Miért a kutatói munka érdekelte, miért nem gyógyító orvos lett? – kérdezzük Letoha Tamást, aki 2014-ben elnyerte a Példakép Alapítvány által létrehozott díjat, amelyért ötven fiatal vállalkozó versenyzett. „Praktizáló orvos szüleim révén ráláttam: sok olyan betegség van, amelyek a leggondosabb ellátás mellett is gyógyíthatatlannak számítanak. Ezt minél lelkiismeretesebb az orvos, annál nagyobb kudarcként éli meg. Ezzel magam is szembesültem: az egyik legjobb barátomat 26 évesen gyomorrák miatt veszítettük el… Azt gondoltam, ha elmegyek kutatónak és így bármilyen kis mértékben is, de tudok segíteni a betegeken, akkor már nem éltem hiába.”

„Nemzetközi projektben új típusú génterápiás hatóanyagok kifejlesztésével foglalkozunk. Ezt a munkát 1998-ban a Szegedi Tudományegyetem Orvosi Vegytani Intézetében dolgozó diákkörösként kezdtem” – hangsúlyozza a példakép. „Ezzel a ’gyógyszerbevitel, a fehérjék nukleinsavas célzott sejtbevitele’ témával 2008-ig foglalkoztam. Akkor átkerültem ugyan az SZTE Gyógyszeranalitikai Intézetébe, de ott szintén fehérjealapú gyógyszerkifejlesztést folytattam: genetikailag módosított sejtek termelték ezt a célmodellekben. Ez a Dombi professzorral és Szakonyi Gerdával végzett munka 2011-ig tartott. Eljöttem, mert úgy gondoltam, nem veszem el a helyet a tehetséges fiataloktól, ők itthon maradhatnak, nem kell külföldre utazniuk, ha én átlépek az addigra működő cégembe, a Pharmacoidea Kft.-be, amely bekapcsolódott a nemzetközi génterápiás kutatásba.”

Nagy előrelépéseket tesz az orvostudomány, de még mindig vannak olyan gyógyíthatatlan betegségek – az Alzheimer-kórtól kezdve a daganatos betegségek számtalan formájáig. Letoha második kutatási iránya, hogy gyógyszerjelölteket, célzott hatóanyagokat fejlesszen, új típusú molekuláris mechanizmusokat térképezzen fel e gyógyíthatatlan neurodegeneratív betegségek leküzdéséhez. Ezekben föl kell használni az évezredes hagyományokon alapuló növényi terápiákat” – magyarázza, miért vallja: „Forduljunk vissza a természethez!”

„Akadályokat tesz a természet az ember útjába, a génterápia alkalmazását korlátozva” – mondja. „Például a tüdőben lévő nyálka hihetetlen mértékben akadályozza az ott alkalmazható génterápiás ágensek, a szintetikus hatóanyagok sejtbe juttatását. Miközben ott vannak a növények által évmilliók alatt kifejlesztett természetes hatóanyagok.”

„Azért, hogy a terjedő neurodegeneratív kórképben szenvedőknek valamiféle védelmet tudjunk biztosítani, olyan kutatást is végzünk, hogy különböző növényi hatóanyagokat próbálunk ki különböző Alzheimer-kórban igazolt célpontok ellen. Ezek felhasználását igyekszünk elősegíteni, például élelmiszereken keresztül. Ez a harmadik típusú tevékenységünk népegészségügyi misszió, amit azért csinálunk, hogy ezeknek a hatóanyagoknak az elterjesztésével igyekezzünk a tevékeny és egészséges idős kort népszerűsíteni, ami az Európai Bizottság egyik akciócsomagja is.”

„Folyamatosan kapcsolatban állok az egyetemi kutatókkal, nagyon sok tehetséges ember van ott – akiktől tanultam, illetve akik velem egyidősek. Ezt ki kell tudni használni, mert Magyarországon ma a legértékesebb az emberi tudás” – vallja.

Újszászi Ilona

Tudomány és üzlet

„Tudományos és üzleti tevékenységének elismeréseként Letoha Tamás meghívott előadóként folyamatosan részt vesz az innovációt bemutató külföldi rendezvényeken. A világ vezető gyógyszergyárait (Pfizer, Sanofi, GSK, Abbvie, Boehringer, Merck, Novo Nordisk, UCB Pharma stb.) partnerei közt tudó, 2006-ban alapított biotechnológiai vállalkozás, a Pharmacoidea Kft. (www.pharmacoidea.eu) a modern orvostudomány kritikus pontjaira keres megoldást, új gyógyszerjelöltek, sejtterápiák és nagy hozzáadott értékű funkcionális élelmiszertermékek formájában.”

Az egyetemi honlapon

A Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán 2001-ben orvosdoktori, 2005-ban PhD-diplomát szerző kutatóorvos Letoha Tamás. Doktorjelöltként elért eredményeit több gyógyszergyár (ALTANA Pharma AG, MADAUS, Richter Gedeon) különdíjjal jutalmazta. Posztdoktorként elnyerte az Oktatási Minisztérium, majd a Magyary Zoltán Felsőoktatási Közalapítvány ösztöndíját. Ebben az időszakban kutatótársaival közösen kidolgozott egy, a génterápiás ágensek sejtekbe juttatására szolgáló eljárást, amit hazai és nemzetközi szabadalmi bejelentéssel védetett le. Neve az SZTE Gyógyszeranalitikai Intézet honlapján a kutatócsoportokat bemutató aloldalon máig szerepel. Titulusa ott „projektvezető”, aki 2012 őszéig irányította azt a programot, amely terápiás célból próbálja kiaknázni az őssejtek azon tulajdonságát, hogy az őssejtek az emberi testbe juttatva beépülnek a tumormetasztázisokba. A szóródó tumorgócok eltávolítása jelenleg megoldatlan, ezért, olyan terápiás őssejtvonalat próbáltak létrehozni, amelybe beépítve daganatellenes géneket, az őssejtek a tumor környezetébe vándorolva a ráksejteket célzott pusztítását végezhetik el. A Pharmacoidea Kft. ügyvezetőjeként az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór, illetve az időskori vakság kialakulásáért felelős folyamatokat vizsgálja, s kutatásai áttörést jelenthetnek a célzott gyógyszerbeviteli eljárásokban. Kutatásainak elismertségét mutatja, hogy az új génbeviteli eljárások, illetve Alzheimer-ellenes gyógyszerjelöltek kifejlesztésére irányuló 2012-es és 2013-as projektjeit az Európai Unió legjelentősebb gyógyszerkutatási pályázata, az Innovatív Medicina Közös Technológiai Kezdeményezés (IMI) több mint 1 millió euró támogatással honorálta (www.compact-research.org).