Humán beállítottságú famíliából származik Báthori Mária professor emerita, az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai Intézet oktatója. Váratlanul érte szüleit, hogy a reálpályát választotta, különösen, mert közel állt hozzá a festészet és a zene is, mindkettőt igen komolyan művelte. A szegedi tanárképző főiskola rajz tanszékének vezetője, Vinkler László festőművész méltatta rajzait, akár már a gimnázium előtt is felvette volna a tanszékre, emellett nagyszerűen gordonkázott. Végül – mint magazinunknak elárulta – a kémia iránti vonzalom vezette a JATE vegyész szakjára.

„Nagyon hamar a szerves kémia lett a kedvencem. Halmos Miklós tanár úr vezetésével már másodévtől bekapcsolódtam a diákköri munkába. A diplomaszerzést követően két évig dolgoztam ösztöndíjasként a fővárosi Gyógyszerkutató Intézetben, majd visszatértem Szegedre, az akkori SZOTE Gyógynövény- is Drogismereti Intézetébe, Szendrei Kálmán professzor csoportjába. Először a Mecsek érdekes, ‚egzotikus’ növénye, a pirító gyökér fitokémiai feldolgozásába kezdtünk bele, hiszen a növény családjának egyéb tagjai világszerte szteroidnyersanyag-forrásként használatosak a gyógyszeriparban, például orális fogamzásgátló hormonokat gyártanak ezekből a fajokból, illetve a pirító gyökeret többféle céllal, így reumás fájdalmak enyhítésére is alkalmazták a népi gyógyászatban. Sajnos szteroidnyersanyag-forrásként nem vált be, ám így is nagyszerű felfedezéseket tettünk, izoláltunk olyan nitrogénmentes fenantrénszármazékokat, melyekhez hasonló szerkezetű anyagokat, a kombresztatinokat más növényfajokból később tumor ellenes anyagokként azonosítottak, s ezek közül a kombresztatin A-4 már gyógyszerfejlesztési fázisba jutott” – beszélt az első szárnypróbálgatásokról.

A figyelmét Szendrei Kálmán professzor később a rovarvedlési hormonok, az úgynevezett ekdiszteroidok növényekből történő izolálása felé fordította, s pályája során ez lett a fő kutatási területe.

Báthori Mária és szegedi munkatársai az elmúlt évtizedek során 365 növény szűrővizsgálatát végezték el ezekre a vegyületekre, az erre a célra legalkalmasabb 4-5 növényből (például zsoltinák, habszegfűés libatopfélék) több mint 120 ekdiszteriodot izoláltak. „Emlősökön számos pozitív hatással bírnak ezek a vegyületek. Többszörösen bizonyított a fehérjeszintézis-fokozó hatásuk, ráadásul más szteroid anabolitikumokkal ellentétben nincs káros hormonális mellékhatásuk, és nem toxikusak, ezért ma biztonságos izomtömeg-növelő, teljesítményfokozó anyagoknak számítanak. Készítményeik és a tiszta ekdiszteroidok szabad kereskedelmi forgalomban vannak, de nem szerepelnek a tiltólistán. Komoly eredményeket érhetnénk el segítségükkel például az izomnekrózist követő regenerálódásban, izomsorvadásos betegeknél. Emellett Szegeden Hunyadi Attila vezetésével bizonyították, hogy az ekdiszteroidok a kemoterápiás gyógyszerekkel szemben kialakuló rezisztenciát is csökkentik, multidrogrezisztenciát csökkentő hatással rendelkeznek. Számos potenciális lehetőséget ígér felhasználásuk a géntechnológiában. A mezőgazdaságban funkcionális analógjaik már alkalmazást nyertek növényvédő szerként” – tudtuk meg. A professzor asszony érdekes adalékkal is szolgált: az izomtömeg-növelő ekdiszteroidok számos közismert gyom- vagy termesztett növényben, táplálkozásunkban használt növényfajokban is előfordulnak, többek között a spenótban, ilyetén módon Popeye, a rajzfilmhős története sem áll messze a valóságtól...

Báthori Mária a kutatás mellett legalább ilyen fontos feladatának tartja az oktatást, illetve az utánpótlás-nevelésben való aktív részvételt. Eddig mintegy 50 diplomadolgozat elkészítését vezette, 35 diákkörös hallgató munkáját irányította, 11 tanítványa védte meg PhD- és egyetemi doktori disszertációját. Milyen érvek szólnak manapság a tudomány mellett, mivel lehet vonzóvá tenni ezt a szakterületet? – tettük fel a kérdést. „Fontos érv a fitokémia művelése mellette a növényszeretet, illetve az, hogy a növényvilág a biológiailag aktív vegyületek kifogyhatatlan tárháza, számos olyan anyag vár még felfedezésre, mely terápiás céllal is alkalmazható. Fantasztikus hajtóerőt jelent olyan vegyületek után kutatni, melyek később gyógyszerként is beválhatnak” – így a professor emerita. Soha nem érezte hátrányát annak, hogy nőként adta a fejét a kutatói pályára. Külön büszkeséggel tölti el, hogy a szegedi gyógyszerész karon ő lehet az első professor emerita. „Soha nem éreztem, hogy más elbírálás alá estem volna, mint a férfiak, talán csak a fokozatok megszerzése csúszott el kicsit időben például a gyermekvállalás, a szülők ápolása miatt. A tudományos munkára sokszor csak este, éjszaka maradt idő. A család pótolhatatlan segítséget nyújtott végig a pályafutásom során” – mondta a professzor asszony, kinek számára a növénykémia mellett két gyermek és négy unoka jelent gyönyörű feladatokat.