Friederike Rotberg (ÁOK II. Németország). Az egyik barátnőm tanult itt, és ő nagyon szerette Szegedet, így gondoltam, én is megpróbálom Nagyon nehéz bekerülni egy német egyetemre, ha rossz jegyeket viszel tovább a középiskolából, viszont lehetőségünk van arra, hogy két évig tanuljunk, aztán pedig vagy Budapesten folytatjuk az iskolát, vagy pedig visszamegyünk Németországba. Kár, hogy Szegeden csak az első két évben lehet németül tanulni, azért kell másutt folytatnunk jövőre. A magyar oktatás nagyon jó, jobb, mint Németországban – nehéz, és sokkal kötöttebb, mint otthon.

 

Sultan Muhammad Shah (ÁOK I. Pakisztán). Az Egyesült Államokban szeretnék majd orvos lenni, az egyik barátomtól, aki már kinn dolgozik hallottam erről az egyetemről, mivel ő is itt végzett. Így a nyáron felvételiztem ide, és szeptembertől élek itt. Mivel otthon a szüleimmel együtt éltem, nehéz volt megszokni itt az önállóságot, főleg, hogy a magyar fiatalokkal eleinte nehezen találtam meg az ismerkedési lehetőségeket. Mostmár viszont van egy magyar barátnőm, és több időt töltök a magyar ismerőseimmel, mint a pakisztániakkal.

 

Elefteriou Ioteris (ÁOK III. Ciprus). Mivel orvos szeretnék lenni, és nálunk Cipruson nincs orvosképzés, így kerültem Magyarországra. Több barátom tanult itt, akik nagyon dicsérték az oktatás színvonalát. Miattuk döntöttem így. Sok ciprusi diák tanul itt, bár három-négy éve többen voltak, most olyan harmincan lehetünk. Jól ismerjük egymást, de mindenki kialakította a külön baráti körét, és inkább azokkal járunk össze, nem igazán zárkóztunk be a saját közösségünkbe. Négy nagyon közeli ciprusi barátom van, de a többiek jobbára magyarok. Mielőtt ide jöttem tanulni, két évig tanultam otthon már magyarul, és ez nagy könnyebbséget jelentett az ismerkedésben.

 

Philip Sudore (ÁOK VI. USA). Nagyon későn döntöttem el, hogy tovább szeretnék tanulni, és már nem adhattam be amerikai orvosi egyetemre a jelentkezésemet, s mivel Magyarország alacsony tandíjat és magas képzési színvonalat kínált, így döntöttem el, hogy itt fogok tanulni. Ismerek néhány amerikait, akik itt tanultak, és amikor otthon le kellett vizsgázniuk a specializációjukból, akkor többnyire kimagaslóan teljesítettek. Ez volt a legfontosabb dolog, amikor ki kellett választanom az egyetemet. Mielőtt ide jöttem volna tanulni, nem nagyon utazgattam, de amióta itt vagyok, nagyon sok, különböző nemzetiségű fiatallal barátkoztam össze, és sokuk hazáját már meg is látogattam. Közben persze vannak magyar barátaim is, szerintem könnyű volt velük kapcsolatot teremteni már az első percben is.

 

Farkas Ida (V.  filozófia-színháztörténet Vajdaság, Óbecse). Ki akartam próbálni, milyen Magyarországon tanulni, szerettem volna magyarul tanulni, és úgy gondoltam, itt jobbak a lehetőségeim, mint otthon. Az egyik legnagyobb problémánk az, hogy sok időbe és energiába telik számunkra az ügyintézés, minden évben el kell mennünk a bevándorlási hivatalba, ahol mindenféle papírokat kell bemutatnunk arról, hogy mi itt jogosan tartózkodunk. Mivel határon túliakat csak költségtérítéses képzésre vesznek fel, így mi csak ezekre a képzésekre jelentkezhetünk. Van otthon egy ösztöndíj-bizottság. Ez dönt arról, átkerülhetünk-e az államilag finanszírozott képzésbe, és ekkor a Márton Áron Szakkollégium ösztöndíjaz bennünket és segít a különböző ügyeink intézésében. Az egyetemtől hallgatói normatívát kapunk.