Sikeres két év után zárult a Szegedi Tudományegyetem TÁMOP 4.1.1. C-12/1/KONV-2012-0012 számú „Zöld Energia Felsőoktatási Együttműködés- ZENFE” című projektje. Az elért eredményeket az egyes kutatási területek vezetői ismertették a szegedi egyetem központi épületében.
A Szegedi Tudományegyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Nyugat-Magyarországi Egyetem és a Károly Róbert Főiskola konzorciumában valósult meg 2013. április 1. és 2015. március 31. között a TÁMOP 4.1.1. C-12/1/KONV-2012-0012 számú „Zöld Energia Felsőoktatási Együttműködés” című projekt.
„A ZENFE projekt célja versenyképes, modern felsőoktatási együttműködés létrehozása, annak érdekében, hogy a résztvevők kutatási-, oktatási, szolgáltatási tevékenységük összehangolásával bővítsék a zöldenergia-ipar tudásbázisát, és az ágazati igényeknek megfelelő tudással rendelkező hallgatót bocsássanak ki” – fogalmazott Rákhely Gábor. A projekt szakmai vezetője elmondta: az elmúlt két évben kiemelten foglalkoztak a környezettan, a mérnök, valamint a vegyész és biomérnök szakok fejlesztésével. Hangsúlyos tudásterületként kezelték a megújuló forrásból előállított energiahordozók kérdését, a hulladékgazdálkodás, a víz- és szennyvízgazdálkodás kérdéseit. A munka hat alprojekt keretében – szervezetfejlesztés, képzésfejlesztés, hálózatfejlesztés, karrierszolgáltatás, intézményi- kistérségi együttműködés és speciális tevékenységek a zöld gazdaság együttműködés témájában zajlott.
A projektbe 10 kutatócsoport kapcsolódott be, melyek a zöld gazdaság, a zöld energia és a fenntartható környezet ügyét szolgálják. A résztvevő szakemberek számos hazai és nemzetközi konferencián vettek részt, tartottak előadást- tájékoztatott Rákhely Gábor. A programpont keretében egy kutató részt vett a soproni „Képzők képzése és tananyagfejlesztő workshop” - on, több szemináriumot szerveztek, valamint 2013-ban megrendezték a 10th International Hydrogenase Conference-t és a XII. Felsőoktatási Környezettudományi Képzési Ankétot- mondta Rákhely Gábor. A projekt szakmai vezetője hangsúlyozta: a határontúli kapcsolatok ápolására is lehetőségük nyílt, 2014-ben, Kolozsváron részt vettek a XIII. Felsőoktatási Környezettudományi Képzési Ankéton. Emelett a projekt támogatásával számos nemzetközi intézettel működtek együtt, külföldi vendégoktatókat fogadtak és angol nyelvű tanagyagokat dolgoztak ki- tudtuk meg az SZTE Környezettudományi Intézet vezetőjétől.
Az SZTE és annak Környezettudományi Intézete az utánpótlás biztosítása érdekében folyamatosan bővülő beiskolázási együttműködéseket kötött, elsősorban a dél-alföldi régió középiskoláival, illetve a határon túlról elsősorban a Vajdaság és Észak Románia területén. A beiskolázási marketing-kommunikációs stratégia kialakításához elkészítették az SZTE „környezetes” szakjaira jelentkezők lakóhelyei térinformatikai elemzését, valamint a Kutatók Éjszakája programsorozatban kiemelten foglalkoztak a környezetvédelemmel, illetve zöld gazdasággal kapcsolatos témákkal. A projekt során kapcsolatba léptek a Szeged vonzáskörzetében levő geo-környezeti tagozattal rendelkező középiskolákkal, kutatási projekteket népszerűsítetek a középiskolai tanórákon- fogalmazott a szakmai vezető.
Rákhely Gábor elmondta: kiemelt figyelmet fordítottak a gyakorlati szakemberek bekapcsolására a graduális képzésbe. Gyakorlati képzőhelyekkel környezetközpontú projekteket valósítottak meg; a gyakorlati képzőhelyeken keletkezett veszélyes hulladékok mennyiségének csökkentésére vonatkozó feltételek kialakításában működtek közre a „Zöldkémia” elveinek és előírásainak alkalmazásával. Emelett közös témavezetéseket alakítottak ki a gazdaság résztvevőivel egyetemi BSc, MSc és PhD hallgatók számára. A projekt megvalósításának eredményeként mintegy 40 olyan diplomadolgozat készült el, amelyek a ZENFE tematikájához kapcsolódtak. Ugyanakkor a szakemberek számos előadást tartottak az aktuális környezeti problémákról az elmaradott kistérségekben – összegezte a szakmai vezető.
