A szív katéterezése azoknak a vizsgáló és gyógyító eljárásoknak együttese, melyek során a szív üregeibe vagy tápláló artériáiba műanyagból és fémből készült csöveket, vezetékeket juttatunk be a test erein át, vagyis a mellkas műtéti megnyitása nélkül. A katéteres beavatkozások történetének megismerése azért lényeges, mert érdekes epizódok megismerésén túl segít bennünket abban, hogy ezt az orvosi eljárást elhelyezhessük a moden orvostudomány arzenáljában, továbbá, hogy fejlődésének végigkövetésével betekinthessünk a módszer jövőbeni perspektíváiba.
Állatok szivének katéteres vizsgálatára utaló adatok már évszázadokkal ezelőtti időkből ismertek, közülük a legjelentősebb az volt, amikor 1711-ban Stephen Hales nyaki ereken át rézcsövet vezetett élő ló szivébe, hogy az ott uralkodó nyomást megmérje. Az első emberi szívkatéterezést önkísérletként – tükör előtt sebészileg preparálta ki saját könyökvénáját, és abba hólyagkatétert vezetett - egy német urológus orvos, Werner Forssman végezte abból a célből, hogy műtétek során fellépő váratlan szívmegállás elkerüléséhez közvetlenül lehessen gyógyszert adagolni a szív üregeibe. Ezért a kísérletért átmenetileg eltiltották orvosi hivatása gyakorlásától, de jóval később ugyanezért Nobel díjat kapott.
Az ún. intervenciós szívkatéterezés története a XX. század második felében indult, amikor Charles Dotter majd Andreas Grüntzig kidolgozták a beszűkült erek nem sebészi úton történő tágításának technikáját, mely a katéteres angioplasztika elnevezést kapta. A hetvenes évek közepe óta a mai napig eltelt idő a koszorúér angioplasztika diadalmenete volt, mely a hagyományos mozgó röntgenfelvételeken túl számos ún. invazív diagnosztikus eljárás, mint pl. az éren belüli ultrahangvizsgálat, vagy a koszorúér áramlási rezervkapacitás mérési módszerének kifejlesztését eredményezte. Még jelentősebb volt az a fejlődési sorozat, mely az angioplasztika korlátainak leküzdésére új gyógyító eljárásokat – a koszorúér-stentek különböző változatait, a meszes plakkok továbbá vérrögök eltávolítására szolgáló és egyéb eszközöket - adott a gyógyító orvosok kezébe, tehát nem csupán új vizsgálómódszert, hanem a szívműtétek egy részének kiváltását is jelentette, azaz megjelent a színen az operatív szívkatéterezés. E fejlődéstörténet legfontosabb eredménye a mai napig kétségtelenül a gyógyszerkibocsátó koszorúér-stentek elterjedése.
A jövő perspektívájának kulcsát az itt felsorolt fejlesztések folytatása, mint pl. a felszívódó stentek alkalmazása, az új mérnöki és informatikai technológiáknak az intervenciós gyakorlatba építése, mint pl. a mágneses katéter-navigáció, a beavatkozások egy részének robotizálása és számos más új technológia alkalmazhatóságának tesztelése, majd egy részük rutinszerű alkalmazása jelenthetik. Az intervenciós kardiológia eddigi – és remélhetőleg ezutáni – fejlődése jó példája annak, hogy a különböző tudományágak összefonódása hogyan teremtett meg olyan orvosi eljárást, mely a manapság vezető halálokot képező koszorúérbetegség gyógyításában úttörő szerepet játszik.
Az előadás megtekintése:
Modemes változat (méret:192x144 sávszélesség:40kbps)
Szélessávú I változat (méret: 320x240 sávszélesség: 200kbps)
Szélessávú II változat (méret: 384x288 sávszélesség: 500kbps)
LAN változat (méret: 640x480, sávszélesség: 1000kbps)
Megjegyzések:
Az Internet elérés sávszélessége, és számítógépe teljesítménye szerint válasszon a fenti lehetőségek közül!
Az előadás megtekintéséhez Microsoft Windows operációs rendszer alatt a Windows Media Player 9-es vagy 10-es változatát ajánljuk. A korábbi Windows Media Player elvileg automatikusan telepíti a szükséges Windows Media 9-es kodeket, ha mégsem történne meg, abban az esetben a Windows Media 9-es kodekcsomag külön telepítése szükséges.
Linux alatt az Mplayer program használatát javasoljuk.
Természetesen más Windows Media 9-es formátummal kompatibilis lejátszóprogram is használható.
Kérjük, amennyiben technikai problémája van, írjon a help@cc.u-szeged.hu címre.
