Kierkegaard - az egzisztencia filozófusa

Kierkegaard -az egzisztencia filozófusa

Kierkegaard-tól sokan a Vagy-vagy című művében lévő idézetet ismerik: „Házasodj meg, meg fogod bánni, ne házasodj meg, azt is meg fogod bánni”. De ki volt ő? Søren Kierkegaard (1813-1855) a 19. század egyik legnagyobb hatású filozófusa, aki Nietzsche mellett meghatározó befolyást gyakorolt az életét követő század teljes kultúrájára, ami alatt nem csupán a filozófiát, hanem a művészeteket (képzőművészet, film, zene), valamint az irodalmat is érteni kell. Hatása a francia avantgárdra ugyanúgy kimutatható, mint Bergman filmművészetére, Pilinszky költészetére, és nem utolsósorban a teljes európai egzisztencializmusra. Jean Paul Sartre, Camus, de Heidegger, Jaspers vagy Ortega, az orosz Bergyajev értelmezhetetlen Kierkegaard nélkül. A nagy német költő, Rilke dánul tanul, hogy eredetiben olvashassa. Kafka megrendeli a műveit, de említhetnénk Ibsent vagy Hofmannsthalt, esetleg Thomas Mannt vagy Dürrenmattot. És a sort még hosszan lehet folytatni.

Kierkegaard a költészetet és filozófiát ötvözte egymással, ahogy Nietzsche is, ezzel egy új nyelvet teremtett: legalább annyira szépíró, mint amennyire filozófus. Neki köszönhető olyan fogalmak filozófiai megjelenése, mint a szorongás, a kétségbeesés vagy az újszerű időértelmezése kapcsán megfogalmazott pillanat. Pillanat, amelyben az ember dönt, az öröklét, amelynek atomja a pillanat. Az embernek hinnie kell, de ez a hit személyes és szenvedélyes. Kierkegaard vallomása: szabad és autonóm személyiség, önálló individuum megteremtése mindannyiunk feladata. Ha a szabadságáról és a döntés lehetőségéről lemond az ember, akkor elveszti az arcát, nyomtalanul feloldódik a tömeglétben. Ha valami miatt Kierkegaard aktuális, akkor bízvást állíthatjuk, hogy emiatt az.


Előadónkról

Prof. Dr. Gyenge Zoltán tanulmányait a szegedi jogi karon végezte, majd az ELTE-n szerzett filozófus diplomát. A végzést követően az SZTE (korábban: JATE) Filozófia Tanszékén dolgozik, amelynek 2008-tól tanszékvezető egyetemi tanára. A végzése után ösztöndíjas a Bécsi, majd a Heidelbergi Egyetemen. Előbb kandidátusi fokozatot szerzett, majd habilitált. 2005-ben szerezte meg az MTA Doktora fokozatot. Tanított Szegeden kívül Budapesten, Debrecenben, Veszprémben, valamint több európai egyetemen tartott vendégelőadást, vett részt nemzetközi konferencián, többet maga szervezett. Többek között Koppenhágában, Weimarban, Naumburgban, Metzben, vagy éppen Frankfurtban. Széchenyi Professzori Ösztöndíjas, majd Széchenyi István Ösztöndíjban részesült. Művei itthon és külföldön neves kiadóknál jelentek meg. Monográfiát írt Schellingról és Kierkegaard-ról. Ez utóbbi (Kierkegaard élete és filozófiája) megkapta a könyvszakma nívódíját jelentő Fitz Díjat. Külföldön a Walter de Gruyter, Vrin vagy a Mohr adta ki írásait, jelenleg egy a Palgrave gondozásában megjelenés alatt áll. A német idealizmus, Nietzsche és Kierkegaard mellett elsősorban művészetfilozófiai kérdések érdeklik. Ebben a témakörben jelent meg a Kép és mítosz című műve 2014-ben, amely a Typotex Kiadónál az „év Könyve” címet nyerte el, majd ennek második kötete 2016-ban, a Kép és mítosz II.

A Magyar Filozófiai Társaság elnöke 2014-2018-ig, a Deutsch-Ungarische Gesellschaft für Philosophie alapító tagja, a Søren Kierkegaard Skrifter (Koppenhága) magyar kiadásának szerkesztője. Schelling és Kierkegaard több művének fordítója. 2012-ben jelent meg a Pszeudo Kierkegaard álnéven írt könyve, A megfordult világ, amelyet a kritikák legalább annyira a szépirodalom mint a filozófia körébe soroltak.

Prof. Dr. Gyenge Zoltán jelenleg az egyetem Filozófiai Doktoriskolájának vezetője, a Magyar Rektori Konferencia Bölcsészeti Bizottságának társelnöke, illetve a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának dékánja.