2003-ban ejtőernyővel kellett, lejutatni az almákat a Dóm tornyából. Fotó: Bóka Gábor

 

1905-ben Einstein négy olyan tanulmányt jelentetett meg, melyek a modern fizika alapját képezik (kvantumelmélet, relativitáselmélet). Az Európai Fizikai Társaság (European Physical Society, EPS) azért javasolta, hogy 2005 legyen a Fizika Éve, hogy ezzel világszerte felhívja a figyelmet a fizikára.
A nemzetközi programsorozat célja, hogy a fizika iránti általános társadalmi megbecsülést és érdeklődést növelje, hogy bemutassa a fizika mai, múltbeli és jövőbeli fontos szerepét a kultúra, a gazdaság és a műszaki élet számos területén. Ez az alkalom egyedülálló lehetőséget hordoz a fizika népszerűsítésére, és kedvező alkalom arra, hogy találkozzanak egymással a szakemberek és azok, akiknek korábban talán semmilyen tudatos élménye nem volt a fizikával kapcsolatban. A hazai programokat szervező Eötvös Lóránt Fizikai Társulat arra törekszik, hogy az oktatási intézmények, önkormányzatok, civil szervezetek, üzemek, vállalkozások bevonásával, nyilvános rendezvényeken közösen mutassuk be a hétköznapi embereknek a fizika csodáit.
Az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat több mint egy évszázados múltra visszatekintő fizikusokat, fizikatanárokat tömörítő civil szervezet. A szervezet Csongrád megyében működik a legrégebben, 1950-ben alakult vidéki területi csoportja. Azóta a legkiemelkedőbb tudósok közreműködésével szervezi a város és a megye fizikához kötődő programjait.
A nagyszabású programtervezet védnökei között ott találjuk Nánai László tanszékvezető egyetemi tanárt (SZTE JGYTFK Fizika Tanszék),  Papp Katalin egyetemi docenst (SZTE Kísérleti Fizika Tanszék) és Csiszár Imre középiskolai tanárt (Ságvári E. Gyakorló Gimnázium).
A társulat Szegeden elsősorban ismeretterjesztő előadások szervezésével kíván csatlakozni a fizika népszerűsítésének nemzetközi programjához. Kétheti rendszerességgel tartanak előadásokat elsősorban a fizikához nem kötődő hallgatóság részére. Az előadások két részből állnak. Az első egyórás részben lezajló fizikatörténeti előadás időrendben haladva követi végig a fizika fejlődésének főbb fejezeteit. A második részben kísérleti bemutatót tartanak majd a fizika különböző területeiről a meghívott előadók. A történeti előadások az adott terület egy elismert tudósa tartja, a kísérleti bemutatókat pedig szegedi középiskolás diákok fizika tanáraik közreműködésével. Az előadások helyszíne a Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi és Információs Központja, kéthetenként hétfő este 17.00-tól.
A programsorozat február 7-én kezdődött, ekkor az ókor fizikájáról Ringler András tartott előadást. Az első félévben „A fizika évszázadai” cím alatt futó előadások során megismerkedhettünk az ókor fizikájával, majd  a XVI. századtól egészen a huszadik század hajnaláig követhetjük végig a fizika fejlődésének főbb vonalait. A következő alkalommal február 27-én Csaba György Gábor várja az érdeklődőket, aki a középkori természettudományról beszél majd.
A szeptemberi folytatásban, „A XX. századi fizika évtizedei”-ben a hozzá nem értő, illetve a szakavatott közönség többek között Einstein relativitáselméletével, az atomfizikával, az atommodellekkel, a kvantummechanikával, és az atommagfizikával ismerkedhet meg részletesebben, valamint az 1950-es évektől napjainkig tartó fizikai kutatásokkal, és azok eredményeivel. Az előadások záróakkordjaként pedig arról hallhatunk, hogy „Mit köszönhet az emberiség a fizikának?”
Az előadások szervezésén túl az Eötvös Lóránd Fizikai Társulat különböző pályázatok meghirdetésével és szórakoztató programokkal is igyekszik felkelteni az érdeklődést.
Az egyetemi hallgatóságnak szóló tudománytörténeti és fizikai jelenségekről szóló pályázatot két kategóriában hirdették meg. Pályázni 12-16 ezer karakteres dolgozattal és egy számítógépes prezentációval lehet. A beérkezett pályázatokból a legsikeresebbek második fordulóba kerülnek, ahol 15 perces előadás keretében kell ismertetni a pályaművet. A közép- és általános iskolások számára poszter, karikatúra- és rajzpályázatot hirdettek meg.
A vetélkedők egyik érdekessége, hogy a napjainkban olyan népszerű és elterjedt sms játék itt is megtalálható, ugyanis heti rendszerességgel a helyi újságban (szombati számban) megjelenik egy fizikához kapcsolódó kérdés (történeti érdekességek, eszközök, jelenségek), melyre a választ sms-ben vagy e-mailben kell elküldeni egy héten belül.
A másik a tudományos körökben szokatlan népszerűsítési módszer, az „fizika road-show”, ahol mikrobusszal, tanárok, és egyetemisták, járják a megyét néhány hétvégén, és érdekes kísérleteket mutatnak be, illetve előadásokat tartanak az érdeklődőknek.
Lesznek még „élő bemutatók” nem tradicionális helyszíneken, például szegedi köztereken, parkolókban, bevásárlóközpontok előtt, ahol egy-egy sátorban, pavilonban olyan élő kísérleti bemutatókat tartanak, melyek a hétköznapi emberek számára, látványosan mutatnak be egyszerű fizikai törvényeket, vagy említhetjük a Fizika Játszóházat és a Szabadtéri Fizika Napokat, amelyet tavasszal rendeznek az újszegedi ligetben. Kísérleti csapatversenyt is szerveznek, ahol a legfeljebb négyfős csapatoknak három darab érdekes, egyszerű, látványos kísérleti és két konstrukciós feladatot kell megoldania.
Remélhetően a változatos programok jók lesznek arra, hogy a fizikától eddig idegenkedő többséget meggyőzzék arról, hogy egy természettudományos rendezvénysorozat is lehet érdekes.