SZTE magazin

Fájdalomklinika működik a szegedi egyetemen - Számos betegséget kezelnek egy helyen

A fájdalomnak sokféle oka és sokféle tünete lehet – pontos diagnózis felállítása után a tünetek kezelhetők, az okok gyógyíthatók. A szegedi fájdalomklinikán migrénes, derékfájós, neuropátiás betegeket is kezelnek, és gyógyítanak stroke-on átesett pácienseket is. Vécsei László tanszékvezető egyetemi tanárral beszélgettünk.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

A fájdalom meglehetősen szerteágazó kérdéskör – szögezi le rögtön az elején Vécsei László akadémikus, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Neurológiai Klinika tanszékvezető egyetemi tanára. A szegedi neurológiai klinikán – a fájdalomklinikán – részben a fejfájásos betegeket gyógyítják, emellett foglalkoznak a derékfájdalomtól szenvedő, a neuropátiás és a stroke-on átesett betegekkel is.

 

vécsei lászlóUniós projektben kutatják a migrén okait

 

Magyarországon egymillió férfi és nő szenved migrénes fejfájástól – hívja fel a figyelmet Vécsei professzor az elrettentő nagyságrendű betegszámra, a nők 18, a férfiak 6 százaléka. „Az EUROHEADPAIN uniós támogatású projektben dán, holland, angol és német konzorciumi tagokkal együtt kutatjuk a migrén okait, és igyekszünk megbízható terápiás alternatívákat is találni” – mondta Vécsei professzor. „A migrén kialakulásában nagy szerepe van a táplálkozásnak, a stresszes életmódnak is. A migrénes embernek kicsit más a konstitúciója, a szervezete érzékenyebb, és talán ezzel függ össze az, hogy ez a fejfájás jelentkezik nála.”

Tény: a migrénes fejfájás nagymértékben rontja az életminőséget. A betegek jelentős részénél havonta egy, akár több migrénroham is jelentkezik. A migrénes betegek diagnózisát a fejfájás-specialista a beteg által elmondott adatok alapján fel tudja állítani, és szükség esetén képalkotó vizsgálatokat is igénybe vehet. Az intervallumterápia során – amikor a beteg rohamai nem nagyon gyakoriak – megelőző céllal adnak gyógyszereket. Mivel egyes készítménycsoportok például a betegek 70 százalékánál hatásosak csak, ezért mindenképpen szükségesek új, komoly előrelépések, és olyan kutatások, amelyek a terápiában adnak új válaszokat.

 

Amikor a derék kínoz

 

A derékfájásnak sok oka van: az életmód, a táplálkozás, a mozgás mennyisége – mindez meghatároz bennünket. A derékfájásos betegségeket leegyszerűsítve két csoportra lehet bontani, a gerincfájdalmaknak az egyik altípusa az úgynevezett becsípődéses fájdalom, amelynek típusos tünete a csíkszerű fájdalom: nem a gerinc fáj, hanem az a terület egy csíkban, ahová az ideggyök lefut. Ha ehhez a kibírhatatlan fájdalomhoz vizelési, székelési zavar társul, és hosszabb távon izomfogyatkozás, izomsorvadás lép fel, akkor mindenképpen szóba jön a műtét lehetősége.

A másik típusú gerincfájdalom, amikor két csigolya között a porckorong felületén gyulladásos folyamat lép fel. Ebben az esetben a fájdalom helyben jelentkezik a gerincszakaszon. Több százezren tartoznak a hátfájásos kategóriába. Lényeges lenne a megelőzés: a rendszeres testmozgás, az úszás. A régi hiedelemmel ellentétben nem javasolt hosszú ideig kemény deszkán feküdnie a betegnek. A mozdulatlan fekvés akár trombózishoz is vezethet. A beteg és az orvos közös döntése alapján a beteg minél előbbi mobilizálása a cél, vagyis gyógytornásszal együttműködve minél előbb el kell kezdeni a rehabilitációs programot – tudtuk meg Vécsei Lászlótól.

Zömében cukorbetegeknél és alkoholbetegeknél jelentkezik a neuropátia, vagyis végtagfájdalom. A végtagban zsibogó, fájdalmas érzés jelentkezik. De nemcsak súlyos cukorbetegségnél jelentkezhet, hanem akkor is, ha a cukor a határszinten áll. Károsodást okozhat a perifériás idegekben, ebből ered a neuropátiás fájdalom. A terápiát az idegre ható gyógyszerek jelentik.

 

Az idő – agy

 

A stroke-nak – vagy szélütésnek – két alaptípusa van: az agyi infarktus és az agyvérzés. Magyarországon évente 40 ezer ember – egy kisváros lakossága – kap szélütést. Közülük 16-18 ezer meghal – folytatta az akadémikus.

A betegség egyik alaptípusa, amikor egy infarktus során embólia keletkezik, és az kiköt az agyban. Az attól távolabbra eső területek elhalnak. Az idegszövetek elhalása az agyi infarktus. A másik alaptípus a kezeletlen magas vérnyomás okozta agyvérzés. Ennek vannak előjelei: például a féloldali gyengeség, beszédprobléma, a beszéd kásássá válik, a beteg nem tud nyelni. Nincs idő a késlekedésre, azonnal mentőt kell hívni, minden másodperc számít. A betegeknek ugyanis csupán csak egy részén lehet segíteni vérrögoldással. Vécsei László nem győzi hangsúlyozni: hihetetlenül fontos az időfaktor. „Az idő – agy” – fordít le egy angol mondást, amit a szakorvosok gyakran emlegetnek. Minél később kerül be valaki a megfelelő ellátó intézménybe, annál több millió idegsejtje pusztul el. A tünetek észlelésekor azonnal mentőt kell hívni. A professzor elmondta: a szélütéses betegeknél féloldali gyengeség vagy akár bénulás alakul ki – a fájdalomklinikán rajtuk is tudnak segíteni.

Életkori sajátosság, hogy a szélütés elsősorban időseknél lép fel. A betegség összekapcsolható a stresszel, az életmóddal, a dohányzással, az alkoholfogyasztással, a nem megfelelően kezelt magas vérnyomással, az elhízással. Magyarországon gyakoribb, mint az északi országokban. Azok, akik túlélik, több-kevesebb károsodással élnek tovább.

 

Nyemcsok Éva Eső

 

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés



SZEM_boritoSZEM_angol
AMM_kulonszamAlmaMater_Magazin_2019_tel
SZTEminarium_cimlapSZEM_klinika_2020_01