SZTE magazin

Munkajogász az SZTE Állam- és Jogtudományi Kar új dékánja

Beszélgetés Hajdú Józseffel

 

A hazai és nemzetközi kihívásokra reagáló, a kutatásalapú elméleti tudást a gyakorlattal ötvöző, a 21. század új oktatási módszereit integráló, valamint a levelező képzésben tanulók számára munkahelybarát módon szeretné megújítani és vonzóbbá tenni a szegedi jogászképzést a kar új dékánja, Hajdú József.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Új stratégiát alkot a jogi kar. A 21. századnak megfelelő, hallgató-, család- és munkahelybarát egyetem megteremtésében és az e-alapú képzések meghonosításában, a társkarokkal való együttműködésben lát kitörési lehetőségeket Hajdú József munkajogász, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Állam- és Jogtudományi Kar (ÁJTK) dékánja.

„Az állam szinte teljesen kivonult a jogászképzés finanszírozásából. Ezért a jogi kar képzéseit ‚piaci alapon’ kell értékesíteni. Ebből következően a karnak új és a hazai, esetleg külföldi fizetőképes kereslettel, valamint a munkaerőpiac igényeivel találkozó képzési formákat kell indítania” – hangsúlyozza Hajdú József. Határidőnaptárában megbeszélést megbeszélés követett a 2013-2014-es tanév kezdetén. Ugyanis az SZTE ÁJTK dékánja a munkatársaival, a helyetteseivel és a tanszékvezetőkkel a képzések nemzetköziesítéséről beszélgetett, míg a munkaerő-piaci szereplőkkel a friss diplomásokat alkalmazó cégek igényei szerinti képzési struktúrák kialakításáról tárgyalt.

Fontos cél a külföldi hallgatók megnyerése a szegedi jogi karon is. A jogász szak mellett, a jog- és államtudományokhoz kötődő egyéb képzések erősítésén túl, a dékán olyan továbbképző központ létrehozását is tervezi, amely a jogszabályok változásából fakadó aktualitásokra reagálna, rövidebb-hosszabb képzési programokkal. „Az önképzés előnyeit egyetemista koromból ismerem” – mondja a professzor. „Hallgatóként önképzőkört alapítva, a Magyar Jogászegylet ernyője alatt, Kemenes Béla professzor védnökségével akkori reformközgazdászokat, írókat, ügyészeket és bírákat hívtunk meg beszélgetésre. Néhány akkor fiatal oktató irányításával a pad alatt és tanszéki szobákban Kornait, Max Webert, Durkheimet olvastunk, szamizdat irodalmat cseréltünk” – villantotta föl egyetemi évei meghatározó időszakát Hajdú József.

Középiskolásként teológus, joghallgatóként – az OTDK díjazottjaként – kutató, diplomás pályakezdőként ügyvéd szeretett volna lenni, ki is próbálta a jogtanácsosi munkát – árulja el. De örömmel mondott igent, mikor visszahívta a szegedi egyetem szövetkezeti és munkajogi tanszékére Czúcz Ottó professzor.

„Az egyetem nálam azonos a szabadság fogalmával. Mindig is érdekelt a tudomány világa” – mondja Hajdú József, aki Nagy Lászlót, a nemzetközi hírű munkajogász professzort tartja mesterének és mentorának. „Minden, a társaságában eltöltött percben szinte láthatatlanul tanította a munkajogot és az életet” – jellemezte Hajdú József azt a szoros baráti és szakmai kapcsolatot, amelynek köszönhetően már tudományos pályája elején bekerülhetett a nemzetközi fősodorba. Fiatal kutatóként Kanadában, Japánban dolgozhatott.

Kutatásokat végzett a családokat védő szociális intézményrendszerek jogi sajátosságairól, nagyító alá vette az amerikai és kanadai szociális ellátórendszert, valamint az ottani munkajog és munkaügyi kapcsolatok sajátosságait. Foglalkozott a kiegészítő biztosítási rendszerek működésével, a dolgozó nők egyenlő esélyeinek megvalósítását szolgáló jogi módszerek vizsgálatával, a munkaügyi viták rendezésére szolgáló békés eszközrendszerekkel és az EU szociális biztonsági rendszereinek koordinációjával.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés



SZEM_boritoSZEM_angol
AMM_kulonszamAlmaMater_Magazin_2019_tel
SZTEminarium_cimlapSZEM_klinika_2020_01