Szegedi Tudományegyetem TUDÁSPORTÁL

1., Mire jó az archaeogenetikai módszer?

- Mint mindegyik genetikai módszer ez is az örökítőanyagot, a DNS-t vizsgálja, csak itt elhalt emberek maradványaiból nyerjük ki.

- Mivel az örökítőanyagot mindnyájan a szüleinktől örököljük, ezért abból kimutatható az emberek közötti rokonsági viszony szintje. Ha sok embert megvizsgálunk, akkor emberi csoportok, szaknyelven populációk rokonsági fokára is következtetni tudunk.

- Mivel az emberek genetikai összetétele a Föld egyes régióiban jellegzetesen eltérő, ezért a DNS-ből egy ismeretlen személy földrajzi származására is következtetni lehet.

- Ezért adatainkból következtetni tudtunk a vizsgált honfoglalók anyai és apai vonalainak földrajzi eredetére, valamint meg tudtuk mondani, hogy a honfoglalók csoportja melyik ma élő vagy egykori eurázsiai csopottal mutatja a legnagyobb genetikai hasonlóságot.

2., A honfoglalókat korábban is vizsgálták, de mi a genetikai elemzésünk újdonsága a korábbi vizsgálatokhoz képest?

2a., Az anyai ág vizsgálata:

- Megjegyzendő, hogy az összes eddigi vizsgálat az anyai ágon öröklődő mitokondrium DNS rövid

szakaszára korlátozódott, és módszertani okokból azt is elég nagyfokú bizonytalansággal lehetett meghatározni.

- Mi Magyarországon először alkalmaztuk a legmodernebb újgenerációs szekvenálási módszert, amellyel a vizsgált anyai öröklődésű DNS szakaszt teljses hosszában le tudtuk olvasni, ami kb. 50-szer több információt jelent, emellett igen megbízható adatokat eredményez. Így legutóbbi genetikai elemzésünk sokkal nagyobb felbontású, és a levont következtetések biztosabb alapokon állnak.

- A legkorábbi temetőket (Karos, Kenézlő) vizsgáltuk, ami jobban reprezentálja a 10. században beköltöző népességet mint a későbbi korú temetők esetleg már kevert népessége.

- Teljes temetők népességét vizsgáltuk, ami kizárja a mintavételi hibák torzítását.

- Nagyszámú mintát vizsgáltunk, ami biztosítja a reprezentativitást.

- A populációgenetikai elemzést is teljes mitogenomokkal végeztük, ami jelentősen növeli a módszer felbontó képességét.

- Új populációgenetikai módszert vezettünk be, ami lehetővé teszi a múltbeli keveredések hipotézis független megállapítását.

2b., Az apai ág vizsgálata:

- A honfoglalók apai ágon öröklődő Y-kromoszómájából mi nyertük ki az első adatokat szintén

újgenerációs szekvenálással.

- A honfoglalók mellett az avar kori gazdag elit temetőiből is vizsgáltunk mintákat, valamint 3 hunkori

mintát is elemeztünk, ez lehetőséget ad az egymást követő sztyeppéről történő bevándorlási hullámok

genetikai összehasonlítására.

3., Mit mutatnak az adataink, mik az új és biztos eredmények?

3a., Az anyai ág vizsgálata:

- A vizsgált népesség 40%-a Kelet-Belső Ázsiából származott, a mai Burját és Tuvai Köztársaság, Észak Mongólia területéről. Arról a területről, ami megfelel a hajdani Ázsiai Hun birodalom központjának.

- A vizsgált honfoglalók 60%-a Fekete tenger-Kaszpi tenger fölötti ún pontusi sztyeppe területéről származott, és a bronzkori Szrubnaya sztyeppei nomád kultúra leszármazottainak tekinthető. Ennek tagjai jellegzetes gerendavázas kurgán halomsírokba temetkeztek, és a tudomány jelen állása szerint az indoeurópaiakhoz köthetők.

- Mindegyik genetikai komponens szteppei eredetű, nem találtunk finnugor összetevőt. Az eddigi adatok alapján ugyan nem zárható ki, egy csekély mértékű finnugor összetevő jelenléte a honfoglalókban, de ha volt is ilyen, az nem lehetett jelentős, és nem lehetett ázsiai eredetű.

- Ha nem az egyének származását, hanem a teljes népesség genetikai profilját vizsgáljuk, az a mai volgai tatárokéhoz hasonlít legjobban kivéve, hogy a mai volgai tatárok jelentős finnugor genetikai elemet tartalmaznak, ami hiányzott a honfoglalókból.

- A 3 szomszédos karosi temető népessége nem keveredett, és ázsiai komponenseik eredete eltérő területekre mutat. Ebből mi arra következtetünk, hogy eltérő etnikumhoz tartozhattak.

- Egymástól távoli temetőkben azonban lehetséges közvetlen rokonokat találtunk, ami annak jele lehet, hogy a letelepedés során a törzseket megosztották.

- A honfoglalók igen heterogén genetikai összetételűek, ami szintén arra utal, hogy a törzsszövetség több népesség keveredéséből formálódhatott.

- A szomszédos karosi 2 és 3 népesség vezérei testvérek voltak, anyai ágon kaukázusi származásúak, ami esetleges alán anyai felmenőkre utal.

- Adataink fő haplocsoport megoszlása jó egyezést mutat a korábban vizsgált, 24 temetőből származó 91 honfoglaló minta összetételével, tehát jól reprezentálja a honfoglaló népességet, de a vezető réteget bizonyosan.

