Garas Attila abból az alapvetésből indul ki, mely szerint hazánk és a világ energiafelhasználásnak döntő többségét épületeink fűtésére fordítjuk. A megtakarításra éppen ezért e terület kínálja a legtöbb lehetőséget, melyhez az energiaminimumra való törekvés elengedhetetlen – azaz, hogy minél kisebb energiafelhasználású házak épüljenek. Ennek egyik kiváló megvalósulása, Garas Attila szerint, a passzívház.

Az első ilyen típusú házat a németországi Darmstadtban építették meg 1991-ben. S hogy mi különbözteti meg ezt az épületet többi társától? Szigetelését például úgy igyekeznek kialakítani, hogy közben kiiktatják azokat a hő hidakat, melyek lehetővé tennék a ház belsejének hő leadását a környezet felé, a teljes mértékben légzáró hő burok tehát elengedhetetlen a passzívházak esetében. Fontos még továbbá az épület déli tájolása, az ablakok hő védő üvegezése a szigetelt tokokkal, valamint a szellőzés technológia, melynek a hő visszanyerés az egyik fő feladata. Ezen szempontok figyelembe vételével az épület és környezete közötti folyamatok akképp szabályozódnak, hogy azok a ház és annak, tulajdonosainak igényeit szolgálják. Az egyik legfontosabb ezen igények közül természetesen a hő veszteség minimalizálása. A gondos szigetelés és a jó fényáteresztő, nagy felületű ablakok beépítése mellett e célt szolgálja a szellőzés technológia is, mely amellett, hogy a kiszűri az épületbe áramló levegőből a polleneket és káros anyagokat, felhasználja a lakóterek elhasznált, meleg levegőjét a ház hőmérsékletének optimális szinten tartásához. A passzívházak előnyei elvitathatatlanok, hagyományos társaikkal ellentétben ugyanis nem találhatóak bennük nagy, lehűlő felületek, ezáltal sokkal kellemesebb hőérzetet biztosítanak a bennük élők számára. Rendszeres továbbá a friss levegő utánpótlása, a páratartalom szabályozásával pedig megelőzhető a penészesedés. A légkör számára a passzívház alacsony szén-dioxid-kibocsátása sokkal kisebb megterhelést jelent. Garas Attila tanulmányában végül úgy következtet, hogy ennek az épületfajtának az energiafelhasználása (15 kW/m2/ év) mintegy 90 százalékkal kisebb egy átlagos magyarországi házéhoz (151-190 kW/m2/év) képest. A tanulmány, melynek elkészülését a Biopolisz Park – Egyetemi városrész közterületeinek rehabilitációja című program keretein belül a DAOP-5.1.2/C- 092f-2010-0002 pályázat támogatta, a Proceedings of the 17th International Symposium on Analytical and Environmental Problems: 19 September 2011 című kötetben jelent meg az azonos című nemzetközi konferenciát követően.