AZ SZTE Mérnök Kar Folyamatmérnöki Intézetében dolgozik László Zsuzsanna, kutatási témája a nagyhatékonyságú oxidációs eljárások alkalmazása a vízkezelésben. A cél olyan tisztítási eljárások kidolgozása, amelyek alkalmasak lehetnek a mezőgazdasági, élelmiszer-ipari szennyvizek, valamint a már felhasznált geotermikus vizek kezelésére.
László Zsuzsanna kémia-fizika szakon diplomázott, ezt követően környezetvédelmet tanult. Doktoranduszhallgatóként a nagyhatékonyságú oxidációs eljárásokkal foglalkozott, majd a Folyamatmérnöki Intézetbe került. Nemrég Bolyai-ösztöndíjjal ismerték el munkáját.
Eltávolítani a szennyező anyagokat
A kutatási területe az úgynevezett nagyhatékonyságú oxidációs eljárások, például az ózonos kezelés, az ultraibolyafénnyel vagy heterogén fotokatalizátorok alkalmazásával történő vízkezelés. „Ennek az előnyeit próbáljuk alkalmazni a membránszűrésben a víz- és szennyvíztisztítás során, de nagyon széles alkalmazási lehetőségei vannak az élelmiszeriparban is. Az én szűkebb területem, hogy a kettő kombinációjával hogyan lehet hatékonyabban, olcsóbban jobb minőségű vizet előállítani akár szennyvízből. Az ösztöndíj időtartamára szűkebb kutatási témám a módszer az élelmiszer-ipari, illetve az agrárterületen való alkalmazhatósága elsősorban élelmiszer-ipari szennyvizek vagy a mezőgazdasági termelés során keletkező szennyvizek tisztítására” – tudtuk meg.
A kutatónő elmagyarázta azt is, hogy miért hatékonyabb ez a módszer. Az egyik ok az oxidációs eljárások előnye. Nagyon sok olyan szennyezőanyag jut ugyanis a vizekbe, ami hagyományos eljárássokkal nem távolítható el hatékonyan, például gyógyszermaradványok, toxikus anyagok és növényvédőszer-maradványok. A szegedi kutatók alkalmazott eljárások képesek lehetnek ezeket teljesen lebontani, eltüntetni a környezetből.
Költséghatékonyabb eljárás
„Másrészt ezeknek az eljárásoknak vannak olyan jellemzői, amelyekkel hatékonnyá lehet tenni magát a membránszűrést is. A membránszűrés folyamatosan fejlődő, egyre olcsóbbá váló technológia. Korábban hátránya és akadálya volt az alkalmazásának például a membránok gyors elhasználódása, eltömődése a szennyező anyagok miatt. Az előzetes oxidációs eljárásokkal való kezeléssel ezt csökkenteni lehet, növekszik a membránok élettartama, mindez pedig hozzájárul az eljárás költséghatékonyabbá válásához” – szögezte le.
A mezőgazdasági eredetű szennyezések eltávolítása mellett a másik vizsgált terület a geotermikus energia felhasználása során keletkező hulladék termálvizek kezelése. Ezek szennyezettek lehetnek kőolaj-származékokkal vagy más toxikus vegyületekkel, például fenollal. A használt termálvizek nem szennyezhetik a természetes vizeket, a visszasajtolás nem működik mindenütt, és sokszor nem is lehet megoldani gazdaságosan. László Zsuzsanna úgy véli: idővel jobb hatékonysági tisztítási eljárást tudnak ajánlani, mint ami most esetleg rendelkezésre áll.
A fizikai-kémiai háttér nyomában
Az általuk alkalmazott eljárásnak két része van. „Az első része, amikor valamilyen oxidálószerrel kezeljük a vizet vagy szennyvizet, aminek a hatására a tulajdonságai olyan módon változnak meg, hogy utána a szűrés során kedvezőbb eredményeket kapjunk. Az a cél, hogy a víz, ami a szűrőn kijön, lehetőleg olyan tiszta legyen, hogy az élővízbe lehessen engedni. A szűrés után visszamaradt maradék biológiai bonthatósága nő, így összességében nem marad olyan szennyező anyag, amit nem tudunk kezelni, és nem tudunk a környezetből eltüntetni” – ismertette.
László Zsuzsanna rámutatott arra: a kutatásnak nem feltétlenül egy új eljárás kidolgozása a célja. Arra is kíváncsi, hogy pontosan mi a fizikai-kémiai hátterük a lejátszódó jelenségeknek. Ezeket megpróbálják egzakt módon leírni, megmagyarázni, és annak segítségével más területekre is kiterjeszteni a módszereket. „A kutatómunkának soha nincs vége, mindig vannak újabb és újabb ismeretek, mérési módszerek, amelyekkel még egy kicsit pontosabbá lehet tenni az eredményeket, és mindig adódnak újabb megoldandó feladatok és problémák” – fogalmazott.
Nyemcsok Éva Eső