Három meghatározó tényező befolyásolja egy fiatal, családos kutatónő életét: az, hogy milyen mikrokörnyezetben végzi munkáját, mennyire elfogadók és segítőek a munkatársak, milyen családi háttér áll mögötte, illetve a társadalom hogyan fogadja el – véli Széll Márta, az SZTE ÁOK Orvosi Genetikai Intézet vezetője. A 2008-ban a L’Oreal-UNESCO Nőkért és a Tudományért díjjal elismert tudós véleménye szerint segítőkész kollégák, megértő férj és elfogadó társadalom kell a női kutatói lét kiteljesüléséhez. Ezekkel a kérdésekkel szembesül most Martyin Zita is, aki a Szegedi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskola hallgatója, emellett okleveles geográfus, és jelenleg is mesterképzésre jár a Természettudományi és Informatikai Kar földrajz–könyvtárpedagógia tanár szakára. 2014 óta egyetemi tanársegédként oktat is itthon és külföldön egyaránt. A SZTE Tehetségpont Kiválósági lista aranyfokozatú tagja, az Apáczai Csere János Doktoranduszi Ösztöndíj nyertese. Előadásokat tart, publikál és még egy határon átnyúló nemzetközi projektben is részt vesz szakértőként.

,,Ahhoz, hogy elkezdjem a kutatói pályát, erős biztatásra volt szükségem” – árulta el a kutatónő, aki 2011-ben végzett geográfusként az SZTE TTIK-n. Ugyanebben az évben témavezető tanára ösztönzésére részt vett az Országos Tudományos Diákköri Konferencián, ahol második helyezést ért el Turizmusföldrajz szekcióban. Bár a kutatói munkától távoli szakterületen kezdett el dolgozni, az OTDK-sikere után szintén témavezetői bátorításra PhD-hallgatóként folytatta tanulmányait. „Amikor elkezdtem a PhD-kutatást, onnantól tudtam, hogy jó helyen vagyok. Egyre jobban érdekelt a tudományos munka, a konferenciára járás, a cikkírás. Ez az egész magával ragadott” – mesélte.

Doktoranduszként kutatási témáját részben saját városa, Mórahalom fejlődéséből merítette. A fürdővárosként is ismert település egyike volt azoknak a helységeknek, amelyek alapján a fürdővárosok turisztikai fejlesztésének hatásait vizsgálta a helyi gazdasággal és társadalommal összefüggésben. A gyógyturizmus hatásai mellett az egészségturizmus és a turisztika alapú területfejlesztés lehetőségeit is vizsgálja.

„Nagyon tetszik a felsőoktatás és a kutatói pálya is” – hangsúlyozta, miközben arról beszélt, milyen nagy kihívásként éli meg azt, hogy jelenleg oktatóként dolgozik a Szegedi Tudományegyetemen. ,,Sok volt egyszerre, ami a vállamra zuhant oktatóként és kutatóként, így nem tudtam megtenni, hogy nem viszem haza a munkát” – mondta, majd hozzátette: segítő és türelmes párja támogatta és támogatja pályafutásában. Nagyon nehéz megtalálni az egyensúlyt, sokszor a munka és a tanulás tölti ki ideje nagyobb részét, de a szünidejét teljesen a családjának és barátainak szenteli. Példaképének tekinti Farsang Andreát, az SZTE Természetföldrajzi és Geoinformatikai Tanszék egyetemi docensét, aki azon túl, hogy kitűnően végzi munkáját, lelkes és ambiciózus, három gyermeket is nevel. ,,Ha nekem is sikerülne, hogy két-három gyermek mellett is a kutatói pályán maradjak, akkor igazán boldog lennék” – fogalmazta meg céljait.

A hölgyek előtt is nyitott a pálya

Nőként a tudományban – 2014-ben az SZTE számos rendezvényén állította középpontba ezt a témát. Összeegyeztethető-e a család és a tudományos munka? Erre a kérdésre keresték a választ neves szegedi kutatónők, pályakezdő női kutatók és vállalati képviselők az SZTE Tehetségpont „Nők a tudományban” konferenciáján. Az idei Szent-Györgyi Tanulmányi Versenyen is kiemelt szerepet kapott egy tudós hölgy, Banga Ilona, a Nobel-díjas tudós közvetlen munkatársának tevékenysége. 2015 áprilisában az SZTE TTIK számos egysége is csatlakozik majd a „Lányok Napjához”, melynek során középiskolás lányok nyerhetnek betekintést nyerhetnek egy-egy, Magyarországon vezető szerepet betöltő vállalat, cég vagy egyetemi laboratórium életébe, és találkozhatnak olyan nőkkel, akik már sikeres karriert futottak be a kutatásban.

Hegedűs Bianka