egy szerencsétlen gyermekhaláleset, ő vált donorrá. – Az ilyen pici gyermekdonor is nagyon ritka, Tamáshoz passzoló méretben, testsúlyban és életkorban – fogalmaz az adjunktus, aki hozzáteszi: Ez az egyik család számára iszonyatos dráma, a másiknak viszont az életet jelenti. Tapasztalata szerint ilyen gyermektragédia alkalmával nem ritka, hogy maguk a szülők kérik a transzplantációt, hogy legalább több gyermeken segíteni tudjanak.

– Tomi elérte a 11 kilót, éppen a határérték fölött volt, és ezáltal műthetővé vált. Ő lett Magyarország legfiatalabb vesetranszplantáltja! – mondja büszkén Szederkényi Edit. – Minket is nagy izgalommal töltött el, hogy ilyen pici gyermeket operáltunk. Már az is furcsa érzés volt, amikor a donorvesét kipreparáltuk, és a tenyeremben elfért ez a picike kis szerv, amit bevarrtunk Tomi kicsike testébe – fogalmaz az adjunktus.

Mint ahogy Szederkényi Edit elmondta, a beavatkozás során az új vesét nem a vesék eredeti anatómiai helyére ültetik be, hanem a csípőárokba, ahol a csípőerekre varrják rá a vesék ereit. A megfelelő vérellátás érdekében a külső csípőverőérre varrják a vese artériáját, illetve vénáját, a húgyvezetéket pedig a húgyhólyagba szájaztatják be. – Az eredeti veséket nem bántjuk, azokat mindig a helyükön hagyjuk, sokkal magasabban vannak és egészen másik helyen. Ez azért is előnyös, mert ha a transzplantált vesével bármiféle probléma adódna, jól tapintható, esetleges mintavétel számára könnyen elérhető helyen van, a később jelentkező bármilyen kilökődési reakciót időben tudjuk diagnosztizálni – magyarázza az osztályvezető, aki ezután arról a felemelő pillanatról beszél, amikor az erek megvarrása után újraindítják a keringést, és a vese rózsaszínű lesz, „kirózsaszínesedik”, megtelik vérrel, és szinte azonnal elkezd vizeletet kiválasztani. – Amikor még a húgyvezeték be sincs szájaztatva a hólyagba, és a vese már a műtőasztalon elkezd működni, vizeletet ürít, az orvos számára semmihez sem mérhető fantasztikus érzés – részletezi mosolyogva Szederkényi Edit, majd hozzáteszi: olyankor a sebész megnyugszik, hogy hú, nagyon jó, ez sikerült! Az édesanya, Sipos Bernadett is boldogan idézi az operáló adjunktusnő lelkes szavait a műtét után: „Anyuka, beindult a vese, működik, és ez már nagyon jó jel!”

Grevletyi Tomi esete nagyon szép példája az orvosi csapatmunkának, hangsúlyozza Szederkényi Edit. Mint elmondja, ez a sikeres átültetés nem volt előzmény nélküli. A Gyermekgyógyászati Klinika igazgatójával együtt Szegeden szerették volna újraéleszteni a gyermektranszplantációs programot, havonta egyeztettek az érintett gyerekek számáról és állapotáról (lapzártánk idején három gyermek várt új vesére), köztük volt Grevletyi Tamás is. – Tomi gondos előkészítése a műtétre a Gyermekgyógyászati Klinika munkatársai szakszerűségét, maximális odafigyelését dicséri. Olyan állapotban tudták transzplantációra bocsátani a kisfiút, hogy minimális volt a kockákat, szövődménymentesen, zavartalanul zajlott a közel másfél órás beavatkozás – elemzi az orvosszakmai együttműködést a transzplantációs osztály vezetője.

Tomi szerencsére kicsi kora és alacsony testsúlya ellenére nagyon gyorsan regenerálódott, és szépen erősödött. A sok klinikai fekvés után végre egyre többet lehetett otthon a szerettei körében.

2019 tavaszán azonban megtörtént a baj: a kisfiúnál limfómát diagnosztizáltak, Bereczki Csaba úgy fogalmaz, hogy a transzplantáció kapcsán a kilökődést gátló immungyengítő szerek és az Epstein−Barr-vírus (EBV) okozta fertőzés együttes hatása miatt alakult ki tumor a gyerek szervezetében. Az ilyen esetek előfordulása sajnos elég gyakori, és sokszor a beültetett vese elvesztésével jár, mert le kell állítani az immungyengítő kezeléseket. A speciális gyógyszerek és a 3-4 hónapos kúra szerencsére hatásosnak bizonyult, és mint ahogy a klinika igazgatója megerősíti: már nincs aktív tumor Tomi szervezetében.

– A kisfiúnál hatalmas szerencsénk volt. Az eljárás meg se rengette az ő kis szervezetét. Büszkék vagyunk rá, hogy ilyen csodálatosan átvészelte ezt a másfél évet, aminek legalább a negyven százalékát a klinikán töltötte. Ennek az elviselése hatalmas erőfeszítést és áldozatot kívánt nemcsak a gyermektől, hanem az egész családtól – fogalmaz Bereczki Csaba, aki kiemeli az édesanya példaszerű együttműködését, akit szinte már az orvosteam tagjaként kezeltek a klinikán. Ma már csak havi rendszerességgel járnak be a klinikára, hogy a gyermek megkapja az immunerősítő szert, az immunglobulin-pótlást.

