A Tudástár 2007-ben megszületett ötletét több tényező formálta tervvé. Egyrészt jól ismertük kedves kollégánk, Ilosvay György tanár úr féltve őrzött biológiai gyűjteményét, ahová sokan vittük be gyerekeinket, akik megcsodálták a tárlókban lévő madarakat, hüllőket, emlősöket.
Másrészt a Felnőttképzési Intézetben éppen ekkor dolgoztuk ki a múzeumpedagógia specializáció képzési tervét, így kézenfekvőnek tűnt, hogy a múzeumpedagógiás hallgatóink a gyakorlatot ebben a kis múzeumban végezhetik majd. Harmadrészt ekkorra vált égető problémává a természettudományos képzés helyzete a felsőoktatásban, hogy nem jelenik meg elég számú hallgató a biológia, fizika, kémia szakokon, így szükségesnek látszott egy olyan előremutató és szemléletformáló program kidolgozása, amellyel karunk az ilyen irányú érdeklődés felkeltését kívánja megcélozni a minél fiatalabb korosztályokban. Tehát, ezeket az összetevőket egybegyúrva – és persze az akkor már sikeresen működő Csodák palotája intézményét szem előtt tartva – elkészült a Tudástár terve. A cél az volt, hogy a Kar Boldogasszony sugárúti főépületének második emeletét teljesen átalakítva egy kiállítói teret, és vonzó természettudományos programot állítsunk össze Szeged városa és a dél-alföldi régió lakosainak. Ekkor jelent meg a Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség pályázati kiírása meglévő épületek funkcióváltásának támogatására, új turisztikai attrakciók létrehozására. Dékánunk, Galambos Gábor aktív pártfogásával 2008-ban benyújtottuk a pályázatot, ahol 2009 elején megítélték a projektnek a támogatást.
Az átalakítás nagyobb szakaszai:
1. Első lépésben (2009 nyara-ősze) a funkcióváltásnak megfelelően átalakítottuk az Interaktív Természetismereti Tudástárat befogadó szintet, falak lebontásával megnöveltük az addigi kiállítási teret.
Kicseréltük az elektromos hálózatot, korszerűsítettük a fűtési rendszert, és a teljes belső tér új burkolatot kapott.Modern tűz-, füst és riasztó informatikai hálózati rendszert alakítottunk ki, és a Tudástár vezetés nélkül is látogatható kiállítási tereiben videó megfigyelőrendszert szereltünk fel a tárgyak és a berendezés biztosítására.
A projekt megvalósítása során külön figyelmet fordítottunk a fogyatékkal élőkre: négy mozgáskorlátozott parkolót építettünk ki, ahonnan a beépített látványlift segítségével a második szint akadálymentesen megközelíthető. A kiállítás „fő” közlekedés útján a látásban korlátozottakat segítő vezetési sávot alakítottunk ki. A múzeumi fogadóhelyiségben, az előadóteremben és az egyik kiállítóteremben a hallássérültek számára indukciós hurkot installáltunk.
Az építési munkákkal egyidejűleg megkezdődött az informatikai rendszer kiépítése és a speciális múzeumi szoftverrendszer adatokkal történő feltöltése. Létrehoztuk a portálrendszerünket (www.tudaskapu.hu), ahol folyamatosan tájékoztattunk a projekt előrehaladásáról.
2. A projekt második időszakában (2010 első fele) a berendezési tárgyak, eszközök beszerzése és elhelyezése folyt. Ennek keretében berendeztük a látogatókat fogadó központot. Befejeződött a kiállítási vitrinek felújítása, ezzel megkezdődhetett a gyűjteményi tárgyak megfelelő elhelyezése. Az előadótermet – az eredeti bútorzat felújítása után – az 1930-as évek hangulatának megfelelően állítottuk helyre. A „Próbáld ki laboratórium” berendezése is, a régi munkaasztalok restaurálását követően, megújulva várja a kísérletezőket.
3. A harmadik szakaszban (2010 nyara) történt az informatikai eszközök installálása és beüzemelése: ekkor kerültek az „infopontok” is a végleges helyükre. A kiállítás könyv- és folyóirat- gyűjteményi részét elrendeztük az eredetileg is könyvtárszobának készült teremben.
Kialakítottuk a biológiai és környezeti témájú bejárási útvonalakat, majd ezt követően a fizikához és technikához tartozó területeket „töltöttük fel” a tárgyakkal és tudományos eszközökkel. Létrehoztuk az interaktív biológiai sarkot, amely nagyobb csoportok fogadását és foglalkoztatását is lehetővé teszi.
