A kétnapos tanácskozás egyik fontos eleme volt a nyolc hazai jogi kar képzési követelményeinek harmonizálása. A felsőoktatási vezetők szerint – az intézményi autonómia figyelembevételével – a tananyag struktúráját és menynyiségét úgy kell meghatározni, hogy függetlenül attól, hol tanul a hallgató 70-80 százalékban azonos képzésben részesüljön. A fennmaradó 20-30 százalékban jelenhetnének meg azok a specialitások, melyek éppen az adott karra lesznek jellemzőek.

 

A hazai jogi karok dékánjai és dékánhelyettesei vettek részt a tanácskozáson. Fotó: Segesvári Csaba

 

Szabó Imre szegedi dékán a jogi képzés kétciklusúvá alakításával kapcsolatban elmondta, teoretikusan elképzelhetőnek tart olyan képzést, melyben a diákok három év alatt az államigazgatásban vagy az üzleti életben hasznosítható ismereteket szereznek. Rámutatott azonban, hogy a jelenlegi jogszabályi előírások ennek azonban komoly gátját jelentik. Mindaddig, amíg a foglalkoztatási struktúrában valamely állás betöltéséhez a jogszabály megköveteli az egyetemi végzetséget, addig a három év után a felsőoktatásból kilépők ezeket a posztokat nem tölthetik be.
A megbeszélésen felmerült a jogászok kötelező szakmai továbbképzésének terve. Bár uniós előírás, nem elsősorban az EU, hanem az élet kívánja meg a jogászok rendszeres szakmai továbbképzését – hangsúlyozta a profeszszor. Az elképzelések szerint az orvosokhoz és a tanárokhoz hasonlóan a továbbképzésekért meghatározott pontokat lehet majd kapni, és ezeket meg is kell szerezni – közölte.