A belvíz jellegzetes kárpát-medencei jelenség, mely időszakos előfordulásakor a figyelem középpontjába kerül, aszályos időszakokban azonban elfelejtkezünk róla. A belvízelöntés összterülete több százezer hektár is lehet, mely sújthat mezőgazdasági területeket, és okozhat jelentős károkat a települések belterületén egyaránt. Elhúzódó időszakokban, mint pl. a 2010, 2011-es évben a belvízkárok értéke több tízmilliárd forintot is elérhet.
Az előadás első részében a belvíz fogalmáról, kialakulásáról esik szó. Ezután a hatékony belvízvédekezést és gazdálkodást támogató modern adatgyűjtési és térképezési módszereket mutatja be az előadó. A belvízszint terepi mérésére pontszerűen történik, az összefüggőnek tekinthető talajvíztükör felület modellezéséhez geoinformatikai, geostatisztikai módszerek szükségesek, melyekkel a talajvíz térbeli áramlása elemezhető. Az előadás ezen részében kerül bemutatásra az talajvíztükör pontszerű adatokból sztochasztikus szimulációval előállított felületmodellje és az ebből levezetett talajvíz-áramlási modell., valamint az SZTE-n, egy TÁMOP projekt keretében, továbbfejlesztett vezeték nélküli adattovábbításra alkalmas talajvízszint mérő szenzor is. Az előadás harmadik részében a belvíztérképezés során használt légi távérzékelési módszerek és eredmények kerülnek bemutatásra. A belvíz kialakulása döntően az eredeti domborzattól, az ember alkotta tereptárgyaktól (csatorna, töltések, stb.) a felszín alatti földtani, hidrológiai viszonyoktól, a csapadékjárástól, és gyakran a nem kellően átgondolt emberi tevékenységtől függ. Ezek a térbeli jelenségek, folyamatok nem vizsgálhatók távérzékeléses módszerek nélkül. A domborzat nagy pontosságú térképét LIDAR adatokból és sztereo légifelvételekből állítjuk elő. A nagy részletgazdagságú domborzatmodell egy látványos virtuális repülés videofelvételével kerül bemutatásra. A domborzatmodellből szimulálható a felszíni lefolyás, a lefolyástalan területek kijelölhetők. A felszín vízborítását multispektrális légifelvételek feldolgozásával, spektrálisan vegyes képelemek szétválasztásának módszerével, neurális hálók alkalmazásával térképezhetjük és elkülöníthetőek a vízzel borított felszínek, a vízzel átitatott talajok, és a vízben álló növények. Ezek a módszerek, eredmények, levezetett térképek jelennek meg az előadás harmadik részében.
Az előadás megtekintése:
Modemes változat (méret:192x144 sávszélesség:40kbps)
Szélessávú I változat (méret: 320x240 sávszélesség: 200kbps)
Szélessávú II változat (méret: 384x288 sávszélesség: 500kbps)
LAN változat (méret: 640x480, sávszélesség: 1000kbps)
Megjegyzések:
Az Internet elérés sávszélessége, és számítógépe teljesítménye szerint válasszon a fenti lehetőségek közül!
Az előadás megtekintéséhez Microsoft Windows operációs rendszer alatt a Windows Media Player 9-es vagy 10-es változatát ajánljuk. A korábbi Windows Media Player elvileg automatikusan telepíti a szükséges Windows Media 9-es kodeket, ha mégsem történne meg, abban az esetben a Windows Media 9-es kodekcsomag külön telepítése szükséges.
Linux alatt az Mplayer program használatát javasoljuk.
Természetesen más Windows Media 9-es formátummal kompatibilis lejátszóprogram is használható.
Kérjük, amennyiben technikai problémája van, írjon a help@cc.u-szeged.hu címre.
