Az extra geometria: térelemek és alakzatok

Előadónkról
Portre_-_Szalay_Istvan
Dr. Szalay István

Mai előadónk, Dr. Szalay István 1944-ben született, 1962-ben érettségizett Sopronban (Széchenyi István Gimnázium), 1967-ben a szegedi József Attila Tudományegyetemen matematika-fizika szakos középiskolai tanári oklevelet szerzett. Az egyetem elvégzése után azonnal munkát kapott az egyetem Bolyai János Matematika Intézetében a Szőkefalvi-Nagy Béla professzor által vezetett Analízis Tanszéken, ahol tudományos mentora Leindler László professzor lett, akinek vezetésével a végtelen sorok összegezhetősége, a Fourier- és ortogonális sorokkal kapcsolatos approximáció-elmélet területén kezdte kutató munkáját. 1971-ben egyetemi doktori címet szerzett. 1975-76-ban egy félévet, 1986-87-ben teljes tanévet töltött Moszkvában tanulmányúton, részben a Moszkvai Állami Egyetemen (Lomonoszov Egyetem), részben a Szovjet Tudományos Akadémia Matematikai Intézetben (Sztyeklov Intézet). 1976-ban lett a matematikai tudomány kandidátusa. Ekkor vált időszerűvé a kettős sorok beható vizsgálata. E témában írt dolgozatai a kettős ortogonális sorok abszolút, ill. erős szummálhatóságára vonatkozóan tartalmaznak eredményeket. 1983-tól kezdődően bekapcsolódott az erős Cesaro szummálhatóság határesetének, az erős konvergenciának a vizsgálatába. Az e tárgykörben írt dolgozatai között vannak olyanok, amelyeknek N. Tanovic - Miller, illetve Móricz Ferenc professzorok a társszerzői.

Közéleti elfoglaltságai (Szeged Megyei Jogú Város polgármestere, országgyűlési képviselő, Miniszterelnöki Hivatal, Egyházi Ügyekért felelős államtitkár) miatt 1996–2000 között nem jelentek meg tudományos dolgozatai.

A közéleti szereplésből a szakmába visszatérve témát váltott és egy, eddig még nem kutatott területetbe kezdett, amelynek a „Robbantott és zsugorított számok elmélete” nevet adta. E témából 2001 óta folyamatosan jelennek meg cikkei.

Számos tudományos vezetői tisztséget töltött be:

1981–1986: A József Attila Tudományegyetem TTK dékánhelyettese,

1991–1994: A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola főigazgatója,

1993–1994: A Szegedi Universitas Igazgató Tanácsának elnöke,

1991–1992 : A Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola (Szombathely) Matematikai Tanszékének vezetője (félállás),

1992–2007:(megszakításokkal) a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola (ma az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kara) Matematika tanszékének vezetője,

2007-2014: SZTE JGYPK, Tanító- és Óvóképző Intézet Matematikai Szakcsoportjának vezetője.

2014-ben nyugdíjba vonult.

2015 óta, címzetes egyetemi tanár

megkapta a Pro Universitate díjat, a Szegedért Alapítvány Fődíját és a Pro Talentis Díjat.

A Szegedi Tudományegyetem 2020-ban a Klebelsberg Kunó Díj szenior fokozatával ismerte el az életművét.


1927-ben Lemaitre elmélete a mintegy 13,7 milliárd évvel ezelőtt történt ősrobbanásról (Big Bang) még nem volt tudományosan igazolt. Azóta felfedezték a vörös-eltolódást és a háttér-sugárzást, ezért, mára (a korábbi „a világ öröktől fogva létezik” helyett ezt vallja a tudomány. Az 1980-as években A.E. Linde felvetette, az addig csak a tudományos-fantasztikus művészetben kultivált Multiverzum gondolatát, amely számos, párhuzamos Univerzumot tartalmazhat. Kísérleti bizonyíték erre nincs. Az előadásban adunk egy geometriai modellt a pontokból és ponthalmazokból álló Multiverzum olyan részeiről, amelyek „benyúlnak” a mi Univerzumunkba illetve „kinyúlnak” a mi Univerzumunkból.