SZTE magazin

„Sok őrültnek tűnő ötletem van”

Bemutatkozik Tóth Péter, a ZMK új dékánja

 

Flash mobot szervezett, Bartók-maratonra készül, de az angol egyetemek mintájára zeneszó mellett zajló evezős versenyt is tervezne a Tiszára Tóth Péter. A Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának új dékánja hatalmas lendülettel és lelkesedéssel vetette bele magát a munkába. Kreatív ötleteivel a szó legjobb értelmében lóg ki a sorból a Bartók–Pásztory Ditta díjas zeneszerző.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

– Hogy vezetett az útja a Szegedi Tudományegyetemre?

– Három évvel ezelőtt hívott fel Kerek Ferenc akkori dékán, elgondolkodnék-e azon, hogy az SZTE-re jöjjek tanítani. Hosszú éveken át Huszár Lajos tanította a zeneelméletet a tanszéken, nagy űrt hagyott maga után, amikor elköltözött Pestre. A válaszom az volt, hogy ha nem a hagyományos zeneelméletet kell tanítani, hanem azt, amit én szeretek, vagyis ami egy kicsit magasabb nívót képvisel, mint a hagyományos tananyag, akkor szívesen jövök. Az SZTE-re egy nagyon jó légkörű karra, tanszékre érkezhettem. Sok ismerősbe botlottam, nem volt idegen a közeg.

 

– Miért döntött úgy, hogy a Zeneművészeti Kar dékáni posztját is elvállalja?

– Negyvennyolc évesen most érzek magamban annyi erőt, hogy egy ilyen „vállalkozásba” fogjak. Megfogadtam: adok magamnak három évet, hogy kiderüljön, végig tudom-e vinni azokat a terveket, amiket erről a városról, a karról gondolok. Az ötleteimmel kapcsolatban eddig csak támogatást kaptam mindenhonnan. Bízom benne, hogy ez a lendület még sokáig ki fog tartani.

 

– Beavatna ezekbe a tervekbe?

– Több is van... Szeretném, ha a zeneiskola, a konzervatórium és a kar a jövőben szorosabb együttműködésben létezne. Ezek az intézmények egymásra épülnek: egy egyetemi kar életképtelen, ha nem áll alatta középfokú oktatás, de a középfokú oktatás is az, ha nem áll alatta alapfokú oktatás. A kooperációt illetőn már konkrétumok is születtek: 2014. március 24-én, Bartók Béla születésnapja előtt Bartók-maratont rendezünk. Ezen a napon a zeneiskolások, a konzisok és a ZMK-sok is Bartókot fognak játszani, énekelni, zongorázni.

Aznap este indul el a Nemzetközi Bartók Béla Zongoraverseny is, a maraton ennek a felvezető rendezvénye egyben. Ezenkívül megállapodtunk, hogy minden évben megünnepeljük a Szegedi Zeneoktatás Napját, amelyet Kollár Pálné halálának évfordulójára időzítünk. Jövő év őszén a Fricsay-teremben ad majd közös hangversenyt a három intézmény. Itt nyújtjuk át a legjobb tanároknak, diákoknak szóló díjakat is.

 

– Milyen meghatározó eseményeket szerveznek még a karon?

– Kétévente hirdetjük meg a Simándy József Énekversenyt – erre 2013-ban került sor legutóbb. Jövőre hatodik alkalommal rendezzük meg a Nemzetközi Bartók Béla Zongoraversenyt. Minden nyáron megtartjuk Szegedi Nyári Akadémia címmel egyhetes mesterkurzus sorozatunkat. Népszerűek a karácsonyi, adventi koncertjeink, a nyilvános operavizsga-előadások. Jó a kapcsolatunk a Szegedi Nemzeti Színházzal, az együttműködést szeretnénk még tovább erősíteni. Állandó rendezvényünk az áprilisi Szegedi Nemzetközi Gitárfesztivál. Ezzel kapcsolatban is vannak terveim: azt szeretném, ha esténként ingyenes koncerten játszhatnának a résztvevők a városban. A cél az lenne, hogy a zene, a zenei élet a szegediek mindennapjainak részévé váljon. Terveim között szerepel még – az angol egyetemek mintájára – egy evezősverseny is a Tiszán, ahol mind a 12 kar indíthatna csapatot, és zeneszó mellett evezhetne. Zenész tutajokat is kiállítanánk. Sok, hasonlóan őrültnek tűnő ötletem van még. Remélem, Szeged befogadóbb lesz ezekkel kapcsolatban, mint egy olyan nagyváros, mint Budapest. Jól sikerült flash mobunk is: október elsején a város különböző pontjain adtak koncertet hallgatóink.

 

– A kar nemcsak a magyar, hanem a külföldi vendéghallgatók körében is népszerű. Milyen nemzetközi kapcsolatokkal rendelkeznek?

– Törekszünk arra, hogy vendéghallgatókat csábítsunk a karra. Az egyetem nehéz anyagi helyzetben van, így pénzhez juthat a kar. A közelmúltban kampányt indítottunk Kína felé. Egy-egy ilyen akció nagy felkészülést, munkát igényel: angol és kínai nyelvű anyagokat írunk, megkeresünk olyan kollégákat, akik mesterkurzuson vesznek részt, vagy külföldön tanítanak, hogy ők mondják el az ott élő embereknek, miért érdemes Szegedre jönni. Nyitunk az amerikai egyetemek felé is.

 

– Hova utaznak ösztöndíjjal legtöbben a Zeneművészeti Karról?

– Erasmussal tulajdonképpen mindenhova. Támogatom ezeket az utazásokat, hiszek abban, hogy világot kell látni mindenkinek. Nem azért, hogy kint maradjanak, hanem azért, hogy rengeteg tapasztalattal visszajöjjenek. Hallgatóink leginkább német nyelvterületre utaznak, döntésüket a tanárok személye határozza meg. Olyan mesterhez mennek, akiben megbíznak, akiről elhiszik, hogy meg fogja őket tanítani. A ZMK-n ilyen név Pavlovits Dávidé, aki miatt

Amerikából Buenos Airesig sokan megmozdulnak. Fontos azonban biztosítani a külföldi diákoknak a megfelelő infrastruktúrát, ezt azonban pénz nélkül nem lehet kiépíteni. Amolyan róka fogta csuka ez: amíg nincs külföldi diák, addig nincs pénz. Viszont amíg nincs pénz, addig nincs infrastruktúra. Ezt az építkezést tartom most a legfontosabb feladatomnak.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés



SZEM_boritoSZEM_angol
AlmaMater_Magazin_2019_telAlma_mater
SZTEminarium_cimlapSZEM_klinika_2020_01