Szegedi Tudományegyetem TUDÁSPORTÁL

Dr. habil Bencsik Péter

Bencsik Péter az SZTE BTK Jelenkortörténeti Tanszékének habilitált adjunktusa. Szegeden szerzett földrajz—történelem szakos tanári oklevelet, majd Pécsett doktori fokozatot. Kutatási területe az államhatárok, határátlépések, határrezsimek története a 20. században, valamint Magyarország és Csehszlovákia története. Jelenleg két kutatócsoportnak tagja, egyrészt a Trianon-100 MTA Lendület Kutatócsoportnak, ahol a trianoni határok mindennapi életre gyakorolt hatását vizsgálja; másrészt az MTA—SZTE—ELTE Globalizációtörténeti Kutatócsoport tagja, ahol a territorializálódás folyamatát kutatja a 20. századi Magyarországon. Publikációi között monográfiák, dokumentumkötetek, helységnévtár, kronológiák mellett felsőoktatási tananyagok, valamint általános iskolai történelem tankönyvek is találhatók.

Nemrég volt száz éve annak, hogy 1918. október 28-án kikiáltotta függetlenségét a Csehszlovák Köztársaság, egy addig soha nem volt állam, amely már nem is létezik. Az Osztrák-Magyar Monarchia szétesésében döntő szerepet játszó esemény a történelmi Magyarországra is súlyos hatással volt: az új állam magának követelte az egész Felvidéket. Az előadásban azt vizsgálom, milyen előzmények után alakult meg Csehszlovákia és milyen szerepet játszott a Párizsi békekonferencián, valamint a trianoni béke feltételeinek kialakulása során. Mit jelentett a csehszlovákizmus eszméje és miért volt rá szükség? Kik voltak azok a csehszlovákok, létezett-e csehszlovák nyelv vagy nemzet? Hol éltek a csehek és szlovákok, mennyire feleltek meg az általuk követelt határok a népek önrendelkezési jogának? Milyen érveket sorakoztattak fel a kívánt területek megszerzése mögé?