SZTE magazin

Nobel-díjas témák a szegedi laboratóriumokban - Agy(kutatás)ban (is) nagy az SZTE

Az idegtudományi kutatások egyik legjelentősebb hazai központja a Szegedi Tudományegyetem. Az SZTE három irányból is kapcsolódik a Nemzeti Agykutatási Programhoz.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

141009AgykutaSzabkonf_33„Minden lapátunkat a vízben tartjuk” – fogalmazott Szabó Gábor akadémikus, az SZTE rektora, mikor köszöntötte a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) eddigi szegedi eredményeiről beszámoló tudósokat. „Az agykutatásban a nemzetközi trend és a hazai potenciál együtt jelentkezik. E fontos projektbe az SZTE úgy képes bekapcsolódni, hogy az egyetem sokszínűségében rejlő lehetőségeket mozgósítja” – hangsúlyozta. A 12 kar, a 14 MTA-támogatású és 5 Lendület-kutatócsoport alkotta Szegedi Tudományegyetem „mozaikképe” megmutatja, milyen sokféle tudományos terület érintkezik itt és kínál együttműködési lehetőséget. Ez a szegedi universitas egyik erőssége.

A tudomány különböző szeleteivel foglalkozó kutatók közös munkája vezet eredményre napjainkban. Bizonyítja ezt, hogy három-három tudós nyerte el 2014-ben az orvosi-élettani és a kémiai Nobel-díjat. Az elismert kutatók által művelt tudományterületek kötődnek az agykutatáshoz és módszereiket szegedi laboratóriumokban is alkalmazzák. Az SZTE ÁOK Élettani Intézetében Nagy Attila a vizuális információ-feldolgozás megértését célzó kutatásaiban az élő sejteket vizsgálva használja az immár „Nobel-díjjal kitüntetett módszert”. Az SZTE TTIK Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék laboratóriumában pedig a hagyományos optikai mikroszkópokkal elérhető látványnál tízszer-százszor részletesebb képet alkotó - immár „Nobel-díjas” – lokalizációs mikroszkópot Erdélyi Miklós fejleszti tovább. A Magyarországon egyedülálló műszer segítségével időben is követhető lesz például a fehérjék átalakulása, az Alzheimer-kórban szerepet játszó béta-amiloid lerakódások kialakulása. Az SZTE két fiatal kutatója is tagja a NAP szegedi pillérein dolgozó csapatnak. Szegedi biológusok, orvosok, fizikusok, vegyészek, gyógyszerészek és pszichológusok is bekapcsolódnak a Nemzeti Agykutatási Programba.

Elméleti és klinikai idegtudományi kutatások, gyógyszerfejlesztések – ez a NAP három szegedi pillére. A NAP 12 milliárd forintos támogatásból közel 1 milliárd forintot használhatnak föl 3 éven át a szegedi kutatói műhelyek. Az alapkutatásokat Tamás Gábor akadémikus, az SZTE TTIK Élettani, Szervezettani és Idegtudományi Tanszékének professzora irányítja. A NAP szegedi klinikai kutatásait Vécsei László Széchenyi-díjas akadémikus, az SZTE ÁOK Neurológiai Klinikáját vezető professzor tartja kézben. A gyógyszerfejlesztéseket Tóth Gábor, az SZTE ÁOK Orvosi Vegytani Intézetét vezető egyetemi tanár koordinálja.

A NAP jelentőségét érzékelteti, hogy ma Magyarországon minden harmadik ember idegrendszeri beteg, az ilyen paciensek kezelési költsége Európában közel 798 milliárd eurót emészt föl

Ú. I.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés

SZEM_2019_HUN_borito SZEM_2019_ENG_borito

AlmaMater_Magazin_2019_telAlma_mater
Szteminarium_2019SZEM_klinika_2020_01