SZTE magazin

Szegedről a világhírig: középpontban a Solvo

„Karrier utat adunk azoknak, akik egy cégnél képzelik el jövőjüket”

 

A Solvo biotechnológiai társaság és a Szegedi Tudományegyetem között ma már példaértékű K+F együttműködés zajlik. Duda Ernő vezérigazgatót a korábbi és mai vállalkozások nehézségeiről kérdeztük.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Csaknem 15 éves tapasztalattal a háta mögött 450 ügyféllel több mint 40 országban van jelen, így a Solvo Biotechnológiai Zrt. világelső a gyógyszerhatóanyag transzporter kölcsönhatások vizsgálatában. A szegedi cég 2005-ben elnyerte a Magyar Innovációs Nagydíjat, majd rá egy évre Az év vállalata lett kis- és középvállalat kategóriában, 2012-ben pedig négy évig tartó, újdonságnak számító gyógyszerhatóanyag- kutatása ért révbe az MTA Kémiai Kutató Központ együttműködésével. A Solvo tevékenysége lényegében nem más, mint egyfajta közvetítés az alapkutatás és az ipari felhasználók között: abban segít, hogy a tudományos felfedezésből sikertermék legyen.

 

Meghódították a nemzetközi piacot

„Ha mindent beleszámítunk, több mint húsz céget alapítottam, volt közöttük nyomdaipari, szoftveripari, pénzügyi tanácsadó, de étterem és utazási iroda is” – igyekezett felsorolni ifj. Duda Ernő korábbi vállalkozásait. Édesanyja és édesapja biológus – Duda Ernő professzor tanszékvezető egyetemi tanár az SZTE ÁOK Orvosi Biológiai Intézetében. Mint fogalmazott, elkerülhetetlen volt, hogy a család befolyással legyen pályájára, még akkor is, ha a biotechnológiai vállalat 1999-ig váratott magára. „Az akkori pénzügyi tanácsadó cégünknél tőkebefektetésekkel kapcsolatos tanácsadásokat végeztünk. Az egyik projektünkben néhány magyar kutató szabadalmi ügyével foglalkoztunk. Ahogy elmélyedtem a témában, egyre izgalmasabbnak láttam, majd magyar kutatókkal és üzletemberekkel közösen kitaláltuk, hogy alapítsunk az ötletre egy céget.” Ennek közel 15 éve, ma már vezérigazgatóként több mint 100 főt foglalkoztat, akik nagy része kutató és PhD-hallgató. Lévén, hogy a Solvo annak idején hazánkban egy viszonylag ismeretlen területre lépett, a cég beindítása nem volt zökkenőmentes, a megfelelő tőke megszerzése sem bizonyult egyszerű feladatnak. A legfőbb nehézség mégis a nemzetközi piaci szereplők meghódítása volt, de Japán, az USA és a nyugat-európai országok vevőit sikerült meggyőzni arról, hogy a szegedi társaság fejlesztései külföldön is megállják a helyüket.

 

Partnerségben az egyetemmel

A Solvo és a Szegedi Tudományegyetem között példaértékű K+F együttműködés zajlik. Ennek több aspektusa is van: a biotechnológiai cég vezérigazgatója már tíz éve tanít az egyetemen, a cég pedig szakmai gyakorlat és PhD-képzés keretében biztosít helyet a hallgatóknak. A sikeres pályázatokból, a fejlesztésekből és azokból származó szabadalmakból pedig nemcsak a biotechnológiai cég, hanem az universitas is profitál – legutóbb például félmilliárd forintnyi támogatást nyertek el közösen. „Karrier utat adunk azoknak, akik nem alapkutatásban akarnak dolgozni, hanem egy cégnél képzelik el a jövőjüket” – fogalmazott.

 

Nem kell szégyenkeznünk vállalkozási kultúránk miatt

Ifj. Duda Ernő nem ért egyet azzal a felvetéssel, hogy Magyarországon kicsi a hajlandóság a vállalkozások indítására, tapasztalatai szerint igenis sok fiatalban megfogan az ötlet, hogy „a maga főnöke legyen”. „Egyszer szerveztünk egy biomenedzser-képzést, amin 450 személy vett részt, 90 százalék pedig azt mondta, azért jött, mert egyszer vállalkozni szeretne. Igaz, a környezet nem túlságosan vállalkozásbarát manapság, és kétségtelen, hogy nincs olyan vállalkozási kultúránk, mint az angolszász országoknak, de nem hiszem, hogy bármivel rosszabbul állnánk, mint a szomszédos országok” – fejtette ki véleményét, majd úgy folytatta: „Mindez persze attól is függ, hogy az adott társadalomban mit tekintenek a diákok követendő példának, illetve, hogy milyen a sajtóban megjelenő visszhangjuk. Amerikában sokan például Bill Gates-t veszik példaképnek, aki sok-sok nehézség árán fölépített egy vállalatot, és munkahelyeket teremtett.” A vezérigazgató szerint hazánkban is vitathatatlanul megindult

a szemléletmód váltás, húsz évvel ezelőtt még nem az volt a társadalom megítélése a vállalkozókról, mint manapság, ez pedig javarészt a kommunikációs tényezőknek köszönhető.

Cikk nyomtatásCikk nyomtatás
Link küldésLink küldés

Letöltés



SZEM_boritoSZEM_angol
AMM_kulonszamAlmaMater_Magazin_2019_tel
SZTEminarium_cimlapSZEM_klinika_2020_01