Zöld energiához kapcsolódó tudás és innováció
„A projekt kiinduló pontjaként egy tanulmányt készítettünk, melyben feltérképeztük, hogy a zöld gazdaságnak milyen igényei jelentkeznek a munkavállalókkal, a gyakornokkal és az oktatásba kerülő ismeretanyag tartalmával kapcsolatban” – fogalmazott Hodúr Cecília. Az SZTE Mérnöki Kar Folyamatmérnöki Intézet professzorától megtudtuk: a projektben vendégelőadók tartottak előadást a zöld ágazat valós problémáiról, valamint a megújuló energiaforrások vállalati hasznosításának kérdéseiről. Szemináriumon oktatták az intézet munkatársait arra, milyen módszereket használjanak a környezeti nevelésben, oktatásban és az ökológiai szemlélet kialakításában.
A TÁMOP lehetőséget biztosított arra is, hogy az intézet nemzetközi téren erősödjön. Kutatás-fejlesztési, valamint oktatási együttműködést alakítottak ki a Novi Sad-i egyetemmel, együttműködési keret-megállapodást kötöttek a SAPIENTIA Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel. Környezetkímélő élelmiszeripari gyártástechnológiák fejlesztésében együttműködtek a Zágrábi Egyetemmel is. A projektben több oktatási segédlet is elkészült a környezetgazdálkodás, a környezetvédelem és a szennyvíztisztítás témaköréből.
Földtudományok a ZENFE programban
„Az SZTE Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport a ZENFE pályázat mind a hat alprogramjának megvalósításába bekapcsolódott, és összesen 14 részprogramban vállalt feladatokat. Ezek legfontosabb eredményeiből egy összefoglaló kötet készült: Tovább egy zöldebb úton címmel” – ismertette Rakonczai János. A Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék egyetemi docense elmondta: a projektben egy ipari partnerrel együttműködve modell készült egy működő naperőmű teljesítményének előrejelzésére, valamint elkészítettek egy klímaadatokon alapuló aszálybecslést légi és űrfelvételek felhasználásával.
Üzemlátogatásokat szerveztek, elkészítették a Magyar Geotermikus Adatbázist, Szeged város fakataszter adatbázisát és részletes klímaadatbázist. „A Kutatók Éjszakája programsorozatban kiemelten foglalkoztunk a környezetvédelemmel, illetve a zöld gazdasággal kapcsolatos témákkal. Népszerűsítő előadásokat tartottunk a környezetvédelem, a természetvédelem, az örökségvédelem és a zöld gazdaság témákban” – sorolta. A projekt támogatásával kidolgozták a környezetmérnök szak vízgazdálkodási szakirányának 5 tananyagát, középiskolás csoportok számára bemutató laborgyakorlatokat, népszerűsítő előadásokat tartottak Szegeden és vidéken. A résztvevő szakemberek természetközeli élőhely-kezeléssel, védett területeken történő gazdálkodással kapcsolatos látogatásokat szerveztek nemzeti parkoknál, erdészeteknél, gazdálkodóknál.
ZENFE programok megvalósítása az SZTE Kémiai Tanszékcsoportban
Az SZTE Kémiai Tanszékcsoport munkájának köszönhetően több tananyag és monográfia készült a hulladékkezelés-gazdálkodás és az alternatív energiaforrások témakörében – ismertette Kónya Zoltán. Az SZTE TTIK Kémiai Tanszékcsoport Alkalmazott és Környezetkémiai Tanszék vezetőjétől megtudtuk: a projektben vizsgálatokat végeztek a biológiai úton lebomló polimer mechanikai tulajdonságairól és a mezopórusos szilika habok vízmegkötő tulajdonságáról.
Részt vettek az Irinyi János Középiskolai Kémiaverseny megyei fordulójában, a 2014-es Szent-Györgyi Tanulmányi Versenyben és a TTIK Kari Roadshow-jában. A „környezetközpontúság” jelszóval megtörtént az egyes laborok szelektív hulladékgyűjtő rendszerrel való feltöltése, valamint a veszélyes anyagok szabályozott gyűjtése.
A projekt környezetfizikai eredményei
A projektben a környezetvédelemmel foglalkozó magyarországi cégek munkaerő-képzési és kutatási igényeiről készült felmérés. „A kimutatásból kiderült, hogy a cégeknél a környezetmérnök képesítéssel rendelkező munkaerő iránt a legnagyobb az érdeklődés, míg a környezettudományi háttérbe szorult” – vázolta Bozóki Zoltán, a szegedi egyetem Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék tudományos munkatársa. Hozzátette: a környezetfizika, a hidrodinamika témaköréből több tanulmányt és tananyagot is elkészítettek, vállalkozásfejlesztő kurzust szerveztek. Emellett a tanszék aktívan bekapcsolódott a beiskolázásba is, ismeretterjesztő programokkal részt vettek – többek között – a Föld Napja, a Víz Világnapja és a Fizika Napja rendezvényeken is. Emellett közel 70 résztvevővel 2015. márciusban megszervezték és lebonyolították a XII. Magyar Aeroszol Konferenciát.
SZTEinfo – Szöveg és kép: Gajzer Erzsébet