Az oktatási rendszer mint a versenyképesség javításának egyik fő pillére

Pelle Anita - pelle@eco.u-szeged.hu

A Világgazdasági Fórum definíciója szerint a versenyképesség „azon intézmények, politikák és tényezők összessége, amelyek meghatározzák egy adott ország termelékenységének szintjét”. A definíció kapcsán érdemes az egyes fogalmak mögé tekinteni. Ebből a szempontból legérdekesebb a tényezők köre, amely sokat változott a 19. századi klasszikus közgazdaságtan óta: mára a tudás vált az egyik legfőbb termelési tényezővé. A tudásnak van néhány sajátossága, többek között állományként jelentkezik és időben amortizálódik (ilyen értelemben tőke), másrészt az emberi fejekben él (ilyen értelemben a munkaerőhöz köthető). A versenyképesség érdekében a tudástőkét létre kell hozni, és folyamatosan fenn kell tartani. Ennek legfőbb terepe az oktatás.

Tekintettel arra, hogy hazánk nem csak a globális versenyben vesz részt, hanem az Európai Unió belső piacán meglévő akadálymentes versenyben is helyt kell állnia, érdemes az Európai Uniónak a tudásalapú társadalommal kapcsolatos állásfoglalását, célkitűzéseit is megismerni. Az Európa-2020 stratégia szerint a kívánatos európai növekedés intelligens, fenntartható és inkluzív. Az oktatás a stratégia öt kiemelt területének egyike, és egyrészt a lemorzsolódás csökkentését, másrészt a felsőfokú végzettségűek arányának növelését irányozza elő.

A világban és az Európai Unióban tehát verseny van: az országok versenyeznek egymással a termelési tényezőkért, így a tudásért, vagyis „a kiművelt emberfőkért” is, sőt, egyre inkább ezekért. A versenyben azon országok tudnak helytállni – amibe már a pozíciók megőrzése is beleértendő –, amelyek folyamatosan termelik, karbantartják, fejlesztik és terjesztik a tudást. A tudásalapú gazdaság kialakításának és fenntartásának záloga pedig a megfelelő minőségű, az újabb és újabb kihívásokra reagálni képes oktatási rendszer, a kisgyermekkortól az élethosszig tartó tanulásig.

 

Az előadás megtekintése:

Szélessávú I. változat (méret: 256x144 sávszélesség: 89 kb/s)

Szélessávú II. változat (méret: 424x240 sávszélesség: 329 kb/s)

Szélessávú III. változat (méret: 640x360 sávszélesség: 757 kb/s)

LAN változat (méret: 852x480 sávszélesség: 1385 kb/s)

Megjegyzések:

Az Internet elérés sávszélessége, és számítógépe teljesítménye szerint válasszon a fenti lehetőségek közül!

Az előadás megtekintéséhez Microsoft Windows operációs rendszer alatt a Windows Media Player 9-es vagy 10-es változatát ajánljuk. A korábbi Windows Media Player elvileg automatikusan telepíti a szükséges Windows Media 9-es kodeket, ha mégsem történne meg, abban az esetben a Windows Media 9-es kodekcsomag külön telepítése szükséges.

Linux alatt az Mplayer program használatát javasoljuk.

Természetesen más Windows Media 9-es formátummal kompatibilis lejátszóprogram is használható.

Kérjük, amennyiben technikai problémája van, írjon a help@cc.u-szeged.hu címre.