A krími tatárok a 15. század első felében alapítottak államot a Krím félszigeten és a Fekete-tenger felett elterülő steppén, melyet az 1783-as orosz annexióig, Kelet-Európa meghatározó hatalmi tényezőjeként tartottak számon. A Krími Kánság tipikus nomád államalakulat volt, egy dzsingiszida kán és a dinasztiát támogató négy ősi nemzetség vezetőjének együttes uralkodásával igazgatták. A krími tatárok az iszlám szunnita ágához tartoznak. A kánság gazdasági élete a fekete-tengeri kereskedelem megadóztatásán és a rabkereskedelemből befolyt jövedelmeken nyugodott, emellett a kánok, mint az Arany Horda örökösei, adóztatták a szomszédos államokat, Oroszországot, Lengyelországot, Litvániát és Moldvát. Jóllehet 1475-től a félsziget déli partja az Oszmán Birodalomhoz került, az oszmánok nem szóltak bele a kánság belpolitikájába, és a külpolitika terén is szabad kezet adtak a kánoknak. A négy nemzetségfő által választott kánt csak megerősítették hivatalában. A Porta politikai befolyása a 16. század végétől kezdődően vált nyomasztóvá, amikor már nem nélkülözhették hadjárataikon a tatár segédcsapatokat, s egy átmeneti, viszonylag független periódus után a 17. század második felétől kezdve többé nem voltak tekintettel a kánság érdekeire. A kánokat ezután a Portáról nevezték ki.
A 18. századra meggyengült Oszmán Birodalom már nem volt képes megvédeni a Krími Kánságot a déli tengerek felé törő Oroszországgal szemben, így a Krím áldozatul esett II. Katalin cárnő hódító politikájának. A kánság betagolása az Orosz Birodalomba nem ment zökkenőmentesen, a lakosság jó része kivándorolt az Oszmán Birodalom európai területeire. Az elitet felvették az orosz nemesség soraiba, a középosztálynak pedig a napóleoni háborúk nyújtottak felemelkedési lehetőséget. A gazdasági megfontolások azonban megakadályozták a helyben maradt szabad paraszti státuszú tatárok jobbágysorba süllyedését. A 19. században a Krímen felnőtt egy új értelmiség, mely Szentpétervárott, Kazányban tanult, és megjárta Európát is. A 20. század elején az oroszországi muszlimok kongresszusán a birodalom föderalista átalakítása és a muszlimok kulturális felemelése mellett foglaltak állást. A történelem vihara azonban meghiúsította az elképzeléseiket.
A sztálini korszakban a krími tatár értelmiség is áldozatul esett a tisztogatásoknak. A II. világháborúban pedig a németekkel való együttműködés ürügyén 1944. május 18-án a teljes tatár lakosságot deportálták Közép-Ázsiába. A deportáltak az 55 évig tartó távollét ideje alatt is meg tudták őrizni nemzeti identitásukat és kultúrájukat. Áldozatos, gyakran börtönbüntetésre ítélt vezetőik kitartó és következetes politikával, valamint a szovjet emberjogi harcosok, köztük Andrej Szaharov támogatásával elérték, hogy a világ felfigyelt a krími tatár problémára. Jóllehet Hruscsov már 1956-ban elismerte a kollektív bűnösség vádjának tarthatatlanságát, a krími tatárokat csak 1967-ben rehabilitálták, de nem térhettek vissza hazájukba és nem kaphatták vissza javaikat sem. Fordulatot a gorbacsovi éra hozott. 1991 óta mintegy negyedmillió krími tatár tért haza, s próbál megkapaszkodni nehéz gazdasági körülmények között. Javaik visszaadásáról, vagy kárpótlásáról továbbra sincs szó.
Az előadás megtekintése:
Szélessávú I. változat (méret: 256x144 sávszélesség: 89 kb/s)
Szélessávú II. változat (méret: 424x240 sávszélesség: 329 kb/s)
Szélessávú III. változat (méret: 640x360 sávszélesség: 757 kb/s)
LAN változat (méret: 852x480 sávszélesség: 1385 kb/s)
Megjegyzések:
Az Internet elérés sávszélessége, és számítógépe teljesítménye szerint válasszon a fenti lehetőségek közül!
Az előadás megtekintéséhez Microsoft Windows operációs rendszer alatt a Windows Media Player 9-es vagy 10-es változatát ajánljuk. A korábbi Windows Media Player elvileg automatikusan telepíti a szükséges Windows Media 9-es kodeket, ha mégsem történne meg, abban az esetben a Windows Media 9-es kodekcsomag külön telepítése szükséges.
Linux alatt az Mplayer program használatát javasoljuk.
Természetesen más Windows Media 9-es formátummal kompatibilis lejátszóprogram is használható.
Kérjük, amennyiben technikai problémája van, írjon a help@cc.u-szeged.hu címre.
