Az új koronavírus matematikája

Előadónkról

RostGergelyFotoRöst Gergely Szegeden végzett matematikus szakon, és a doktori fokozatát is itt szerezte 2006-ban, köztársasági aranygyűrűvel. Több évet dolgozott külföldön, többek között Kanadában, Arizonában, valamint az oxfordi egyetemen, de mindig visszatért a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetébe. Kutatási területe a nemlineáris dinamika, a differenciálegyenletek, és a biológiai rendszerek matematikai modellezése. Munkájához a legrangosabb pályázatokon nyert támogatást, többek között az Európai Kutatási Tanácsnál és az Élvonal program keretében. A Young Academy of Europe tagja, 2020-ban megkapta a Magyar Tudományos Akadémia QP Akadémiai Kiválósági Díját. Jelenleg egy 12 fős nemzetközi kutatócsoport vezetője a Bolyai Intézetben. Magyarország COVID-19 járvány elleni védekezését a Járványmatematikai és epidemiológiai elemző munkacsoport vezetőjeként segíti. Közel 100 tudományos publikáció szerzője.

Az előadásban áttekintjük, hogyan segít a matematika az új koronavírus-járvány elleni védekezésben, a járványt mozgató folyamatok megértésében. Többek között ilyen kérdésekre keressük a választ: Milyen gyorsan terjed a járvány? Hogyan terjedt szét a világon? Mekkora járványra számítsunk Magyarországon? Hogyan lehet védekezni? Mi történt az első hullám alatt? Miért van most második hullám? Matematikai modellek segítségével lehetséges számos szakterület, például az epidemiológia, a biológia, az orvostudomány, és a társadalomtudományok területén keletkezett nagy mennyiségű kvantitatív adatot egy egységes rendszerbe integrálni és elemezni. Mivel a járványokkal nem lehet laboratóriumban kísérletezni, nagyon fontos, hogy pontos és megbízható matematikai modelljeink legyenek, ahol virtuális járványokat tudunk vizsgálni különböző körülmények között, és ezeket összehasonlítva tervezhetjük meg a stratégiánkat.