SZTE magazin

Egyetem kontra kutatóintézet?

Középpontban a kutatásfinanszírozás

 

Kiváló kutatóegyetem és felsőoktatási intézmény is a szegedi universitas. Az itt oktatók nagy része nem csupán tanít, hanem kutat, publikál is a Szegedi Tudományegyetemen. A kutatómunka anyagi támogatásában hátrányt szenvedhetnek az egyetemek az MTA-intézetekkel szemben? – kérdeztük Hopp Bélát, az SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszékét vezető egyetemi docenst.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

„Az egyetemeken dolgozó kutatók számára szinte az egyetlen olyan megpályázható hazai pénzforrás az Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA), amely egyszerre ad lehetőséget álláshelyre és infrastruktúrafejlesztésre. Mert műszerek, eszközök, minták vásárlása nélkül fenntarthatatlan az a kutatási infrastruktúra, amely feltétele a pályázatoknak” – rögzíti véleményét Hopp Béla. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Természettudományi és Informatikai Kar (TTIK) Fizikus Tanszékcsoport Optikai és Kvantumelektronikai Tanszéket vezető egyetemi docens elmondta: korábban viszonylag gyakran örülhettek, mert jelentősebb pályázati elképzelésükhöz néhány évre elnyerték ezt az állami pénzforrást is.

„Az utóbbi négy esztendőben az OTKA pályázatairól döntő fizika zsűri nem támogatta a benyújtott szegedi kutatási pályázatokat. Pedig ez az, ami életben tartaná az itt folyó kutatási programokat” – hangsúlyozza Hopp Béla. E sikertelenség jelentőségét mutatja, hogy akadnak olyan esztendők, amikor a tanszék költségvetésében az állami támogatás kétszerese a pályázati bevétel. Az uniós projektek, az EU által finanszírozott pályázatok, például az FP7-es programban elért siker örvendetes ugyan, de például a TÁMOP-pályázati támogatás 85 százalékát kizárólag bérkifizetésre lehet fordítani, csak 8 százaléka költhető el eszközbeszerzésre. Ez utóbbi összeg viszont még arra is kevés, hogy fenntartsa az infrastruktúrát, fejlesztésről szó sem lehet.

„A plazmonikai kutatást végző munkatársaink nanorészecskéket, nanostruktúrákat hoznak létre a felületeken, melyek az elektromágneses hullámok felerősítésére alkalmasak, így megnyitják az utat azilyen anyagok orvosi, spektroszkópiai alkalmazása felé” – hoz példát a tanszékvezető arra, hogy min dolgoznak oktatótársai.

„Egy másik csoportunk egy nagy érzékenységű, nemzetközi szinten is nagy érdeklődést kiváltó detektor kísérleti alapjait teremtette meg, de a további fejlesztést már nem hajthatta végre, mert nem nyert támogatást az OTKA-pályázaton” – illusztrálja egy másik esettel a szegedi fizikusok helyzetét. Erről aztán publikáció sem születhet, ami növeli a problémát, hiszen ennek hiányában újabb uniós vagy egyéb pályázati forrásokat sem célozhatnak meg.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés



SZEM_boritoSZEM_angol
AMM_kulonszamAlmaMater_Magazin_2019_tel
SZTEminarium_cimlapSZEM_klinika_2020_01