- A vizsgált honfoglalók 3-5%-ban járultak hozzá a mai magyarok összetételéhez, tehát genetikailag nem azonosíthatók a mai magyarokkal.

3b., Az apai ág vizsgálata:

- Az apai vonalak származás szerinti megoszlása erősen hasonlít az anyai vonalakéhoz tehát teljes populáció jött be ugyanolyan származású férfiakkal és nőkkel.

- A honfoglaló apai vonalak populáció szinten a mai baskírokhoz hasonlítanak leginkább. Ez is ugyanazt muatja mint az anyai vonalak, mivel a volgai tatárok és baskírok két szomszédos népesség hasonló múlttal és genetikai összetétellel. A kölönbség abból adódik, hogy a volgai tatárokról nem volt Y adatunk, míg a baskírokról nem volt anyai mtDNS adatunk.

- Az avar elit szibériai eredetű, a honfoglaló elittől jelentősen különbözik, de vannak átfedések is. Az avar elit származása a finnugor népek irányába mutat. Ezek az apai összetevők a honfoglalókban felére-harmadára csökkentek.

- A három hun minta genetikai származása az ázsiai hun birodalom irányába mutat.

4., Hogyan magyarázhatók ezek az eredmények?

- A honfoglalók ázsai és európai eredetű nomádok keveredéséből származtak.

- Az ázsiai eredetű összetevő legvalószínűbb forrásai az ázsiai szkíták és ázsiai hunok lehettek, akikben jelentős szibériai összetevő is jelen volt.

- A keleti géneket csakis azon csoportok hozhatták Európába, melyek a mai Burjátia, Tuva, Mongólia Közép-Ázsia területéről származtak.

- Történeti és genetikai adatok alapján a keleti gének forrása a hunokra, avarokra, onogurokra szűkíthető. Ha eredményeinket megpróbáljuk összhangba hozni az ismert történeti, nyelvészeti, régészeti és főként antropológiai adatokkal, akkor a vizsgált honfoglalók leginkább onogurok/baskírok lehettek.

- A volgai tatárok ugyanis történetileg 3 fő népcsoport keveredéséből jöttek létre: a 7. században

onogur bolgárok telepedtek a helyi finnugor-szkíta eredetű őslakosságra, majd a 13. században

Batu kán arany hordája foglalta el a területet, és az itt lakók török nyelvűvé váltak.

- Megegyeznek az onogurok és magyarok régészeti mellékletei, és a részleges lótemetkezés

rítusa.

- Megegyeznek antropológiai típusaik, és főként a jelképes koponya trepanáció elképesztően

nagy gyakorisága, amely akár etnikai jelzőnek is tekinthető.

- A magyarok idegen elnevezése nyelvészek szerint az onogur szóból származik, és nyelvünk

török jövevényszavait is tőlük eredeztetik.

- Történeti adatok alapján mind a bolgár mind a magyar uralkodó dinasztia a hun uralkodó

dinasztiától származtatta magát.

- Korabeli arab források szerint a Kárpát-medencei magyarok azokkal a baskírokkal azonosak,

akik az egykori volgai bolgár birodalom területén éltek.

- A genetikai adatok arra utalnak, hogy a nyelvet sokkal inkább az az avarok hozhatták mint a

honfoglalók, de nem zárható ki, hogy a honfoglalók között is lehettek magyarul beszélő csoportok.

- A honfoglalók ázsiai eredetű apai vonalai jól megfelenek az avarokénak, ebből feltételezhető, hogy a

honfoglalók között avar maradvány csoportok lehettek.

Dr. Török Tibor (SZTE TTIK)

Török Tibor 1961-ben született Debrecenben. Egyetemi tanulmányait a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Biológus szakán végezte ahonnan az MTA SZBK Genetikai Intézetébe került mint tudományos segédmunkatárs. Szegeden klasszikus genetikai alapkutatásokat végzett ecetmuslicán. Kezdetben a tumorképződésben szerepet játszó gének muslica megfelelőinek biológiai szerepét vizsgálta, később a kromoszómák szerveződéséért felelős géneket kutatta. Ösztöndíjaskén 5 évet töltött heidelbergi, kaliforniai és bécsi kutatóintézetekben. 2004-től az SZTE Genetikai Tanszékén oktat mint egyetemi docens. Nagy népszerűségnek örvend a bármely szakon szabadon felvehető „Erkölcs és vallás evolúciós alapjai” című kurzusa. 2012-ben új kutatási témába fogott, és a klasszikus genetikát régészeti genetikára cserélte. Ezen munkák során a Kárpát-medencében a régészeti feltárásokkal felszínre került emberi maradványok genetikai vizsgálatát végzik. Az archeogenetika a többi természettudományos vizsgálattal együtt nem túl rég kapcsolódott be az emberi múlt kutatásába, és jelentős áttöréseket ért el. Példaként elegendő a Neandervölgyi vagy a Denisovai ember genom szekvenálását, vagy Európa benépesedésének közelmúltban történt megfejtését említeni. A szegedi archeogenetikai labor célja a Kárpát-medence benépesedéi történetének rekonstruálása. Az első eredmények a honfoglaló magyarok származásáról születtek, amely viszonylag nagy sajtó visszhangot kapott, és a hazai régész-nyelvész szakma erős nemtetszését váltotta ki. Török Tibor most ezekről a kutatásokról és eredményekről fog beszélni.