„Minden lapátunkat a vízben tartjuk” – fogalmazott Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora, mikor köszöntötte a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) eddigi szegedi eredményeiről beszámoló tudósokat. „Az agykutatásban a nemzetközi trend és a hazai potenciál együtt jelentkezik. E fontos projektbe az SZTE úgy képes bekapcsolódni, hogy az egyetem sokszínűségében rejlő lehetőségeket mozgósítja” – hangsúlyozta. A 12 kar, a 14 MTA-támogatású és 5 Lendület-kutatócsoport alkotta Szegedi Tudományegyetem „mozaikképe” megmutatja, milyen sokféle tudományos terület érintkezik itt és kínál együttműködési lehetőséget. Ez a szegedi universitas egyik erőssége.

A tudomány különböző szeleteivel foglalkozó kutatók közös munkája vezet eredményre napjainkban. Bizonyítja ezt, hogy három-három tudós nyerte el 2014-ben az orvosi-élettani és a kémiai Nobel-díjat. Az elismert kutatók által művelt tudományterületek kötődnek az agykutatáshoz és módszereiket szegedi laboratóriumokban is alkalmazzák. Az SZTE ÁOK Élettani Intézetében Nagy Attila a vizuális információ-feldolgozás megértését célzó kutatásaiban az élő sejteket vizsgálva használja az immár „Nobel-díjjal kitüntetett módszert”. Az SZTE TTIK Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék laboratóriumában pedig a hagyományos optikai mikroszkópokkal elérhető látványnál tízszer-százszor részletesebb képet alkotó - immár „Nobel-díjas” – lokalizációs mikroszkópot Erdélyi Miklós fejleszti tovább. A Magyarországon egyedülálló műszer segítségével időben is követhető lesz például a fehérjék átalakulása, az Alzheimer-kórban szerepet játszó béta-amiloid lerakódások kialakulása. Az SZTE két fiatal kutatója is tagja a NAP szegedi pillérein dolgozó csapatnak. Szegedi biológusok, orvosok, fizikusok, vegyészek, gyógyszerészek és pszichológusok is bekapcsolódnak a Nemzeti Agykutatási Programba.

Elméleti és klinikai idegtudományi kutatások, gyógyszerfejlesztések – ez a NAP három szegedi pillére. A NAP 12 milliárd forintos támogatásból közel 1 milliárd forintot használhatnak föl 3 éven át a szegedi kutatói műhelyek. Az alapkutatásokat Tamás Gábor akadémikus, az SZTE TTIK Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszékének professzora irányítja. A NAP szegedi klinikai kutatásait Vécsei László Széchenyi-díjas akadémikus, az SZTE ÁOK Neurológiai Klinikáját vezető professzor tartja kézben. A gyógyszerfejlesztéseket Tóth Gábor, az SZTE ÁOK Orvosi Vegytani Intézetét vezető egyetemi tanár koordinálja.

A NAP jelentőségét érzékelteti, hogy ma Magyarországon minden harmadik ember idegrendszeri beteg, az ilyen paciensek kezelési költsége Európában közel 798 milliárd eurót emészt föl

Ú. I.