Szén-dioxid: ellenség vagy erőforrás?

Az egyre növekvő légköri szén-dioxid koncentráció közvetett hatásai már a mindennapokban érezhetők. Világszerte kutatócsoportok százai dolgoznak a különböző szén-dioxid tárolási és hasznosítási lehetőségeken. Gazdasági megfontolások alapján kitüntetetett fontosságúak azon eljárások, amelyekkel valamilyen gazdasági értékkel bíró termékké alakítják át a szén-dioxidot. Elektrokémiai és fotoelektrokémiai módszerekkel egyaránt elő lehet állítani nagy energiatartalmú, a vegyipar számára hasznos vegyületeket. Hasonlóan fontos makrotrend, hogy a megújuló energiaforrások kiaknázását szolgáló technológiák robbanásszerű elterjedésével egyre nagyobb kihívást jelent az időszakosan előállított elektromos áram-többlet tárolása. Ennek köszönhetően növekvő érdeklődés övezi a hagyományos (akkumulátorokon alapuló) töltéstárolási módszereken túlmutató eljárásokat. A szén-dioxid elektrokémiai átalakítása ilyen szempontból is kitüntetett jelentőségű, mivel viszonylag egyszerűen lehet belőle nagy energiájú vegyületeket előállítani. Az előadásban bemutatom ezen folyamatok főbb elméleti és gyakorlati aspektusait és néhány jövőbeni lehetőséget.

Előadónkról
JCSfoto1
Janáky Csaba, SZTE TTIK

Janáky Csaba 2007-ben okleveles vegyészként, 2009-ben okleveles közgazdászként végzett a Szegedi Tudományegyetemen és szerzett Ph.D. fokozatot kémiából 2011-ben. 2011-2013 között Marie Curie ösztöndíj keretében posztdoktorként dolgozott Krishnan Rajeshwar professzor kutatócsoportjában. 2014 óta az SZTE TTIK Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének egyetemi adjunktusa, majd 2019 szeptemberétől docense. 2014-ben Lendület program nyerteseként alapíthatta meg MTA-SZTE Fotoelektrokémiai Kutatócsoportját. 2016-ban öt évre szóló támogatást nyert el az Európai Kutatási Tanács (ERC) Starting Grant keretében.

Tudományos munkája többek között tüzelőanyagok elektrokémiai és fotoelektrokémiai úton történő előállítása szén-dioxid forrásokból. Ehhez kapcsolódóan a ThalesNano Zrt-vel közös kutatás-fejlesztési projektben reaktorok tervezésében is részt vesz. Tudományos eredményeit 2015-ben Junior Príma díjjal, illetve fiatal kutatói Polányi Mihály díjjal ismerték el. Számos nemzetközi konferencia szervezője, illetve nemzetközi szakmai egyesület tagja. Összesített tudományos közleményeinek száma 80, melyek összesített hatástényezője > 500. Független hivatkozásainak száma több, mint 1800; Hirsch indexe 23.