Szegedi Tudományegyetem TUDÁSPORTÁL

A beteggé válás és a sebészeti kezelés traumatikus tapasztalat, hiszen a megszokott testérzet és a test látványa is megváltozik, mely többek között a testi integritás és a szelfintegritás sérülésével jár együtt. A modern orvostudomány már nem a szűk medikális dimenzión keresztül látja a beteget, hiszen a súlyos betegségből való felépülést meghatározó faktorok azonosításához a legújabb felfedezések és kutatási eredmények a testi, szociális és pszichés faktorok együttes értelmezésére tesztnek kísérletet.

Kutatásaink során mi is arra keressük a választ, vajon mely pszichológiai hatások befolyásolják a súlyos állapotú, tartós testi változást előidéző operáción vagy transzplantáción átesett betegeknél a felépülés folyamatát, hogy a betegségről alkotott mentális reprezentáció, az érzelmi-és hangulati változások, illetve a testi integritás felbomlása milyen szerepet játszanak a gyógyulás sikerességében, hosszú-és rövidtávon egyaránt.

Rosszindulatú emlődaganattal operált pácienseink körében végzett vizsgálatunk során igazoltuk, hogy másfél évvel a műtét után a poszttraumás növekedés, valamint a depresszió mértéke határozta meg leginkább az emlődaganatos nőbetegek életminőségét. A testkép változásával kapcsolatos stressz mértéke pedig még ekkor is hatással volt a páciensek életminőségére. A szorongó és depresszív betegek pedig nagyobb fájdalmat éltek át és lassabban gyógyultak.

További kutatási eredményeink szerint a testkép integritásának sérülése és a beültetett szerv mentális reprezentációinak sajátosságai összefüggésben állhatnak a gyógyulási folyamat minőségét tükröző élettani mutatókkal és az affektív jellemzőkkel vesetranszplantáción átesett személyeknél. Sikerült igazolnunk, hogy a testkép differenciáltsága és a hazabocsátás előtt mért szérum kreatinin érték (mely a vese működését jelző legfontosabb élettani paraméter) prediktív a 3 éves rejekciós epizódok (az idegen szerv kilökődése) szempontjából. A pszichológiai tényezők (testkép komplexitása, a poszttraumás növekedés) longitudinálisan is negatív hatással bírnak a transzplantált páciensek egészségi állapotára, így hozzájárulhatnak a beültetett szerv későbbi kilökődéséhez, ami egyrészt a vizsgálatukban alkalmazott egyszerű pszichodiagnosztikai eljárás hasznosságára, másrészt a prevenció és az intervenció fontosságára hívja fel a figyelmet.

Kutatásaink célja nem csupán a teoretikus megértés bővítése, hanem a gyakorlatban történő alkalmazása is, mivel tudományosan igazolt feltételezéseinket a klinikai munka során hasznosítjuk. Az eredményeink alapján kidolgozott komplex pszichológiai intervenciós -és szűrőprogramunk (pl. pszichológiai állapotfelmérés a transzplantációs várólistára helyezéskor, támogató csoport emlődaganatból gyógyuló páciensek számára) középpontba állítja a sérült testkép és énkép helyreállítását, illetve a poszttraumás növekedés feltárását, elősegítve a páciensek minél teljesebb felépülését.

Látos Melinda 2004-ben kezdhette meg tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem Pszichológiai Intézetében. Az egyetemi évek alatt kutatását a XXIX. Országos Tudományos Diákköri Konferencián a Magyar Országgyűlés Elnökének Különdíjával jutalmazták, diplomáját Arany Sirály Díjjal és dékáni kitüntetéssel szerezte meg. Az egyetemi tanulmányok befejezése után a szegedi Pszichológus Mobil Team tagja lett, azóta dolgozik a klinikai betegellátásban, a Szegedi Sebészeti Klinika pszichológusaként, ahol a műtéten átesett, daganattal küzdő illetve terminális állapotú betegek pszichés vezetését végzi. 2016-ban alkalmazott egészségpszichológiai szakvizsgát tett. 2019-től egyetemi adjunktusként a szegedi Pszichológiai Intézet munkatársa lett és részt vesz a MUSIC (Medically Unexplained Symptoms International Communication) európai oktatásfejlesztési projektben.

PhD tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Pszichológia Doktori Iskola Elméleti Pszichoanalízis programban végezte. Doktoranduszi tanulmányai alatt a Magyar Pszichológiai Társaság Nagygyűlésén a Pro Psychologia ösztöndíjával tüntették ki, a Klinikai Sebészet Fejlődéséért Alapítvány a „Legjobb Fiatal Előadó Díjjal” jutalmazta, majd a Nemzeti Kiválóság Program Jedlik Ányos Doktorjelölt Ösztöndíját nyerte el. 2019-ben a Magyar Pszichológiai Társaság az „Év legjobb fiatal kutatója” díjjal tüntette ki. Empirikus kutatási területe a szomatikus betegségek pszichológiai összefüggései, a műtét következtében létrejövő testkép változások és a transzplantáció sikerességét meghatározó pszichés faktorok feltárása.