SZTE magazin

Jobb minőségű halhús, egészségesebb élet

Új innováció kidolgozásában vett részt a Mérnöki Kar

 

A Szegedi Tudományegyetem Mérnöki Kara egy szerb–magyar közös projekt keretein belül újfajta haltáp kifejlesztését kutatta, amelyen keresztül javítható a halhús összetétele, és ezáltal csökkenthetők lesznek egyes szív- és érrendszeri megbetegedések. A projekt sikereiről záró konferencián számoltak be.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– A szakmai konferencián elhangzott, hogy a projekt eredményei nem tükrözik az Európai Unió álláspontját. Ez pontosan mit takar?

– Jó, hogy megkérdezte, ez több érdeklődőnek szemet szúrt. Ez a szöveg, kötelező eleme minden Európai Unió által támogatott projektnek. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a mi eredményeink ne lennének fontosak és hasznosak.

 

– Milyen nehézségek merültek fel a projekt futamideje alatt?

– Számtalan és zömmel nem szakmai természetű. A pályázat elbírálása, a szerződéskötés korrektül és relatív gyorsan lezajlott. A VÁTI segítőkész partnere volt a projektmenedzsmentnek. Ugyanakkor számtalan részfeladat megoldása során bele-beleütköztünk akadályokba. Egy pályázat megvalósítása soha sem zökkenőmentes, bár

Szeptember 30-án járt le a szerb–magyar együttműködéssel sikerre vitt Feed Pro

Food elnevezésű projekt, melynek az SZTE Mérnöki Kar Élelmiszermérnöki Intézet volt a hazai résztvevője. A pályázat részleteiről Gyimes Ernőt, az SZTE MK Élelmiszermérnöki

Intézetének docensét, a projekt menedzserét kérdeztük.

 

– Miben látja a szerb–magyar közös projekt legfontosabb jelentőségét?

– Az alapötlet az volt, hogy olyan haltápot állítsunk elő, amelyben célzottan és tudatosan módosítjuk az összetételt azáltal, hogy több telítetlen zsírsavat adunk hozzá. Elképzelésünk szerint a halak megeszik ezt a tápot, a szervezetük feldolgozza, és ez által a halhús minősége is megváltozik. Természetesen a fő szándék nem a halhús minőségének javítása volt, hanem az, hogy a halat fogyasztó ember legyen egészségesebb. A projekthez tartozott a halhúsok minőségének vizsgálata és orvosbiológiai vizsgálatok végrehajtása is.

Ez utóbbinál azt vizsgáltuk, hogy a halhús javítja-e az infarktus túlélési esélyét. Ilyen szempontból is sikeres volt a projekt, hisz igazolni tudtuk, hogy a kísérletben rész vevő állatok – konkrétan patkányok – túlélési esélyei jobbak voltak. igyekszünk a lehető legtöbb kockázati tényezőt csökkenteni. El kell fogadni, hogy a projektben emberek dolgoznak, így hibázhatnak. Ezt a megfelelő menedzsment kezelni tudja. Persze mindenre mi sem gondolhattunk, akármennyire is gondosan terveztünk. Csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. Ezt nem én állítom, hanem a 20. század egyik legnagyobb tudósa, Einstein, még ha nem is szó szerint ezt mondta... Szakmai oldalról néhány hipotézisünk nem nyert megfelelő igazolást, de a kutatásban ez már csak így szokott lenni. Hisz egy olyan témát, amelynek pontosan tudni lehet a kimenetelét, nem is érdemes kutatni.

 

– Hogyan látja ennek a programnak a jövőjét?

– A szerb partnernél már a megvalósítás időszakában komoly kapcsolatrendszer alakult ki a felhasználói szférával, amelybe főként a haltakarmányozásban érdekelt vállalkozások tartoznak. Ők már most hasznosítják az eredményeket. A magyar oldalon a projekt eredményeinek elterjesztése és az emberek bevonása a cél. Már tárgyaltunk olyan cégekkel, akik nyitottak voltak a hasznosítás lehetőségeire. De ahogy a záró konferencián is elhangzott, a halfogyasztásnak van egy igen markáns része, amelyet nem nagyon lehet befolyásolni a projekt által. Ez pedig maguknak az embereknek a halfogyasztási hajlandósága. A hallal szemben többfajta ellenérzés van, melyeket le kell küzdeni. Az élelmiszeripar ebben úgy tud segíteni, hogy olyan termékekkel rukkol elő, amelyek élvezetesebbek a fogyasztók számára. Ezért is vontuk be olyan széles körűen a konferencián a szakmai közönséget, hogy minél inkább elterjedjenek a kutatás eredményei. Nem csak egészséges, előnyös is A szóban forgó szakmai konferencián több érvvel is alátámasztották a kutatás eredményeinek létjogosultságát. Djuro Vukmirović, a szerb partner FINS kutatója szerint a haltenyésztőknek és tápgyártóknak is javukra válhat, ha nő a halak egészségmegőrző hatása, hiszen a hasonló termékek iránt egyre inkább nő a kereslet. A program emiatt az új haltáp formulájának kikutatásán túl tartalmazta a táp gyártási eljárásának meghatározását, valamint a takarmány és a halhús minőségének tesztelését is. A zárókonferencián a témához illeszkedő előadásokat is meghallgathattak a jelenlévők. A haltermelés és –feldolgozás aktuális kérdéseinek taglalásán túl szó volt az egészséges táplálkozásról, valamint az érrendszeri megbetegedések megelőzését célzó állatkísérletek eredményeiről is. Szekcióülések folytak a haltenyésztés és az egészséges táplálkozás témakörében.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés



SZEM_boritoSZEM_angol
AMM_kulonszamAlmaMater_Magazin_2019_tel
SZTEminarium_cimlapSZEM_klinika_2020_01