– A fiam az életéért küzd, amióta a világra jött. Azt mondták a hematológiai részlegen a nővérek, hogy nagyon nagy élni akarás van benne, és a felnőttek nagy része ki sem bírta volna mindazt, amin ő már eddigi pici életében átesett – halljuk a Tisza-parton sétálva az édesanyától, éppen egy immunglobulin-pótlást követően. Elárulja, hogy ez a küzdelmes másfél év az egész család életét megrengette. Száz kilométerre laknak Szegedtől, és bizony sokszor hónapokig távol volt a párjától és az otthon lévő hétéves kisfiától. Tomi most már szerencsére egész nap játszik, rohangál, felfedezi a környezetét, és nagyon szereti a gyerekek társaságát. – Amióta Bereczki Csaba engedélyezte számára, hogy közösségbe mehet, egy világ nyílt meg előtte, mindenkivel játszani akart, mindent meg akart fogni. Felnőtt koráig kapni fogja ezt az immunerősítő kezelést, mindent itt kezdtünk Szegeden, és itt is fogjuk befejezni, mert teljes mértékben megbízom az orvosaiban – fogalmaz az édesanya.

A vesetranszplantáció regényes története

1954-ben – A világon elsőként Bostonban végeztek el élő donoros vesetranszplantációt egypetéjű ikreken. Esetükben az azonos genetikai állomány miatt nem kellett tartani a szerv kilökődésétől.

1962. december 23-án – Az első magyarországi – és egyben kelet-európai – élő donoros veseátültetést a dr. Petri Gábor professzor vezette szegedi Sebészeti Klinikán dr. Németh András urológus és sebész szakorvos végezte el. Az orvostörténeti esetről „79 nap remény” címmel könyvet is írt: az átültetett vese 79 napig működött, majd kilökődött, és a beteg meghalt. (Ekkoriban még nem állt rendelkezésre hatékony, kilökődést gátló gyógyszer.) A testvére, Szántó István – aki a vesét adta – 50 évvel később egy orvoskongresszuson mesélte el a beavatkozás történetét.

1962-től 1973-ig – Magyarországon – az akkori politika álláspontja szerint – nem volt szükség ilyen beavatkozásokra, ezért nem működhetett transzplantációs program. (Ezidőtájt Németh Andrást majdnem börtönbe csukták, amitől Petri Gábor professzor mentette meg.)

1967-ben – Megszületett az agyhalál definíciója, mely szerint az agyműködés teljes és visszafordíthatatlan megszűnése az egyén halálát jelenti, annak ellenére, hogy esetleg még dobog a szív. Ettől kezdve indulhatott el a halott donor szerveinek átültetése.

1973-ban – Újraindultak a műtétek, Budapesten dr. Perner Ferenc sebészeti munkacsoportja kezdte el a vesetranszplantációs programot.

1979-ben – Szegeden ismét csatlakoztak a programhoz, dr. Petri Gábor professzor dr. Csajbók Ernőt és dr. Szenohradszky Pált kérte fel a program megszervezésére és működtetésére; október 29-étől kezdődtek meg a veseátültetések.

2006 óta – Ismételten megindult az élő donoros veseátültetés, melyet prof. dr. Lázár György vezetésével a donor nephrectomia (veseeltávolítás) új módszerével végeznek, az ún. kézi segédletű laparoszkópiával.

2010-től – Dr. Szederkényi Edit profilvezető, centrumvezető egyetemi adjunktus irányításával sokéves gyakorlattal rendelkező team dolgozik: dr. Hódi Zoltán klinikai szakorvos, dr. Rokszin Richárd klinikai szakorvos és dr. Borda Bernadett egyetemi tanársegéd.

2018-ban – történetének legnagyobb esetszámával, azaz 69 transzplantációval büszkélkedhet a Sebészeti Klinika

transzplantációs centruma.

A Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Sebészeti Klinikája a magyarországi veseátültetés programjában a dél-magyarországi régió Transzplantációs Centruma. Négy megye tartozik a régióhoz (jogszabályban meghatározva): Csongrád, Békés, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megye.

SZTEinfo - Lévay Gizella

Fotó: Bobkó Anna

További részletek: a Szegedi Egyetem Magazin lapcsaládhoz tartozó Klinika Magazin 2020/1. számában, amely letölthető az SZTE Hírportál SZEM aloldaláról.

További cikkek a Klinika Magazin 2020/1. számából:

Az átmeneti időszak betegsége a felső légúti fertőzés

A muzsika is gyógyíthatja a lelket

A kékfény-terhelés új kihívás a szemészetben

Zolnay Kriszta gyógyszerész elárulta a jó patika receptjét

Csokoládé is okozhat migrénes rohamot

Áttörést várnak a szegedi klinikán az új fejlesztésű mély agyi stimulációs implantátum alkalmazásától

Nincsenek természetes antibiotikumok

Fogvesztéssel és újabb betegség kialakulásával járhat a fogágybetegség

Az alvás a természet orvosa

A CigiSzünet segít letenni a cigarettát