4. Végül (2010 második fele) befejeztük a tárgyak restaurálását, elhelyeztük őket a tárlókban és a falakon. A kiállításra illetve raktározásra szánt tárgyakat feliratokkal láttuk el. Lefotóztuk a tárgyakat, és megtörtént az adatbázis feltöltése. A múzeumi szoftverünk segítségével teljes és pontos nyilvántartást vezetünk minden egyes tárgyról és eszközről. Lehetővé tettük a honlapunkon keresztüli virtuális bejárást.
A modern múzeumügyben az egyetemi gyűjtemények sokáig elhanyagolt területnek számítottak, hiszen a nagy nyilvánosság számára – az oktatásban betöltött fontos szerepük miatt – nem voltak nyitottak. Mivel gyakran egy speciális oktatási-tudományos területhez vagy éppenséggel egy tudóshoz, kutatóhoz kötődnek, így sokszor az egyetem falain kívül sem tudnak egy-egy ilyen gyűjtemény meglétéről. Az egyetemek gyűjtési területei az oktatott tárgyakhoz kapcsolódnak-kapcsolódtak, ezek az etnológia és kultúrantropológia, történelemtudomány és archeológia, kultúrtörténet és művészet, orvostudomány, természettudomány, technikatudomány. A 20. század végén azonban az érdeklődés megélénkült az elfeledett, de sokszor igen értékes gyűjtemények iránt, és számos projekt indult ezek felmérésére, tudományos kutatására, főként Olaszországban és Németországban. Emögött nem titkoltan az a szándék is húzódik, hogy e gyűjtemények (a természettudományos képzés jelenlegi nehéz helyzetében) kommunikációs erejük és közvetítő szerepük révén segítsenek a fiatalabb generációk tudományok felé irányításában. Éppen ezért a legrégibb, legnagyobb hagyományokkal rendelkező európai egyetemek mára külön múzeumokat hoztak létre régi oktatási tárgyaik, szemléltető eszközeik, egykori tudományos gyűjteményeik bemutatására. A Juhász Gyula Pedagógusképző Kar ezt a modern szemléletet kívánja megvalósítani, amikor megnyitja az Interaktív Természetismereti Tudástárát.
Az egész projektben, annak sikeres megvalósításában óriási szerepe volt Dr. Ilosvay György adjunktusnak és a Csemete Természet- és Környezetvédelmi Egyesületnek. Mellettük a következő kollégáknak és munkatársaknak szeretnénk együttműködésükért és támogatásukért köszönetet mondani:
Benkő Zsolt, Berecz Árpádné, Dobó József, Devosa Iván, Farkas Zsuzsanna, Füle Miklós, Galambos Gábor, Gálffi Márta, Hegedűs Antal, Herendi István, Homor Géza, Izsák Róbert, Karancsi Zoltán, Korom Annamária, Krész Miklós, Milbik Ivett, Molnár Gyula, Müller László (Methos), Nagy Pál, Nánai László, Oláh Ferenc, Pitrik József, Radács Mariann, Somogyi Károlyné, Sós Katalin, Szabó Éva, Szalma Elemér, Széplaki András, Szilassi Lajos, T. Molnár Gizella, Tőke Jenő, Vassné Pálfi Mária, Vass Zoltánné, Vlasics Margó
Az előadás megtekintése:
Modemes változat (méret:192x144 sávszélesség:40kbps)
Szélessávú I változat (méret: 320x240 sávszélesség: 200kbps)
Szélessávú II változat (méret: 384x288 sávszélesség: 500kbps)
LAN változat (méret: 640x480, sávszélesség: 1000kbps)
Megjegyzések:
Az Internet elérés sávszélessége, és számítógépe teljesítménye szerint válasszon a fenti lehetőségek közül!
Az előadás megtekintéséhez Microsoft Windows operációs rendszer alatt a Windows Media Player 9-es vagy 10-es változatát ajánljuk. A korábbi Windows Media Player elvileg automatikusan telepíti a szükséges Windows Media 9-es kodeket, ha mégsem történne meg, abban az esetben a Windows Media 9-es kodekcsomag külön telepítése szükséges.
Linux alatt az Mplayer program használatát javasoljuk.
Természetesen más Windows Media 9-es formátummal kompatibilis lejátszóprogram is használható.
Kérjük, amennyiben technikai problémája van, írjon a help@cc.u-szeged.hu címre.
