A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 keretében a Szegedi Tudományegyetem és a Temesvári Nyugati Egyetem természetföldrajzi tanszékeinek együttműködésével 2011 áprilisában kezdődött azaz egységes és komplex vizsgálat a Maros síksági szakaszán, melynek célja a Maros múltjának, jelenének és jövőjének megismerése volt. A projekt 2012 szeptemberében sikeresen lezárult, azonban a folyó vizsgálata a pályázat befejeztével nem ért véget – tájékoztatta magazinunkat az SZTE TTIK Természeti

Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék munkatársa, Sümeghy Borbála. A Nemzeti Kiválóság Program Apáczai Csere János doktoranduszi ösztöndíj keretében további kutatások folynak a folyó hordalékkúpjának részletes geomorfológiai feltérképezésére. A hordalékkúp felszínén található egykori medrek kora és mintázata ismert ugyan, azonban a hordalékkúp fluviális (folyóvíz által létrehozott) formáinak azonosítása és részletes megismerése még a kutatók előtt álló feladat – tudtuk meg.

Egy vízfolyást nem csupán mintázata, hanem környezete, azaz ártere is meghatároz. Az árterek a fluviális folyamatok komplex kölcsönhatása révén jönnek létre, hiszen az árterek jellege és fejlődése lényegében a folyó energiájának és a hordalék jellegének eredménye. Ezért tipizálásuk fontos lehet a felszín részletes leírása során, hiszen az árterekben a fluviális folyamatok geomorfológiai sokszínűsége tükröződik. Éppen ezért bír jelentőséggel a formák részletes vizsgálata, ami információval szolgálhat a hordalékkúp kialakulásáról és fejlődésének különböző szakaszairól – így Sümeghy Borbála, hozzátéve: a hordalékkúp felszínén található egykori medrek mintázatának, kanyarulati paraméterértékeinek és a hordalékkúp esésviszonyainak ismeretével összefüggés kereshető az esés és a meder mintázat megváltozása között. A módosulások az egykori klimatikus és tektonikusváltozásokkal hozhatók kapcsolatba. A jelenleg folyó kutatás célja a Maros-hordalékkúp részletes vizsgálata, geomorfológiai feltérképezése. A szegedi szakemberek vizsgálataik során átfogó képet kaphatnak az elmúlt történeti korok klimatikus viszonyairól és azok hosszú távú hatásairól. Ezen ismereteik a későbbiekben felhasználhatóvá válnak a jelenleg is népszerű klímaváltozás-kutatásokban. Mivel a Maros hordaléka hazánk egyik legjobban termő területe, fontos megismerni fejlődéstörténetét, elhelyezkedését, felszínét, hiszen a hordalékkúpon folyó vizsgálatok eredményeit nem csupán a tudományos élet használhatja fel, hanem a mezőgazdaságban dolgozóknak is hasznos információkkal szolgálhatnak. A kutatás az Európai Unió és Magyarország támogatásával a TÁMOP 4.2.4.A/2- 11-1-2012-0001 azonosító számú „Nemzeti Kiválóság Program – Hazai hallgatói, illetve kutatói személyi támogatást biztosító rendszer kidolgozása és működtetése országos program” című kiemelt projekt keretei között valósult meg.